Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
B - Brokát - Broken Hill - Bróm - Bromberg - Bromelia - Brómezüst
Brokát, olyan selyem- ill. bársonyszövet, amelynél a keresztben haladó fonalakat a hosszirányú szálak nem minden egyes kereszteződésnél fogják le (mint pl. a vászonszövésnél), hanem egy darabon szabadon hagyják. Többnyire az arany- és ezüstszálakkal gazdagon átszőtt mintás selyemszövetet nevezik B.-nak, de azért van tiszta selyem-B. is. Valószínűleg K.-Ázsiában készültek az első B.-szövetek. A VII—XII. sz.-ban a bizánci selyemszövet lett általánosan ismertté Európában. A középkorban az Európában megtelepedett arabok révén az arabeszkekkel díszített szövetek terjedtek el. A XIV. sz.-i luccai (olasz) B.-okon kínai hatás érvényesül. A XV. sz.-ban az olasz bársony B.-ot kedvelték, ezeket Spanyolországban is utánozták. Firenze, Velence, Milano a gyártás főhelyei. A velencei B.-okon viszont a K.-i (perzsa) hatás észlelhető. A barokk korban ismét az arany- és ezüstszálak beszövésével érik el azokat a gazdag hatásokat, amiket e kor pompaszeretete megkívánt. Ekkor Franciaországé (Lyon) a vezetőszerep. (L. a 88. sz. képtáblát). A modern B.-anyagok gyártása Jacquardszövőgépeken történik. Ha a mintázatban arany- v. ezüstfonalak is előfordulnak, akkor a szövőgépen még külön hímző- (esetleg brossozó- ládát is alkalmazni kell. Broken Hill, J. É.-Rhodesia, D.-afrikai angol gyarmat egyik kerületének székhelye. Környékén ólom- és cinkbányászat. Kb. 400 fehér lak. A közelében levő B.-i barlang az őskortudomány szempontjából nevezetes.V. E. Barren újzélandi mérnök 1921-ben rendkívül kezdetleges kifejlődésű ősemberi koponyára akadt benne. Ez, az ú. n. gibraltári koponyával együtt, a legősibb emberi leletek közé tartozik (homo Rhodesiensis). 2. Bányaváros Ausztráliában, Új-D.-Walesben. Ezüst-, ólom- és cinkbányászat. (1932) 22.950 lak. Bróm, kémiai elem, vegyjele Br., atomsúlya 79 92, csípős szagú, barnásvörös folyadék (fajsúlya 307). Már közönséges hőmérsékleten jelentékenyen párolog és barnásvörös, nehéz gőzöket fejleszt; ezek belélegezve nagyon erősen izgatják az orr és torok nyálkahártyáit. (Ezért alkalmazzák harci gázok előállítására). A halogének csoportjába tartozik; Balard fedezte fel 1826-ban. 57'3° C-on megfagy s 58'8° C-on forr. Maró hatású, a bőrre jutván, nehezen gyógyuló sebet okoz; e sebeket célszerű petróleummal lemosni. Vízben vörösbarna színnel, szénkénegben és kloroformban narancssárga színnel oldódik. A klórhoz hasonló sajátságú, rendkívül reakcióképes elem, a legtöbb más elemmel közvetlenül egyesül. Szabad állapotban nem fordul elő a természetben, vegyületei azonban, a megfelelő klórvegyületekkel együtt, de azoknál kisebb mennyiségben, elterjedten találhatók. Előállítása káliumbromidból tör Brómezüst ténik, úgy, hogy belőle kénsavval brómhidrogént tesznek szabaddá s azt mangándioxiddal B.-má oxidálják; v. a sótelepek feldolgozásánál visszamaradó bromidtartalmú anyalúgba klórgázt vezetnek; ennek hatására az anyalúgban lévő B. szabad állapotban kiválik az oldatból. Nagymennyiségű B.-ot használnak különböző szerves vegyületek előállítására, továbbá a laboratóriumokban oxidálószerül; fontos szerepe van a fényképezésben is (1. Brómezüst, Brómezüstpapír és Brómolaj eljárás). A gyógyászatban mint idegcsillapítót használják fel, B.-kálium, B.-nátrium és B.-ammonium alakjában. A központi idegrendszer ingerlékenységét csökkenti. Hátránya a B.-tartalmú gyógyszereknek, hogy szőrtüszőkön és faggyúmirigyeken kifejlődő genyes, gyulladásos gócokat, hólyagos kiütéseket okozhatnak (B.-akne). Vegyületei közül fontosabbak: B-aceton, CH,COCH,Br, 126°-on forró, erősen illő folyadék. Gőze hevesen könynyeztet, nagy töménységben a kényesebb bőrfelületeket is izgatja. Gázharcban alkalmazták, de nem vált be, mert könnyen bomlik. A gázkamrában használják, a gázálarc tökéletes felillesztésének megállapítására. B.-hidrogén, HBr, színtelen, szúrósszagú gáz, vízben kitűnően oldódik, vizes oldata erős sav. Sajátságai nagy mértékben hasonlóak a sósavéhoz, csak kevésbbé állandó, így pl. levegőn lassan oxidálódik és színbróm válik ki belőle. Foszfortribromidból vízzel állítják elő. Sóit bromidoknak nevezik. Káliumbromid (B.-kálium), KBr, színtelen, vízben oldódó kristályok, a nátriumbromidhoz hasonlóan állítható elő. Bromátok, a brómsav (HBrOa) sói. Legfontosabb a kálimbromát (KBr03), mely színtelen, vízben oldódó kristályokat képez. Savanyú oldatban káliumbromid hatására szín-B.-ot választ ki, e sajátságánál fogva használják a laboratóriumi munkáknál. Nátriumbromid (B.-nátrium), NaBr, színtelen, vízben jól oldódó kristályok. Úgy állítják elő, hogy B.-ot nátronlúgban oldanak s a keletkezett nátriumbromátot szénnel redukálják. Gyógyszerül használatos. Bromberg, 1. Bydgoszcz, Bromelia, az egyszikűek Bromeliaceae családjába tartozó növénynemzetség, az ananásszal közel rokon. Mintegy 3—4 faja Ny.-India és Brazília területén él. Vannak ehető gyümölcsű fajai is. Nálunk melegházban termesztik; gondos kezelés mellett szép szobanövényként is jól fejlődik a B. scarlatina és a B. fastuosa. Erőteljes, tápdús földben, a fejlődési időben trágyalével öntözve növekszik csak jól. Cserépben való termesztése az ananászéval egyezik meg. Brómezüst (ezüstbromid, AgBr), halványsárga színű, vízben oldhatatlan vegyület.