Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
E - Epitheton - Építményi jog - Epitome - Építőáldozat - Építőállvány, l. Állvány - Építőanyagok - Építőipari gépek
Epitheton (görög), a. m. jelző. E. ornans (latin), a. m. díszítő jelző; a jelzőnek az a válfaja, mely a jelzett szónak nem megkülönböztetésére, hanem jellemzésére, s ezáltal legtöbbször hangulatkeltésre szolgál; pl. Arany Toldijában: barna éjfél. Minthogy az eposzban az ilyen E. legtöbbször állandóan ismétlődik egy-egy hős, mitológiai alak, földrajzi hely v. tárgy mellett, ezért az E. ornanst állandó jelzőnek is mondják, pl 1. Homerosnál gyorslábú Achilles, rózsásujjú hajnal, bővizű Ida hegy. Építményi jog, ingatlan haszonélvezetén alapuló jog. Akit a tulajdonos a haszonélvezetre feljogosított, az az É. szerint az ingatlanon épületet emelhet, de ez az építmény jogilag nem válik az ingatlan alkatrészévé. Epitome (görög), a. m. kivonat; valamely nagyterjedelmű irodalmi műnek rövidített feldolgozása, ill. tartalmi áttekintése. Építőáldozat, ősi hiedelmekkel kapcsolatos babonás népszokás. Célja a gonosz megnyerése. a háztól való távoltartása és ezzel a házban lakók szerencséjének biztosítása. Eleinte embert falazott be az építtető áldozatul, hogy amit nappal építenek, azt a hely megsértett szelleme éjjel szét ne rombolja. Ennek a K.-i forrásokból is ismert szokásnak emlékét őrzi a Kőmives Kelemennéről szóló ballada is. A szokás enyhébb alakját még ma is sokfelé ismerik. A székelyek pl. kákával kimérik az éppen arra járók árnyékát s ezt a kákát ássák az első ásónyomba. Más hagyományok szerint a gonosznak járó „vámot" valami háziállatban adták meg: élő kakast, kutyát tettek deszkaládikában a küszöb alá v, falaztak a ház falába, hogy aki az új házban elsőnek alszik, még az évben meg ne haljon. Idővel ez a szokás is enyhült s az állatot előbb levágták s így falazták be v. elégetett hamvát keverték a mészhabarcsba. Máskor pedig csak a hasznával (tojás, toll) keverték a maltert, pl. a hortobágyi híd, késmárki várfal építésekor. Végül a „vámot" az alapba ásott pénz helyettesíti. Építőállvány: 1. Állvány. Építőanyagok: Természetes É. a kő, a kavics és homok (habarcs, beton stb. alapanyagai), a mész égetett állapotban és a fa. Mesterséges v. gyárilag feldolgozott É.: agyagból égetett tégla és cserép, kovaföld és tuffaépítőkövek, cement, a szerves anyagokból készített különböző falazati anyagok: szalmatáblák (Szolomit), cellulozetáblák (Celotex, Isotex, Insulit stb.), faforgácstáblák (Heraklit). Nagyfontosságúak a természetes v. gázgyártásból eredő kátrányszigetelő lemezek a nedvesség ellen. Acélból készülnek a vasbeton kerek keresztmetszetű (gömbvas) betétei, a különböző keresztmetszetű hengerelt vastartók, a bádogosmunkákhoz szükséges különböző vastagságú hengerelt lemezek, különböző célokra szükséges L és U keresztmetszetű szögvasak. Kovácsolt rúdvasat használnak a lakatosmunkákhoz. Falburkolatok részére különféle Építőipari gépek minőségű agyagból és kaolinból égetett lapokat alkalmaznak. Mind nagyobb fontosságú építőanyag az üveg. A leghasználatosabb É.az 1. külön címszók alatt. Építőipar, azoknak az iparoknak a gyűjtőneve, melyek közreműködése valamilyen fajta építkezésnél szükséges. Ide tartozik úgy a magas-, mint a mélyépítészet. Szőkebb értelemben, vagyis építőmesterség az építkezésekkel kapcsolatos négy főiparág: az építőmesteri, kőmíves, ács és kőfaragó ipar. Ezek mindegyike külön ipar; gyakorlásukat képesítéshez és azonfelül engedélyhez is kötik; ezek az iparok még csak nem is rokonok egymással, így a képesítést mindegyikre csak külön-külön lehet megszerezni. Nem tekintendő iparnak az építkezések tervezése, ez tehát mindenkinek, az építőmesternek is, jogában áll; az építkezések vállalása, azaz az üzleti és pénzügyi rész lebonyolítása viszont szabad ipar. Vannak mérnököknek fenntartott munkálatok, pl. hidak, utak, vasutak, középületek, nagyobb lakóépületek tervezése stb. E munkák jegyzékét a 127.000/1929. K. M. sz. rendelet sorolja fel. Az E.-okban a képesítés megszerzésének általában két foka van: a kisebb és a nagyobb munkák végzésére vonatkozó. A kisebb munkákra a képesítés három évi szakbavágó gyakorlat után rendszerint megszerzettnek tekintendő; a nagyobb munkákra a képesítést a gyakorlati évek kitöltése mellett külön vizsgának oklevéllel igazolt sikeres letétele, ill. az állami felső építő ipariskola sikeres elvégzése adja meg. Az É. jelenlegi jogi helyzetét miniszteri rendeletek szabályozzák, de régóta törekednek külön törvény alkotására. L. még Építőmester. Tágabb értelemben az É. körébe tartozik az építészet mellett a közút- és vasútépítés, vízszabályozás, ármentesítés, folyamkotrás, kikötő-, csatorna-, híd-, vízmű- és vízvezetéképítés, földmunka vállalkozás, E.-i vasbetonszerkezetek készítése, kőműves, ács, cserepező, palafedő, üveges, szobafestő, papírkárpitfelragasztó, fényező, mázoló, címfestő, stukkatúrakészítő, márványozó, kútásó, kemenceépítő, kéményseprő iparok; nád- és zsúptetőkészítés, porcellán- és majolikafalburkolás, kövezés, aszfaltozás, gáz-, gőzfűtés- és vízvezetékberendezés és szerelés, lakás-, szoba- és ablaktisztítás, köztisztasági vállalkozás. Az 1930. évi népszámlálás szerint az É.-okból élt 285.913 személy, ezek közül kereső 112.373, eltartott 173.540. A keresők közül önálló 22.674 (22.366 férfi, 308 nő) volt. Legtöbb személynek a kőműves- (45.715) és ácsipar (17.403), valamint a szűkebb értelemben vett építészet (12.188) nyújtott keresetet, legkevesebbnek a papírkárpitfelragasztóipar (4). Építőipari gépek, az építkezés folyamatos munkáit gyorsítják és egyes munkafolyamatokat egyenletesebbekké tesznek. Alkalmazásuk mindinkább terjed, bár az Uj Idők Lexikona, IX. 2097