Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Boulton Matthew - Bourbaki Charles - Bourbon uralkodóház - Bourbon Charles - Bourbon Charleg hg., a Connétable - Bourbon Sixtus - Bourdaloue Louis - Bourdeau Jean - Bourdelle Émile Antoine - Bourdet Edouard - Bourdon

Boulton párizsiak egyik leglátogatottabb parkja, a Bois de Boulogne. (1931) 86.234 lak. Boulton [baulin] Matthew, angol gép­gyáros, *1782, fl809. A világ legrégibb gőz­gépgyárának, a B.­Watt-féle gyárnak a megalapítója. A gőzgépgyárat atyjától örö­költ fémárugyárból fejlesztette világhírű céggé. Úttörő jelentőségű pénzverőgépei az egész világon ismertek voltak. Bourbaki [báró] Charles, francia tábor­nok, *1816, +1897. Az 1870/71. német-francia háborúban az első Loire-hadsereg parancs­noka volt. Belfort-t kellett felmentenie a német ostrom alól, de ez nem sikerült. Bourbon [burbon] uralkodóház, francia királyi család, amely a középkori francia uralkodócsaládtól, a Capetingektől, szárma­zik. Őse, Robert clermonti gr., IX. v. Szt. Lajos francia király fia. 1310-ben, házassága révén szerezte meg a B. grófságot, ame­lyet 1327-ben tett h­űséggé a király. A B. hgség területét, amely a kir. család­hoz tartozó B. hg-i család hűbérbirtoka volt, 1527-ben, az I. Ferenc francia király ellen harcoló B. Károly hg. halála után, egyesítették végleg a francia királysággal. Az 1537-ben meghalt Károly hg. unokája, Antal navarrai király (+1562) fia. IV. Hen­rik 1589-ben foglalta el a francia királyi trónt, amelyet közvetlen leszármazottai 1789-ig, majd 1814-től 1830-ig bírtak. Ez a főág 1883-ban Henrikkel, aki mint trónkö­vetelő a Chambord grófja címet viselte, ki­halt. A XIV. Lajos francia király testvé­rétől, Fülöptől származó orleansi hg.-i ág tagjai nagy szerepet játszottak Francia­­ország történetében. Lajos Fülöp, aki 1830- tól 1848-ig ült Franciaország trónján, ebből az ágból származott. Az orleansi ágból származnak az Alengon, Aumale, Chartes, Eu, Galliére, Soinville, Montpensier, Ne­mours és Penthièvre hg.-i ill. gr.-i csalá­dok. XIV. Lajos francia király unokája, Fülöp, 1701-ben Spanyolország trónjára ke­rült, amelyet leszármazottai 1931-ig bír­­tak. Ennek a spanyol ágnak egyik mellék­ága: Don Carlos (*1788, +1855) és utódai, 1834-től 1840-ig, majd 1872-től 1876-ig ered­ménytelenül harcoltak a spanyol koronáért. Ez a karlista ág 1931-ben halt ki. A spa­­nyol­ H. uralkodócsalád tagja foglalta el 1735-ben a nápoly-szicíliai királyság trón­ját, ahol utódai 1860-ig uralkodtak. A par­­mai hűséget 1748-tól 1802-ig, majd 1847- től 1859-ig bírta a spanyol B.-ház egyik ága. A parmai ágból származik Zita ki­rályné, IV. Károly magyar király özvegye, akinek testvére, Félix hg., Sarolta luxen­­burgi nagyhercegnőt vette nőül, így Félix hg. gyermekei révén a parmai B.-ház Luxemburg nagyhercegség trónjára került. A francia uralkodócsalád kihalt ágai: a Montpensier, La Marche, Vendôme, Condé, Conti és Soissons hg.-ek. Bourbon Charles, francia bíbornok, *1523, +1590. 1548-ban bíbornok, 1550-ben roueni érsek lett. III. Henrik francia király, Guise hg. meggyilkoltatása után, 1588-ban elfogatta. A Guise-párt X. Károly néven 1589-ben királlyá kiáltotta ki, de ezt az ország nem ismerte el. Börtönben halt meg. Bourbon Charles hg., a Connétable, fran­cia hadvezér, *1490, +1527. XII. Lajos és I. Ferenc francia királyok seregében vitézül harcolt, 1515-ben Marignanónál megverte a svájciakat, majd elfoglalta Milánót, ezért Connétable (1. o.) és Burgund helytartója lett. De mikor I. Ferenc a neje után örökölt birtokait lefoglalta, B. 1522-ben V. Károly császárhoz pártolt. V. Ká­roly megígérte neki, hogy francia bir­tokaiból fejedelemséget alapíthat. B. 1524- ben hiába ostromolta Marseillest, ekkor Itáliába ment, honnan kiűzte a franciákat és Pavianál 1525 február 24-én I. Ferencet is foglyul ejtette. V. Károly hálából összes itáliai hadainak parancsnokává nevezte ki. Róma elfoglalásakor esett el. Bourbon Sixtus, pármai hg., *1892. Zita királyné testvére, a világháborúban belga tüzértiszt volt. 1917-től a Monarchia és az entente különbékéje ügyében IV. Károly királlyal is tárgyalt (1. Sixtus-levelek), de tárgyalásai nem vezettek eredményre. Bourdaloue [burdalú] Louis, francia egy­házi szónok, *1632, +1704. Jezsuita szerzetes és tanár volt, majd 1669-től a francia ki­rály nagyhírű udvari szónoka. Szónoklatai 16 kötetben halála után jelentek meg. Bourdeau [burdó] Jean, francia író és társadalombölcselő, *1848, +1928. Főként a szocializmus, kommunizmus és nihilizmus elméleteivel foglalkozott. Magyarul is meg­jelent: A jelenkori gondolkozás mesterei-Bourdelle [burdell] Émile Antoine, fran­cia szobrász, *1861, +1929. Az újabb fran­cia szobrászat nagyjelentőségű mestere, ha­tása a külföldi szobrászatra is kiterjedt. Első korszakának művei még éreztetik Bodin befolyását­­(Ingres, Anatole France mellszobrai, a nagyerejű Ijazó Herkules). Azután mindinkább a primitív görög és gótikus szobrok nagy egyszerűsége hatott reá, s ily értelemben mintázta monumen­tális műveit: Mickiewicz (Párizs), az óriás méretű Pallas Athene (Montauban), az El­zászi Szt. Szűz (6 m magas csoport), stb. Munkáinak hatása a kifejező mozdulaton s az egész formarendszer tömör egyszerű­sítésén alapul. Bourdet [lourde] Edouard, francia szín­műíró, *1881. Az új francia drámaírás egyik világszerte ismert főképviselője. Szá­mos darabja közül különösen a nálunk is játszott L’heure de berger (Pásztoróra) és La prisonniére (Fogolynő) aratott nagy si­kert. 1936-ban a Comédie Francaise igazga­tója lett, addig mint színkritikus is mű­ködött. Bourdon [burdon], (olaszul bordone), ze­nei kifejezés. 1. Fedett 16 lábas orgonaregisz­ter, ajaksíp-karakterrel. Lágy, tömör, ne­mes hangszínével az orgona egyik legfon­tosabb basszus-regisztere. A harmónium

Next