Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

B - Brokát - Broken Hill - Bróm - Bromberg - Bromelia - Brómezüst

Brokát, olyan selyem- ill. bársonyszövet, amelynél a keresztben haladó fonalakat a hosszirányú szálak nem minden egyes ke­reszteződésnél fogják le (mint pl. a vá­szonszövésnél), hanem egy darabon szaba­don hagyják. Többnyire az arany- és ezüst­szálakkal gazdagon átszőtt mintás selyem­­szövetet nevezik B.-nak, de azért van tiszta selyem-B. is. Valószínűleg K.-Ázsiában ké­szültek az első B.-szövetek. A VII—XII. sz.-ban a bizánci selyemszövet lett általá­nosan ismertté Európában. A középkorban az Európában megtelepedett arabok révén az arabeszkekkel díszített szövetek terjed­tek el. A XIV. sz.-i luccai (olasz) B.-okon kínai hatás érvényesül. A XV. sz.-ban az olasz bársony­ B.-ot kedvelték, ezeket Spa­nyolországban is utánozták. Firenze, Ve­lence, Milano a gyártás főhelyei. A ve­lencei B.-okon viszont a K.-i (perzsa) ha­tás észlelhető. A barokk­ korban ismét az arany- és ezüstszálak beszövésével érik el azokat a gazdag hatásokat, amiket e kor pompaszeretete megkívánt. Ekkor Francia­­országé (Lyon) a vezetőszerep. (L. a 88. sz. képtáblát). A modern B.-anyagok gyártása Jacquard­­szövőgépeken történik. Ha a mintázatban arany- v. ezüstfonalak is előfordulnak, ak­kor a szövőgépen még külön hímző- (eset­leg brossozó­-­ ládát is alkalmazni kell. Broken Hill, J. É.-Rhodesia, D.-afrikai angol gyarmat egyik kerületének szék­helye. Környékén ólom- és cinkbányászat. Kb. 400 fehér lak. A közelében levő B.-i barlang az őskortudomány szempontjából nevezetes.­­V. E. Barren újzélandi mérnök 1921-ben rendkívül kezdetleges kifejlődésű ősemberi koponyára akadt benne. Ez, az ú. n. gibraltári koponyával együtt, a leg­ősibb emberi leletek közé tartozik (homo Rhodesiensis). 2. Bányaváros Ausztráliában, Új-D.-Walesben. Ezüst-, ólom- és cink­bányászat. (1932) 22.950 lak. Bróm, kémiai elem, vegyjele Br., atomsúlya 79­ 92, csípős szagú, barnásvörös folyadék (fajsúlya 307). Már közönséges hőmérsék­leten jelentékenyen párolog és barnásvörös, nehéz gőzöket fejleszt; ezek belélegezve nagyon erősen izgatják az orr és torok nyálkahártyáit. (Ezért alkalmazzák harci gázok előállítására). A halogének csoport­jába tartozik; Balard fedezte fel 1826-ban. 57'3° C-on megfagy s 58'8° C-on forr. Maró hatású, a bőrre jutván, nehezen gyógyuló sebet okoz; e sebeket célszerű petróleum­mal lemosni. Vízben vörösbarna színnel, szénkénegben és kloroformban narancs­­sárga színnel oldódik. A klórhoz hasonló sajátságú, rendkívül reakcióképes elem, a legtöbb más elemmel közvetlenül egyesül. Szabad állapotban nem fordul elő a ter­mészetben, vegyületei azonban, a meg­felelő klórvegyületekkel együtt, de azok­nál kisebb mennyiségben, elterjedten ta­lálhatók. Előállítása káliumbromidból tör­ Brómezüst ténik, úgy, hogy belőle kénsavval bróm­­h­idrogént tesznek szabaddá s azt mangán­­dioxiddal B.-má oxidálják; v. a sótelepek feldolgozásánál visszamaradó bromidtar­­talmú anyalúgba klórgázt vezetnek; en­nek hatására az anyalúgban lévő B. sza­bad állapotban kiválik az oldatból. Nagy­­mennyiségű B.-ot használnak különböző szerves vegyületek előállítására, továbbá a laboratóriumokban oxidálószerül; fontos szerepe van a fényképezésben is (1. Bróm­ezüst, Brómezüstpapír és Brómolaj eljá­rás). A gyógyászatban mint idegcsillapí­tót használják fel, B.-kálium, B.-nátrium és B.-ammonium alakjában. A központi idegrendszer ingerlékenységét csökkenti. Hátránya a B.-tartalmú gyógyszereknek, hogy szőrtüszőkön és faggyúmirigyeken ki­fejlődő genyes, gyulladásos gócokat, hólya­gos kiütéseket okozhatnak (B.-akne). Vegyületei közül fontosabbak: B-aceton, CH­,COCH,Br, 126°-on forró, erősen illő folyadék. Gőze hevesen köny­­nyeztet, nagy töménységben a kényesebb bőrfelületeket is izgatja. Gázharcban al­kalmazták, de nem vált be, mert könnyen bomlik. A gázkamrában használják, a gáz­álarc tökéletes felillesztésének megállapí­tására. B.-hidrogén, HBr, színtelen, szúrósszagú gáz, vízben kitűnően oldódik, vizes oldata erős sav. Sajátságai nagy mértékben ha­sonlóak a sósavéhoz, csak kevésbbé állandó, így pl. levegőn lassan oxidálódik és szín­­bróm válik ki belőle. Foszfortribromidból vízzel állítják elő. Sóit bromidoknak neve­zik. Káliumbromid (B.-kálium), KBr, színte­len, vízben oldódó kristályok, a nátrium­­bromidhoz hasonlóan állítható elő. Bromátok, a brómsav (HBrOa) sói. Leg­fontosabb a kálimbromát (KBr03), mely színtelen, vízben oldódó kristályokat képez. Savanyú oldatban káliumbromid hatására szín-B.-ot választ ki, e sajátságánál fogva használják a laboratóriumi munkáknál. Nátriumbromid (B.-nátrium), NaBr, szín­telen, vízben jól oldódó kristályok. Úgy állítják elő, hogy B.-ot nátronlúgban olda­nak s a keletkezett nátriumbromátot szén­nel redukálják. Gyógyszerül használatos. Bromberg, 1. Bydgoszcz, Bromelia, az egyszikűek Bromeliaceae családjába tartozó növénynemzetség, az ananásszal közel rokon. Mintegy 3—4 faja Ny.-India és Brazília területén él. Vannak ehető gyümölcsű fajai is. Nálunk meleg­házban termesztik; gondos kezelés mellett szép szobanövényként is jól fejlődik a B. scarlatina és a B. fastuosa. Erőteljes, táp­dús földben, a fejlődési időben trágyalé­vel öntözve növekszik csak jól. Cserépben való termesztése az ananászéval egyezik meg.­­ Brómezüst (ezüstbromid, AgBr), halvány­­sárga színű, vízben oldhatatlan vegyület.

Next