Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
D - Dömefölde - Dömeháza (Domaníky) - Dömény Sándor - Dömések - Dömörkapu - Dömös - Dömötör - Dömötör István - Dömötör János - Dömötör Lajos - Dömötör Mihály - Dömötöri - Dömötörözés - Dömping - Dömsöd - Döngölés - Dönme
Dömne ( vén cigány, 1856) a maguk idején népszerűek voltak. Dömefölde, kir. Zala vm. novai j.-ában, a Válicka patak völgyében, (1930) 494 lak. U. p. és u. t. Páka. Dümeháza (Domaníky), hontmegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 289 lak. Dömény Sándor, zongorista és zenepedagógus, *1791, 1850 után. A magyar zenepedagógiai irodalom úttörője. Tőle való a második magyarnyelvű zenepedagógiai mű (az első Gállfy Istvántól), Maloveczky János németnyelvű zongoraiskolájának magyar kidolgozása, 1820 körül. A huszas évek végén nyilvános zeneiskolát nyitott Pesten. Kidolgozta a ref. egyház karénekrendjét. Dömösek, a Domonkosok (1. o.) régi neve. Dömörkapu, a Bükkös patak (Bucsina) szurdoka a sikárosi völgyben, Szentendrétől ÉNy.-ra. A szurdok aljáról a patak 7 m magas vízeséssel szakad le. Kedvelt kirándulóhely. Dömös, ak. Komárom és Esztergom k. e. e. vm. esztergomi j.-ában, a Duna mentén, a budapest—szobi vasút és az esztergom— visegrádi autóbuszvonalon. A vasútállomástól komp visz át a községbe. 1734-ben épült kat. templom. Kőbányák. Strandfürdő, kirándulóhely, (1930) 1064 lak. D. az Árpádházi királyok gyakori tartózkodási helye volt. I. Bélát itt ölte meg a reáomló trónus. Kálmán király itt vakíttatta meg Álmos hg.-et, fiával, Bélával együtt. A D.-i prépostságot Álmos alapította (1107) és megvakíttatása után haláláig ott rejtőzködött. 1433-ban Zsigmond király az Olajfák hegyéről nevezett rendnek adományozta, 1446-ban a pálosok kapták meg, a XVI. sz.tól a nyitrai püspökséggel egyesítették. A község határában levő több rom eredete még tisztázásra vár. Dömötör, 1. Demeter. Dömötör István, esztétikus, *1883. Tagja volt az Új Idők és a Művészet szerkesztőségének; több napilap munkatársa volt, 1930-ban a Budapesti Hirlap kritikusa lett. Képzőművészeti és színikritikai cikkei napilapokon kívül szakfolyóiratainkban jelentek meg. Dömötör János, költő, *1843, 1878. Mint kritikus és mint költő egyaránt jelentékeny, a pesszimista líra egyik kitűnő képviselője. A maga korában alig vették észre, öngyilkos lett, munkáit 1878-ban Baráth Ferenc adta ki, de igazi jelentőségére csak Babits Mihály hívta fel a figyelmet 1910-ben. Dömötör Lajos, fuvolaművész, *1886. A Magyar Kir. Operaház és a Filharmóniai Társaság fuvolása. 1912 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Filharmóniai Társaság ügyvezető igazgatója. Dömötör Mihály, politikus, *1875. 1905- ben néppárti programmal képviselővé választották. A tanácsköztársaság idejében a szegedi Ábrahám-féle ellenforradalmi kormány népjóléti minisztere volt, majd 1920- ban Simonyi Semadam kormányában belügyminiszter lett. Dömötöri, kir. Vas vm. szombathelyi j.-ában, a nagykanizsa—szombathelyi vasútvonal mellett. (1930) 426 lak. Egerváry-kastély a XVI. sz.-ból. Dömötörözés, 1. Demeter. Dumping (angol: dumping, a to dumpből, a. m. odahajítani), az az eljárás, midőn egy ország termékeit a világpiaci ár alatt, rendszerint a termelési költségeket sem fedező áron (D.-áron) exportálja. Ez történhet valamely piac megszerzésére, v. az ország devizaszükségletének az erőszakolt kivitel révén való fedezése céljából, esetleg politikai okokból is (állítólag ilyen célja volt az 1920-as évek végén az orosz búza- D.-nek). Közgazdasági szempontból általában elítélik, mivel egyrészt zavart okoz a világpiacon, másrészt a belőle keletkezett veszteséget a belföldi fogyasztónak kell megfizetnie, akár oly módon, hogy az illető cikket belföldön lényegesen magasabb áron kell értékesíteni, akár adó formájában, ha az állam szubvenciókkal támogatja a D.-et. Több országban a D. ellen törvénnyel (védvám, behozatali tilalom, stb.) védekeznek. A D. fogalmát már a háború előtt is ismerték, nagy jelentőségre azonban a háború utáni gazdálkodásban emelkedett. Dömsöd, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. ráckevei j.-ában, a budapest—kelebiai vasútvonal mellett, a budapest—bajai autóbuszvonalon, a dömsöd—dabi autóbuszvonal végállomása. A csepeli Dunaág partján fekszik, ott, ahol a Dunát több hosszú sziget választja szét. Közvetlen hajóállomás, strandfürdő, (1930) 5018 lak. Döngölés, út v. vasútépítésnél, de más földmunkánál is a frissen elkészített töltések tömörítését célozó művelet. Akkor kerül rá a sor, ha valamely oknál, pl. a munka sürgősségénél fogva nincsen idő arra, hogy a természetes ülepedést bevárják. Régebben 30—50 cm vastag rétegekben kézi sulykolókkal döngölték a földet, újabban (így pl. a német birodalmi autóutak építésénél) gépeket használnak erre a célra. A sűrített levegő hajtotta döngölőgépeknek egymás mellett dolgozó több öntöttvas-sulykolója utánozza a kézi D.-t; a cölöpverő koshoz hasonlóan működik az 1—2 t nehéz ejtőlemezes gép; a vibrációs gépek nagyfelületű (75 m2) vaslemezének gyors rezgése az érintkező talajréteg szemcséi között a kohéziót annyira lerontja, hogy a nagyobb szemcsék hézagaiba benyomulnak a kisebb részecskék. Kötött talajt hengereléssel is lehet tömöríteni, csakhogy az előbbieknél jóval kisebb eredménnyel. Töltések iszapolása rendszerint csak döngöléssel együtt alkalmazva eredményes. Dönme (török, a. m. hitehagyottak), mohamedánná lett zsidók szektája Szaloniki Uj Idők Lexikona, VII. 1809 114