Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
D - Dunaegyháza - Dunaföldvár - Dunagálos (Gložan) - Dunagárdony (Gardinovci) - Dunagőzhajózási Társaság, l. Első Dunagőzhajózási Társaság - Dunaharaszti - Dunahidas (Most na Ostove v. Bruck) - Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság, l. Cred - Dunai galóca (Salmo hucho) - Dunai hering, l. Alosa - Dunai hidak - Dunai kerületi kapitányság - Dunai konföderáció
rendelkezései által nemzetközivé nyilvánított Duna igazgatására kidolgozott szabályzat. L. Duna (nemzetközi helyzete) és Dunabizottságok. Dunaegyháza, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. dunavecsei j.-ában, a kunszentmiklós— dunapataji vasút és a budapest—bajai, kunszentmiklós—kalocsai és a fülöpszállás— dunaföldvári autóbuszvonalon, a Duna mentén, (1930) 1989.lak. Dunaföldvár, nk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ában, a pusztaszabolcs—paksi vasútvonal mellett, a Veszprém—fülöpszállási autóbuszvonalon, a fülöpszállás—dunaföldvári és a dunaföldvár—szekszárdi autóbuszvonal végállomása, a Duna partján (hajóállomás). Csonka-torony a XVI. sz.-ból. A Dunaparton szabad fürdők. Áramelosztó telep, kenderkikészítő és gőzmalom. Közúti Dunahídját 1930-ban adták át a forgalomnak. A közeli Baracspusztán római kori tábor maradványai (1. Annamatia), (1930) 11.340 lak. Dunagálos (Glozan), bácsbodrogmegyei község, Tr. óta Jugoszláviához tartozik, (1930) 2865 lak. Dunagárdony (Gardinovci), bácsbodrogmegyei község, Tr. óta Jugoszláviához tartozik, (1930) 1520 lak. Dunagőzhajózási Társaság, 1. Első Dunagőzhajózási Társaság. Dunaharaszti, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. központi 1.-ában, a budapest—ráckevei vasút és a budapest—bajai autóbuszvonalon, a dunaharaszti—alsónémeti autóbuszvonal végállomása, a soroksári Dunaágban. Hajóállomás, 2 strandfürdő. Áramelosztótelep, asztalosárugyár, kosárfonó. (1930) 8040 lak. Dunahidas (Most na Ostrove v. Bruck), pozsonymegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 1471 lak. Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság, 1. ered. Dunai galóca (Salmo hucho), a lazacféle halak (Salmonidae) nálunk élő legnagyobb fajtája. Néha eléri a 2 m hosszúságot és 50 kg súlyt. Pisztránghoz hasonló, felül sötétzöld, alul ezüstfehér, feketepettyes szép hal, mely csak a Duna vízrendszerében, a Duna és mellékfolyóinak felsőbb szakaszaiban, a Vágban, Árvában, Tiszában stb. él. Horgászata kedvelt sport, húsa kitűnő. Dunai hering, 1. Alosa: Dunai hidak. Legrégibb emléküket Traianus császárnak egyik szép érme őrizte meg (1. az ábrát), ez a fából szerkesztett al dunai híd a császárnak a dákok ellen indított hadjárata alkalmával készült. Ma a hajózható Dunának említésre méltóbb hídDunai híd képe, Traianus császár érmén. Dunai konföderáció jai a következő helyeken vannak (a felsorolásban K közúti, V vasúti, KV pedig közúti és vasúti hidat jelöl): Regensburg (K), Passau (K) gerendahíd és (K) kábelhíd, Linz (K) és (KV), Steyregg (V), Mauthausen (V), Stein (K), Krems (V), Tulin (V). Bécs: Nordwestbahnbrücke (V), Florisdorferbrücke (K), Nordbahnbrücke (V), az újjáépített Reichsbrücke (K), Stadlauerbrücke (V), Pozsony (V) és (K), Komárom (V) és (K), Esztergom (K); e három utóbbi határhíd Magyarország és Csehszlovákia között. A sorban következő újpesti összekötőhíd (V): Margithíd, Lánchíd, Erzsébet-híd, Ferenc József-híd, Horthy Miklós-híd és Alsó összekötőhíd a Budapest címszó Hidak c. alfejezetében bővebben szerepelnek. Budapest alatt az első híd Dunaföldvárnál van (KV), majd a Baja melletti vasúti híd az utolsó magyarországi dunai híd. Újvidék (K), (V), Belgrád (KV), majd pedig Csernavoda (KV) melletti híd következik, ez utóbbi régi és híres s egyben legalsó hídja a Dunának. Dunai kerületi kapitányság, a budapesti m. kir. rendőrségnek az a kerületi hatósága, amelynek a területe maga a folyó a szigetekkel és az alsó rakodópartokkal együtt. A székesfőváros területén 1908 óta a D. jár el a fiatalkorúak rendőri kihágásaiban és a rendőri gyermekvédelmi ügyekben. E működési körében „rendőri gyermekbiróság“ a neve. Dunai konföderáció, a Duna-menti országok államszövetsége. Az eszme Kossuth Lajostól eredt. Kossuth már 1850-ben arra a gondolatra jutott, hogy, ha az osztrák birodalom és Törökország felbomlik s e birodalmak területén kisebb nemzeti államok fognak kialakulni, ezek magukban nem lesznek elég életerősek s könnyen idegen hatalmak játékszereivé válnak. Szükségesnek tartotta ezért, hogy a dunamelléki államok: Magyarország Erdéllyel, Horvátország, Szerbia és a két román fejedelemség, államszövetséggé alakuljanak olyképpen, hogy ezek a tagállamok belügyeiket önállóan igazgatnák, azonban területük védelmét, a külpolitikát, kereskedelmi, vám- és pénzügyeiket közösen intéznék, közös parlamenttel. A közös ügyekben a végrehajtó hatalmat egy közös bizottság gyakorolná, ennek székhelye felváltva Pest, Zágráb, Belgrád és Bukarest lenne. Ez a tervezet nem talált visszhangra, sőt itthon ártott Kossuth népszerűségének. A világháború vége felé Jászi Oszkár és társai vetették fel, sok szempontból eltérő fogalmazásban, a D. tervét. Újabban ismét gyakran emlegetik, pont Középeurópa „új rendezésének“ egyik lehetőségét. 1931-ben Tardieu francia miniszterelnök is felvetette és Magyarországot, Ausztriát és a kisantantot akarta gazdasági egységbe olvasztani; a D.hoz hasonló együttműködés tervével foglalkozik Hodzsa csehszlovák miniszterelnök is. 1847