Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Félhangjegy - Felhangok (részhangok, aliquot-hangok) - Félhangzó - Felhatalmazás - Felhatalmazási törvény - Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények - Felhívási per, l. Megállapítási kereset - Félhold
Felhők sor két szomszédos főhangja, ill. az azok származékai közti hangköz, kis-szekund (e-f, il. c-desz). A kromatikus F. egy főhangnak és első származékhangjának intervalluma: bővített prím (pl d-desz, ill. d-disz). Enharmonikus F. keletkezik a kis-terc kétszeres szűkítése útján (pl. hisz-desz). Félhangjegy, a 4A-es, teljes ütem felét kitevő, fehérfejű, izzztzzr szárral ellátott hangjegy. A rí menzurális kottaírás minimá- ------------jából származott. Pontozottan ___, „ értéke ”. Félhangjegy. Felhangok (részhangok, aliquot-hangok), a zenei hang megszólalásakor a hangszer legmélyebb és legerősebb hangján, az alaphangon kívül jelentkező hangok. Azáltal keletkeznek, hogy a rezgő hangforrás nemcsak egész terjedelmében, hanem egyes részeiben is (pl. felében, harmadában, negyedében stb.) rezgő mozgást végez. Az ú. n. harmonikus F. rezgésszáma az alaphang rezgésszámának egészszámú többszöröse. A harmonikus F.-nak jelenléte, száma, ereje határozza meg a hangforrás hangszínét. A F. következtében más pl. a hegedű a-ja, mint a fuvoláé. Az a hangforrás, melynek hangjában nagyobb számban vannak jelen a F., tömörebb, színesebb (pl. a vonóshangszerek), amelyben gyérebben, az színtelenebb, jellegtelenebb (pl. hangvilla). A F. sora így alakul: 1. alaphang, 2. ennek oktávája, 3. ennek quintje, 4. ennek quartja (az alaphang második oktávája), 5. ennek nagyterce, 6. ennek kisterce, 7. ennek természetes szűkített terce (a nagyszekund és kistere közti távolság), 8. ettől az egész hangnál valamivel nagyobb távolságú hang stb. A sorszámok viszonya egyúttal a rezgésszámok viszonyát adja. Az emberi beszéd hangjai jellegüket sajátságos, igen magas, nem harmonikus F.-nak, az ú. n. formánsoknak köszönik. Felhangzó, hangtani műszó. F.-nak mondták a régi nyelvészek az l, m, n, ny és az orrhangú n hangokat, mert ezek képzésénél tágas a levegő útja és így az általuk keltett benyomás hasonlít a magánhangzók által keltett benyomáshoz. Elterjedtebb szóhasználat szerint az i és u hangokat mondják F.-nak, mert ezek bizonyos helyzetekben (pl. két magánhangzó között v. az ai, ei, au, eu kettőshangzó-kapcsolatban) a j-hez, ill. u-hez hasonlóan hangzanak s így átmenetet alkotnak a hangzók (v. magánhangzók) és a mássalhangzók között. Újabban az ilyen i és u hangokat csökkentett nyomatékkal ejtett magánhangzóknak nevezik. Felhatalmazás: 1. F. az a jogi nyilatkozat, melyben valamely természetes v. jogi személy, a felhatalmazó, feljogosít valakit, hogy őt harmadik személlyel szemben képviselje, ill. helyettesítse. A F. alapján kötött ügyletből kifolyólag a felhatalmazó szerez jogokat, ill. vállal kötelezettségeket. A F. tulajdonképpen a harmadik személyhez van intézve; a jogügylet a F. alapján a harmadik személy és a felhatalmazó között jön létre. 2. 1. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények. Felhatalmazási törvény, olyan törvény, mely a benne megjelölt jogviszonyok szabályozását a minisztériumra bízza. A F.-t, ha a főbb elveket megállapítja és csak a részletek szabályozását engedi át, kerettörvénynek nevezik. A F.-ek azok a törvények is, melyek a minisztériumnak a közterhek beszedésére és az állami kiadások fedezésére adnak felhatalmazást. Ilyen F. a költségvetési törvény v. appropriáció, amely az egész költségvetési évre vonatkozik és az indemnitás, amely csak az év egy részére. Az ilyen F.-ek országgyűlési tárgyalására, amennyiben a pénzügyi felhatalmazáson kívül más rendelkezést nem tartalmaznak, több tekintetben eltérő szabályok érvényesek; a felsőház jogköre is e törvényeknél korlátozott, sőt azok a felsőház hozzájárulása nélkül is törvényerőre emelkedhetnek. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények, azok a bűnügyi esetek, melyeknél a bűnvádi eljárás megindításához magának a sértettnek, a képviseletére hivatott szervnek v. a sértett felettes ill. felügyeleti hatóságának felhatalmazása szükséges. A magyar Btk. szerint a rágalmazás és a becsületsértés F., ha az országgyűlés egyik háza v. bizottsága, a kormány, a fegyveres erő, a csendőrség v. egy részük a sértett. Flhatalmazás kell az eljárás megindításához akkor is, ha a törvényben felsorolt hatóságokról v. e hatóságoknál alkalmazott közhivatalnokokról hivatásuk gyakorlására vonatkozóan állítottak rágalmazó tényeket. A felhatalmazás megadása esetén a bűncselekmény hivatalból üldözendő és a felhatalmazás vissza nem vonható. Felhívási per: 1. Megállapítási kereset. Félhold, török nevén ay yildiz (a. m. holdcsillag), arab nevén hilál, eredetileg a régi Illyria jelvénye volt. Később az Oszmán Birodalom jelvénye lett; ma Törökország, Egyiptom és Tunisz címerében és lobogóján szerepel. Felhök, a légkörben lebegő, igen apró (0 005—01 mm átmérőjű) vízcseppek, hókristályok v. jégtűk tömegei. Ezeket a légellenállás v. a felszálló légáramlás nem engedi a földre hullani, amíg súlyuk bizonyos határt el nem ér. A F. a légtömegek lehűlése útján keletkeznek, mert eközben az addig láthatatlan vízpára kicsapódik, azaz légnemű halmazállapotból folyékony v. szilárd állapotba megy át. A levegő lehűlése és ezzel a F. keletkezése a legtöbbször felszálló légáramlás, ritkábban kisugárzás útján megy végbe. A F. különböző alakúak és földtől való távolságuk is sokféle lehet. 1. Jégtű-F. (régebben pehely-F., Cirrus). Uj Idők Lexikona, X-2353