Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csőszivűek (Leptocardii) - Csősztelek (Čestereg) - Csőtészta (maccaroni) - Csővágó - Csővár - Csövesfogú emlősök (Tubulidentata) - Csöves kazán - Csövesmalom (csőmalom) - Csővoltméter
Csőszívűek mást redukáló szerkezetek, mérőberendezések, stb. Szerelésüknél tekintetbe veendő, hogy a csőkeresztmetszet hirtelen, átmenet nélküli v éres átmenetű változása a folyadék áramlásában energiaveszteséget okoz (örvény-veszteség, kontrakciós veszteség). Igen sok fajtájuk van, a leggyakrabban alkalmazottakat az ábra mutatja. Csőszívűek (Leptocardii), halszerű állatok. Vázuk csupán gerinchúr; koponyájuk, agyuk, szívük nincs; az utóbbi helyett véredények lüktetnek. Ezek a tulajdonságok nagyon elkülönítik a C.-et a gerinces állatoktól. Legismertebb képviselőjük az Amphioxus (1. o.) v. Branchiostoma. Csősztelek (Cestereg), torontálmegyei község, Trója Jugoszláviához tartozik, (1930) 2400 lak. Csőtészta (maccaroni), sikérben dús, finom búzalisztből v. darából, élesztő, kovász, sütőpor felhasználása nélkül készülő száraz tésztaáru. Gyúró, dagasztógép végzi a tészta gyúrását és fűtött gépi berendezés adja meg a C. egyenletes, szabályos alakját. Van tojással és tojás nélkül készült C., utóbbit a kereskedelemben fehér árunak nevezik. A C.-t csak növényi festékkel szabad festeni és azt a burkolaton fel kell tüntetni. Tápértéke 337 kalória. A C. olasz nemzeti étel. Szárított állapotban több minőségben (a kg liszt arányában felhasznált tojások száma szerint) és különféle vastagságban kerül forgalomba. Száraz helyen tartva, évekig eláll. Az olasz konyha sok készítési módját ismeri. Legnépszerűbbek : a milánói, bolognai, nápolyi módok. Kedvelik sós vízben kifőzve, különféle mártásokkal (paradicsom, spanyol, barna mártás) hús, hal, máj, gomba v. hasonló vagdalékkal elkeverve. Készítik még tálban sütve (au gratin), mint előételt v. mint húsételek velejáróját. Sajttal meghintve, olvasztott vajjal, főtt tésztaként is szokás adni. Egyik fajtája a bigoli. Csővágó, vékonyfalú vascsövek (gáz- v. vízvezetőcsövek) méretrevágásához használt kézi szerszám (1. az ábrát). A levágandó cső az A görgőkre támasz-Csővágó. A) Görgők. B) Vágótárcsa. C) Csavaros nyélkodlik. A B acélvágótárcsát a C csavaros nyéllel a csőre szorítják és a C.-t a nyíl irányában körülforgatják. Az éles tárcsa addig nyomul be a cső falába, míg átvágja. Csővár, kb. beosztva Ácsa nk.-hez Pest- Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában. (1930) 642 lak. U. p. és u. t. Ácsa. Csövesfogú emlősök (Tubulidentata), az emlősök egyik rendje. Jellemzi őket sajátságos, az emlősök sorában egyebütt sehol elő nem forduló fogazatuk, mely oszlop alakú, függőleges csövecskékből összetett, gyökértelen egyes fogakból áll. Az utóbbiak tehát csak felül zártak, alul ellenben nyitottak, azért az állat egész életén át nőnek; fogzománc nem fedi őket. A rend egyetlen képviselője a földimalac (Orycteropus). Magyar nevét sajátságos, erősen megnyúlt, a végén egyenesen levágott, a sertéséhez hasonló orráról kapta. Hazája D. és ÉK. Afrika (Orycteropus capensis és Orycteropus aethiopicus). Csöves kazán. Gőztermelés céljából a fűtőfelület megnagyobbítására és a jobb vízcirkuláció biztosítására a kazánokban igen elterjedten alkalmaznak csöveket. A tüzelő-C. legjellemzőbb típusa a Cornwall-kazán (1. o.). A tűz-C.-t leginkább vasúti mozdonyokban alkalmazzák. Legmodernebb a víz-C, melynek igen elterjedt alakja a Babcock— Wilcox-féle v. elemsoros kazán. C.-okban lágy, iszapmentes vizet kell használni, mert a kazánkő (vízkő) lerakódása sok bajt okozhat, időnkénti kitisztítása pedig nagyon körülményes. Csövesmalom (csőmalom), ércek és más kőzetek rendkívül finom aprítására használt aprítógép. Két, vízszintes, üreges csap körül forgó, hosszú, csőszerű acél-őrlődobból áll. Belsejében gömbölyű flintkövek v. acélgolyók vannak, melyek a szárazon , nedvesen beadott anyagot, a dob forgása közben, ütéssel aprítják fel. A két üreges csap egyikén történik az adagolás, másikán pedig a felaprított anyag távozik el a C.-ból. Csővoltméter, elektrotechnikai műszer, elektroncsöves mérőberendezés, mely az elektroncső egyenirányító hatását használja fel feszültségmérésre. Működésének lényege: a mérendő, váltóáramú feszültséget az elektroncső, rácsára vezetik és az elektro- Csövesmalom metszete. 1. Tartály. 2. Adagolócsiga. 3. Adagolócsiga hajtása. 1. Fal. 5. Silexkóbélés 6. Üritőnyilások. 7. Szállítócsiga. 8. Búvónyilás. 9. Flintka őrlőtestek. 10. Fogaskerékhajtás. 11. Fogaskerék.