Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
D - Dixon - Diyarbekr - Dizengoff Méir - Dizőz - Dizsér (Dijir) - Dizunikusok - Dizygotheca - Djagilev Szergiusz - Djakovo - Djala - Djalszki Xavér Sándor - Djarbekr - Djauszpitar - Djel - Djenneh - Djibouti - Djokjakarta - Djurdjevo - Dlhá - Dlhá Lúka - Dlhá nad Oravou - Dlhá nad Váhom - Dlhé nad Cirochou - Dlhé Pole - Dlugosz Johannes - Dluha (Dlhá nad Oravou) - Dlžin - D. M. - dm - Dmitrijev Iván Ivánovics - Dmitrijev Radko - Dmitrovszk
Dixon Dixon, város an É. Egy. Áll.-ban, Illinois államban; vasipar. Kb. l0.UOU lak. Diyarbekr (Uiarbekr, Djarbekr/. 1. Vilajet Törökországban (Kurdisztán), ter. (,1.9a/) öt .500 km 2, 471.000 kurd és török lak. Bőripar, gyapjú-, selyem- és gyapottermelés, ólom-, vas- és rézbányászat, 2000-ben elfoglalta az örményektől Mervan kurdig. 1515 óta török birtok. 1896-ban ott 40.000 örményt megöltek, 1915-ben 100.000 örményt deportáltak oda a törökök. A sèvresi béke kurd autonóm területnek nyilvánította, de ezt a törökök fegyveres ellenállása meghiúsította. 1925 és 1931-ben nagy kurd felkelések színhelye. 2. Az előbbinek székhelye, örményül Tigránágierd. Élénk kereskedelem, gyapjú- és selyemszövés. (1927) 30.709 lak. I. Tigrán örmény király alapította kb. Kr. e. 570-ben. 230-ban római őrhely, Amida néven. 640-ben a Bekr-arabok foglalták el s a mai város tőlük kapta nevét. Dizengofí Méir, orosz származású cionista, *1861, 1936. Nevéhez fűződik Palesztina legmodernebb városának, Tel-Avivnak alapítása és naggyá fejlesztése. Haláláig a város polgármestere volt. Dizez, 1. Chanson (2), Dizsér (Dijir), biharmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 701 lak. Dizmikusok, azok a lengyelországi g. kel. vallásúak, akik nem ismerik el a r. kat. egyházzal 1569-ben, Bresztben megkötött uniót. Dizygotheca, a borostyánfélék családjába tartozó növénynemzetség. Valószínűleg Újkaledóniából származik. 2 faja ismeretes. A kertészetben, mint szép melegházi növényt kedvelik. Bőséges permetezéssel, nyirkos levegőben érzi csak jól magát, tápdús, laza talajban. Fejdugványokkal és magvetéssel szaporítják. Dragilev Szergiusz, az orosz ballet újjászervezője, *1872, +1929. 1908-ban szervezte meg társulatát. A balletet feloldotta a merev sémák alól és művészei, Pavlova, Karlavina, Fokin, különösen pedig a geniális Nizsinszkij segítségével új és kifejező művészetté alakította. Neki dolgoztak a legkiválóbb ballet-szerzők, Debussy és Sztravinszky is írtak D. társulata számára balleteket. A világháború után együttese veszített jelentőségéből és D. halála után fel is oszlott. Djakovo, magyarul Diakovár (Djakovár), kerületi székhely Szlavóniában, az eszéki oblasztban; r. kat. püspökség; gabonakereskedelem. (1930) 7099 lak. A középkorban a magyar történelemben gyakran szerepelt. 1526-tól 1690-ig török kézben volt. Később a boszniai püspök birtoka lett, a püspöki palota 1703-ban épült. Djala, 1. Gyála (Jugoszlávia). Djalszki Xavér Sándor (családi nevén: Babics), horvát író, *1854, +1935. Anyai ágról a magyar Gyály-családból származott, innen írói neve. A horvát realizmus legtermékenyebb és legnevesebb képviselője. Főbb munkái: Pod starim krorovima (Régi tetők alatt), iz varmedjijskih dana (A vármegye napjaiból). Djarbekr, 1. Diyarbekr, Djauszpitar, ősrégi indo-árja és szanszkrit szó: „az Ég atyja", Indra istenkirály neve. Indogermán nyelvészek feltételezik a D. név összefüggését a római Diespiter-rel (Juppiter egyik neve: Zeus pater-ból) a D. szóval. Djel, 459 m magas, szelíd formájú, sűrűn lakott dombvidék Horvátországban, a Lonja és a Száva között. 45 km hosszú, 8—17 km széles. Djenneh, 1. Dzsenne. Djibouti, 1. Dzsibuti. Djokjakarta, 1. Dzsokdzsakarta. Djurdjevo, 1. Sajkásgyörgye (Jugoszlávia). Dlhá, 1. Felsőhosszúfalu (Csehszlovákia). Dlhá Lúka, 1. Hosszúrét (Csehszlovákia). Dlhá nad Oravou, 1. Dluha (Csehszlovákia). Dlhá nad Váhom, 1. Vághosszúfalu (Csehszlovákia). Dihé nad Cirochou, 1. Cirókahosszúmező (Csehszlovákia). Dlhá Pole, 1. Trencsénhosszúmező (Csehszlovákia). Dlugosz [dugos] Johannes (Jan), kanonok, lengyel történetíró, *1415, +1480.) Nagy befolyása volt a lengyel királyi udvarnál, ahol IV. Kázmér király gyermekeit nevelte. Megírta Lengyelország történetét; De educatione principum c. műve a lengyel humanista irodalom kimagasló emléke. Dluha (Dlhá nad Oravou), árvamegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 682 lak. Dszín, 1. Derzsény (Csehszlovákia). D. M., a latin Diis Manibus szavak rövidítése, a. m. az elhaltak kegyes lelkeinek, így kezdődtek a régi rómaiak sírfeliratai. Változata: D. M. S. , Diis Manibus Sacrum, a. m. az elhaltak kegyes lelkéinek szentelve. L. még Dn. dm. deciméter (1. o.) rövidítése. Dmitrijev Iván Ivánovics, orosz államférfi és költő, *1760, +1837. Karamzin példáján felbuzdulva, az akkoriban használatos egyházi szláv nyelv helyett élő orosz nyelven írta dalait és tréfás meséit. Kortörténeti szempontból értékesek Emlékiratai: Dmitrijev Radko, bolgár, majd orosz tábornok, *1859, +1919. Része volt 1886-ban abban a palotaforradalomban, mely Sándor bolgár fejedelmet lemondásra kényszerítette. Az első balkánháborúban győzelmet aratott, majd szentpétervári követ lett és 1914-ben az orosz hadseregbe lépett. Orosz részen vett részt a világháborúban, Przemysl ostromát ő vezette. A bolsevikok kivégezték. Dmitrovszk, kerületi székhely Oroszországban, az oroli kormányzóságban, a Nyerussza mellett. (1926) 5000 lak.