Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csebokszarij - Csebze (Cebza) - Csécs (Čečejovce) - Csecs - Csecsbarlang - Csecsbimbó - Csécse - Csecselégy - Csecsemő

Csebokszarij, az autonóm csuvas köztár­saság fővárosa az orosz szovjetköztársaság­­ban, a Volga jobbpartján. Munkásegyetem. (1926) 8768 lak. A világháborúban hadi­­fogolytáborában magyarok is voltak. Csebze (Cebza), torontálmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 1389 lak. Csécs (Cecejovce), abaúj-tornamegyei köz­ség, Tr­­ója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 942 lak. Ref. temploma árpádkori régi falfestményekkel. Csecs, 1. Emlő. Csecsbarlang (latinul antrum mastoide­um), a halántékcsont csecsnyúlványnak ne­vezett kiöblösödésében helyet foglaló na­gyobb csontüreg. Gernyes középfülgyulla­dásnál megsobosodhatik. A benne felgyü­lemlő gennyet és a körülötte lévő beteg csontállományt ilyenkor műtéttel távolít­ják el. L. Csecsnyúlvány felvésés. Csecsbimbó, 1. Emlő. Csécse, nk. Nógrád és Hont k. e. e. vm. szi­­ráki j.-ában, a hatvan—salgótarjáni vasút­vonal mellett. (1930) 1320 lak. Csecselégy (zsetselégy), 1. Glossina. Csecsemő, az emberi ivadék, a megszüle­téstől egyéves koráig (az első két hétben újszülöttnek nevezik). L. a 125.—128. sz. kép­táblákat. A csecsemő élettana. Az egészséges újszülött fiú testsúlya át­lag 3500 gr, leányé 3200 gr, de 3—400 gr-nyi eltérésnek felfelé v. lefelé semmi jelentő­sége sincs. Az újszülött, a béltartalom ki­ürülése következtében, a születés utáni na­pokban 100—300 gr-ot veszt súlyából; ez 10—12 nap múlva kiegyenlítődik. Utána meg­indul a C. gyarapodása: az első félévben kb. havi 600 gr, a másodikban 500 gr; 6 hó­nap alatt a C. megduplázza, 1 esztendő alatt megháromszorozza a testsúlyát. Sok egészséges C. testsúlya nem éri el az emlí­tett átlagos értékeket. Mesterségesen táp­lált C.-k általában kevésbbé gyarapodnak, mint anyatejjel tápláltak. Az újszülött fiú testhossza kb. 50 cm, leányé 48 cm, 1 év múlva 72—75 cm, 2 év után 85 cm. A hossz­­növekedése akkor sem szűnik meg, ha a C. súlya bármi oknál fogva megállapodik. A C. az első 4 hétben helyzetét önállóan nem tudja megváltoztatni. Karjának és lá­bának mozgása kezdetben még nem öntuda­tos, de már 2 hónapos korában megfogja a tárgyakat, a második hó végén emelgeti a fejét, a harmadik hónapban fejét a hang irányába fordítja, megnézi a tárgyakat, sőt ha mozgatják ezeket, utánuk is néz s a gyakran látottakat (szülők arca, tejesüveg) meg is ismeri. 4 hónapos korban már nyúl­­kál az eléje tett tárgyak után. Ha felülte­tik, feje már nem csuklik előre, 6 hónapos korban pedig már ülni tud. 8 hónapos kor­ban kezd álldogálni és gőgicselni is. Járni és beszélni 1—1­4 év között kezd, de ép gyermeknél is előfordul, hogy csak 3 éves Csecsemő korban kezd beszélni. A C. kellemetlen köz­érzetéről sírással ad számot. Könnyezni csak a harmadik-negyedik hónapban kezd, de már az első hetekben mosolyog. Sírásá­nak mindig oka van: ha nedvességben fek­szik, melege van v. fázik, pelenkája nyomja, lábacskáit nem tudja mozgatni stb., de kü­lönösen akkor, ha fájdalma van, ha emész­tési zavarai vannak, ha beteg és ha éhes. A sírás maga nem ártalmas a C.-re. Az első 4—6 héten a C. csaknem állandóan alszik; féléves korában kb. 16 órát alszik naponta, 1 esztendős korában 12—15 órát. Alvás köz­ben karját rendszerint feje fölött tartja. Az újszülött szíve 135-ször ver percenkint s ugyancsak percenkint 35-ször lélegzik. Az első év végén a pulzusszám 120-ra és a lég­vételek száma 25-re csökken. Ezeket a szá­mokat a legkisebb izgalom tetemesen meg­növeli. A C. hőmérséklete, végbélben mérve, kb. 36-4—37-3 C°. A hőmérséklet igen inga­dozó, a legkisebb okra magas láz támad, de amely gyorsan lázas lesz a C., oly hir­telen meg is szűnik a láza. A születés után az első napokban a C. szurokszerű béltartalmat (meconium) űriz. Csak az első táplálékfelvétel után jelent­kezik a tulajdonképpeni tejszéklet. Az anya­tejen táplált C. széklete aranysárga színű, kenőcsszerű, kissé savanykás szagú, néha folyékony; a széklet száma naponkint 2—4. Mesterségesen táplált C. széklete sötétebb, keményebb és szaga kellemetlenebb. Gya­kori híg, nyákos székletek betegségre valla­nak. A C. fogai az első 6 hónapban az állka­pocsban fejlődnek. A fogak megjelenési sor­rendje a következő: a középső alsó metsző­fog a 6.-9. hónapban, középső felső metsző­fog a 8.—10. hónapban, oldalsó felső és ol­dalsó alsó metszőfog a 10.—12. hónapban, első zápfogak a 12.—15. hónapban, szem­fogak a 15.—24. hónapban, második zápfogak a 24.—30. hónapban. A tejfogak száma 20. A tejfogak megjelenésében nagy egyéni el­térések észlelhetők. Ha a C.-nek 1 év után is hiányoznak a fogai, angolkórra gyanús. A fogzás normális fejlődési folyamat, a leg­több C.-nél nem okoz zavart, de érzékeny és ideges gyerekeknél általános nyugtalanság­gal, álmatlansággal, hányással, székrekedés­sel jár. Esetleges láz és hurutos jelenségek a megsérült nyálkahártya fertőzésére vezet­hetők vissza. Az u. n. spasmophil (görcsökre hajlamos) gyermekeknél, mint minden in­ger, a fogzás is görcsöket idézhet elő. Sok C. fogzását strophylus nevű csalánszerű ki­ütés kíséri. A fogzás hosszú időszaka alatt jelentkező lázat, fájdalmat és egyéb kóros jelenségeket nem szabad egyszerűen a fog­zás terhére írni; a kérdés eldöntésére csak az orvos hivatott, a szülő ne ámítsa magát azzal, hogy minden bajnak a fogzás az oka. A fogzás előmozdítására sokhelyütt csont­gyűrűket adnak rágcsálásra; ez orvosi szem­pontból nem kifogásolható, viszont teljes­séggel helytelen és káros az a szokás, hogy a C.-vel „ibolyagyökeret“ rágcsáltatnak.

Next