Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csecsemőhalandóság
szemet vizes vattával törülik le. A fürdés után a C.-t a már megmelegített fehérneműbe kell felöltöztetni, öltözéke bő ingecskéből, kötött kabátkából, pelenkából és flanelltakaróból áll. Becsomagolás után a C. 12—24 órát alszik, ezután megkísérlik a szoptatását. A szoba hőmérséklete kb. 19—20 C° legyen, a szobában nem szabad főzni, mosni, vasalni. A C.-t naponta füröszteni kell. A fürdővíz hőfoka 35 C°, nyáron 32— 34 C° lehet. A fürdetéskor az anya a C. jobboldalára áll, jobbkezével felemeli fejecskéjét és balkezét úgy helyezi a C. válla alá, hogy karján nyugodjék a C. háta, tarkója és fejecskéje. Jobbkézzel megfogja mindkét bokáját és ezzel a fogással elővigyázatosan a vízbe teszi. A C.-nek csak annyira szabad a vízbe merülnie, hogy a fürdővíz ne folyhasson a fülébe. Most megmossa fejét, karját, lábát és testének elülső felszínét, azután megfordítja a gyermeket olykép, hogy balkeze a gyermek jobbvállára kerüljön; ekkor a ház mosdatása következik. A fürdés időtartama 3—5 perc. Utána törülközővel megtörlik a C.-t. Hintőpornak csak az ásványi púder (talkum, cinkpor) a megfelelő, rizspor könnyen bomlik, tehát nem felel meg. Most újból begöngyölik a fürdőlepedőbe és megtisztítják orrát, fülét; minden nyíláshoz külön vattapamacsot kell használni. A körmöket időnkint levágják. A szájat nem szabad kitörölni. Fürdés után a C.-t pólyázzák. A pólyázás ne legyen szoros, a láb mozgásának elég teret kell engedélyezni. A gyermeket mindannyiszor tisztába kell tenni, valahányszor szükségessé válik, kivéve, ha alszik. Minden székletét után a szennyezett testrészt meg kell mosni. A leány C. altestének megtörlése elölről hátrafelé történjék. A hintőport ne vattapamaccsal, hanem szóródobozzal hintsük a gyermek testére. Ha a C. sokáig nedvességben fekszik, v. bélhurutban v. exudativ diathesisben (1. o.) szenved, bőre könnyen sebessé lehet. Általános szabály: minél fiatalabb a C., annál melegebben kell öltöztetni; hüléstől, felmelegedéstől óvni kell. Az első 4 hónapban csak etetés, átcsomagolás és fürdés végett emelik ki a C.-t fekvőhelyéből. Hol a bal, hol a jobb karon kell hordozni, nehogy gerincoszlopa elferdüljön. Az ülést, állást és járást nem szabad siettetni, meg kell várni, amíg a gyermek ily irányú mozdulatokat tesz; járószékek kerülendők. Enyhe időjáráskor a C. már korán szabadba vihető. Télen a gyermekszoba jó szellőzéséről kell gondoskodni; kivinni csak akkor tanácsos, ha nincs túl hideg. A C.-t túl sokat napoztatni nem helyes; nyáron jó a naponta többszöri félfélórás légfürdő. A cucli a C.-re sok esetben nyugtató hatással van; tisztántartásáról szigorúan gondoskodni kell. Minthogy a C. mindent a szájába vesz, játékszerei könnyen moshatók legyenek; legjobban a celluloidból és gumiból készült játékszerek felelnek meg. A gyermek nevelését minél Csecsemőhalandóság, korábban kell kezdeni. Legfontosabb követelmény a rendszerességre való szoktatás. Ennek első és legfőbb megnyilvánulása a rendszeres szoptatás. Nem helyes, ha a C.vel sokat foglalkoznak és minden ok nélkül kiemelik ágyacskájából. A tisztaságra való szoktatást is korán meg kell kezdeni. A nevelés sok türelmet, nyugodt fellépést és következetes eljárást kíván. A csecsemőkor betegségei. A C. nem kicsinyített mása a felnőtt embernek; szervezete nemcsak mennyiségileg más, hanem minőségben is teljesen eltérő. Életfolyamatai, a külső ártalmakkal szemben tanúsított viselkedése sajátos törvényeken alapszik. A C.-betegségek tehát nem tükörképei a felnőttek betegségeinek, hanem, a kórokozók azonossága mellett, megnyilvánulási formájuk lényegesen különböző. A C.-kor betegségei közül a legjellegzetesebbek azok a kóros elváltozások, amelyeket a „C.-k táplálkozási zavarai* név alatt foglalnak össze. Az egyéb betegségek gyermekbetegségek és a megfelelő címszók alatt keresendők. A táplálkozási zavarok két csoportra oszthatók, az anyatejjel táplált és a mesterségesen táplált C. táplálkozási zavaraira. Amazok úgy keletkeznek, hogy a C. v. többet, v. kevesebbet kap az anyatejből a kelleténél. Minthogy az anyatej mindig jó, minősége táplálkozási zavart nem okoz. Ha a C. többet kap a szükségesnél, a felesleget egyszerűen kihányja. Gyakori az az eset, hogy az anya teje nem elegendő, a C. kevesebbet kap, mint amennyire szüksége volna. Fejlődése ilyenkor megáll, kezdetben nyugtalan, ingerlékeny és sokat sír, később bágyadt és aluszékony lesz, széklete nincs, azt a hitet kelti, mintha székrekedésben szenvedne. A C. rendszeres mérése megóv a hiányos táplálás veszedelmétől. Előfordul, hogy anyatejjel táplált C.-nél hasmenés lép fel, anélkül, hogy fejlődése, súlygyarapodása lényegesen szenvedne; ez esetben az orvos Caphoseint ad, mely a hasmenést csakhamar megszünteti. A mesterségesen táplált C. táplálkozási zavarai a C.-halandóság leggyakoribb oka. A mesterséges táplálék a C. számára természetellenes, szervezetére nagy megterhelést jelent. Hogy hogyan tűri el, mindig bizonytalan. Ha a mesterséges táplálék nem megfelelő, táplálkozási zavar jön létre. De táplálkozási zavarral válaszol a C. minden fertőzésre is, akár táplálék útján (enterális fertőzés), akár nem a gyomorból révén létrejött fertőzésről van szó (parenterális fertőzés). A táplálkozási zavarok két csoportra oszthatók. A heveny természetűek közé az enyhébb jellegű dyspepsia és a súlyosabb toxikosis, az idültek közé a dystrophia és az atrophia (v. atropsia) tartozik; 1. valamennyit a megfelelő címszó alatt. Csecsemőhalandóság, az 1 évnél fiatalabb gyermekek halálozása. A kultúrállamokban, melyekben a természetes szaporodás