Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Félhangjegy - Felhangok (részhangok, aliquot-hangok) - Félhangzó - Felhatalmazás - Felhatalmazási törvény - Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények - Felhívási per, l. Megállapítási kereset - Félhold

Felhők sor két szomszédos főhangja, ill. az azok szár­mazékai közti hangköz, kis-szekund (e-f, il. c-desz). A kromatikus F. egy főhangnak és első származékhangjának intervalluma: bő­vített prím (pl d-desz, ill. d-disz). Enhar­­monikus F. keletkezik a kis-terc kétszeres szűkítése útján (pl. hisz-desz). Félhangjegy, a 4A-es, teljes ütem felét kitevő, fehérfejű, izzztzzr szárral ellátott hangjegy. A rí menzurális kottaírás minimá- ------------­jából származott. Pontozottan ___, „ értéke ”. Félhangjegy. Felhangok (részhangok, aliquot-hangok), a zenei hang megszólalásakor a hangszer legmélyebb és legerősebb hangján, az alap­hangon kívül jelentkező hangok. Azáltal ke­letkeznek, hogy a rezgő hangforrás nem­csak egész terjedelmében, hanem egyes részeiben is (pl. felében, harmadában, ne­gyedében stb.) rezgő mozgást végez. Az ú. n. harmonikus F. rezgésszáma az alaphang rezgésszámának egészszámú többszöröse. A harmonikus F.-nak jelenléte, száma, ereje határozza meg a hangforrás hangszínét. A F. következtében más pl. a hegedű a-ja, mint a fuvoláé. Az a hangforrás, mely­nek hangjában nagyobb számban vannak jelen a F., tömörebb, színesebb (pl. a vonóshangszerek), amelyben gyérebben, az színtelenebb, jellegtelenebb (pl. hangvilla). A F. sora így alakul: 1. alaphang, 2. ennek oktávája, 3. ennek quintje, 4. en­nek quartja (az alaphang második oktá­vája), 5. ennek nagyterce, 6. ennek kis­terce, 7. ennek természetes szűkített terce (a nagyszekund és kistere közti távolság), 8. ettől az egész hangnál valamivel na­gyobb távolságú hang stb. A sorszámok viszonya egyúttal a rezgésszámok viszonyát adja. Az emberi beszéd hangjai jellegüket sajátságos, igen magas, nem harmonikus F.-nak, az ú. n. formánsoknak köszönik. Felhangzó, hangtani műszó. F.-nak mond­ták a régi nyelvészek az l, m, n, ny és az orrhangú n hangokat, mert ezek képzésénél tágas a levegő útja és így az általuk kel­tett benyomás hasonlít a magánhangzók ál­tal keltett benyomáshoz. Elterjedtebb szó­­használat szerint az i és u hangokat mond­ják F.-nak, mert ezek bizonyos helyzetek­ben (pl. két magánhangzó között v. az ai, ei, au, eu kettőshangzó-kapcsolatban) a j-hez, ill. u-hez hasonlóan hangzanak s így átmenetet alkotnak a hangzók (v. magán­hangzók) és a mássalhangzók között. Újab­­ban az ilyen i és u hangokat csökkentett nyomatékkal ejtett magánhangzóknak ne­vezik. Felhatalmazás: 1. F. az a jogi nyilatko­zat, melyben valamely természetes v. jogi személy, a felhatalmazó, feljogosít valakit, hogy őt harmadik személlyel szemben kép­viselje, ill. helyettesítse. A F. alapján kö­tött ügyletből kifolyólag a felhatalmazó sze­rez jogokat, ill. vállal kötelezettségeket. A F. tulajdonképpen a harmadik személyhez van intézve; a jogügylet a F. alapján a harmadik személy és a felhatalmazó között jön létre. 2. 1. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények. Felhatalmazási törvény, olyan törvény, mely a benne megjelölt jogviszonyok sza­bályozását a minisztériumra bízza. A F.-t, ha a főbb elveket megállapítja és csak a részletek szabályozását engedi át, keret­­törvénynek nevezik. A F.-ek azok a törvé­nyek is, melyek a minisztériumnak a köz­terhek beszedésére és az állami kiadások fedezésére adnak felhatalmazást. Ilyen F. a költségvetési törvény v. appropriáció, amely az egész költségvetési évre vonatko­zik és az indemnitás, amely csak az év egy részére. Az ilyen F.-ek országgyűlési tár­gyalására, amennyiben a pénzügyi felhatal­mazáson kívül más rendelkezést nem tar­talmaznak, több tekintetben eltérő szabá­lyok érvényesek; a felsőház jogköre is e törvényeknél korlátozott, sőt azok a felső­ház hozzájárulása nélkül is törvényerőre emelkedhetnek. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmé­nyek, azok a bűnügyi esetek, melyeknél a bűnvádi eljárás megindításához magának a sértettnek, a képviseletére hivatott szerv­nek v. a sértett felettes ill. felügyeleti ha­tóságának felhatalmazása szükséges. A ma­gyar Btk. szerint a rágalmazás és a be­csületsértés F., ha az országgyűlés egyik háza v. bizottsága, a kormány, a fegyve­res erő, a csendőrség v. egy részük a sér­tett. F­lhatalmazás kell az eljárás meg­indításához akkor is, ha a törvényben fel­sorolt hatóságokról v. e hatóságoknál al­kalmazott közhivatalnokokról hivatásuk gyakorlására vonatkozóan állítottak rágal­mazó tényeket. A felhatalmazás megadása esetén a bűncselekmény hivatalból üldö­zendő és a felhatalmazás vissza nem von­ható. Felhívási per: 1. Megállapítási kereset. Félhold, török nevén ay yildiz (a. m. hold­csillag), arab nevén hilál, eredetileg a régi Illyria jelvénye volt. Később az Oszmán Birodalom jelvénye lett; ma Törökország, Egyiptom és Tunisz címerében és lobogó­ján szerepel. Felhök, a légkörben lebegő, igen apró (0 005—01 mm átmérőjű) vízcseppek, hó­kristályok v. jégtűk tömegei. Ezeket a lég­­ellenállás v. a felszálló légáramlás nem en­gedi a földre hullani, amíg súlyuk bizo­nyos határt el nem ér. A F. a légtömegek le­hűlése útján keletkeznek, mert eközben az addig láthatatlan vízpára kicsapódik, azaz légnemű halmazállapotból folyékony v. szi­lárd állapotba megy át. A levegő lehűlése és ezzel a F. keletkezése a legtöbbször fel­szálló légáramlás, ritkábban kisugárzás út­ján megy végbe. A F. különböző alakúak és földtől való távolságuk is sokféle lehet. 1. Jégtű-F. (régebben pehely-F., Cirrus). Uj Idők Lexikona, X-2353

Next