Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

E - Építő méhek - Építőmester - Építőművészet, l. Építészet - Építővállalkozó - Epizód - Epizódszerep - Epodha - Epodos - Eponymos - Epoophoron v. parovarium, mellékpetefészek - Epopeia - Eposz, hősköltemény

Építő méh­ek építkezés az az ipar, amely ma még a leg­kisebb mértékben gépesített. Nagyszabású építkezéseknél a talajkiemelés kotrógépekkel történik, a kiemelt v. feltöltött anyag szál­lítása szállítószalagokkal végezhető. Leg­nagyobb fontosságúak az építőanyagok nagysúlyú tömegeinek magasba­ emelésénél a függőleges szállítógépek, téglafelvonók, vasszerkezeti alkatrészeket emelő és elhe­lyező daruk, nagyobb építkezéseknél futó­daruk formájában. Mind általánosabban el­terjedtek a betonkeverőgépek, kisebb­­, na­gyobb teljesítőképességgel, az építkezés nagysága szerint. A tökéletes betonkeverő­­gépek automatikusan mérlegelik a keverék­anyagokat s a keverést előírt időn át vég­zik. Ezáltal e gépek a legjobban biztosítják a beton alkotóelemeinek: a víznek, kavics­nak, homoknak és cementnek adagolását, valamint a keverés egyenletességét, mivel mindezt nem bízzák a munkás belátására. A nagyobb betonkeverőgépeket emelőgépek­kel társítják, úgyhogy a betonkeverék em­beri beavatkozás nélkül jut el felhaszná­lási helyére. A legnagyobbszabású épüle­teknél a betont egészen folyósra keverik, azután egy, az épület felett magasra nyúló toronyba emelik s az onnan csatornákon folyik le a munkahelyre. E csato­r­ák magas darura vannak felfüggesztve, úgyhogy azok segítségével az épület minden egyes pontja elérhető. Külön gépek szolgálnak a vas­betonhoz szükséges gömbvasbetétek meg­felelő hajlítására. Különleges É­ azok, ame­lyekkel nem építőanyagokat emelnek a ma­gasba, hanem egész épületeket, tizelt emelő­csavarok v. hidraulikus emelők; ilyenekkel emelték meg 1936 telén Budapesten a budai Flórián-kápolnát. Építő méhek. A méhcsalád legfiatalabb egyedei, a dajkáló méhek 8—10 napos daj­­kálás után más munkaterületre térnek át, hogy eddigi szerepüket az utánuk született fiatalabb nemzedéknek adják át: munkájuk az építés lesz (e két szerepkör között más, kisebb munkák is várnak a fiatalabb mé­­hekre, így az építés voltaképpen a méhek hatodik munkateljesítménye). Az É. meg­felelő meleg légkörben, szükség szerint láncba fűződnek és a testükből kiizzadt viaszlemezekből rakják össze a hatszögletű sejteket. Ebből lesz a lép (1. o.). Egy kg lép megépítéséhez a méhek előzően legalább tíz kg mézet fogyasztanak el. Építőmester, a magasépítkezések felelős kivitelezője. Oklevelét a felsőipariskola tan­folyamának sikeres elvégzése és ezt követő háromévi ipari gyakorlat után, az erre ki­rendelt bizottság előtt tett írásbeli és szó­beli vizsga alapján nyeri. Okleveles mér­nök, igazolt É.-i gyakorlat után, vizsga nél­kül elnyerheti az É.-i jogosultságot. Az É. tagja az É.-i ipartestületnek. Működési köre elsősorban tervek ipari kivitelezése, de bi­zonyos korlátokon belül tervezhet is. Az építkezés kiviteléért egyedül felelős. Az el­vállalt építkezésben kereskedelmileg is ér­dekelt, ellentétben a tervező mérnökkel. Építőművészet, 1. Építészet. Építővállalkozó, az, aki az épületek kivi­telezését vállalja. És lehet olyan személy is, aki maga nem építőmester, lehet jogi személy is (pl. rt. v. kft.), de ilyen esetben köteles megfelelő képesítésű felelős építő­mestert alkalmazni. Epizód (görög epeisodion), a. m. betét, közbeszőtt cselekmény; regényben, eposzban a főcselekménytől elkülöníthető, bár a fő­cselekményt is gyakran elősegítő v. leg­alább a szereplők jellemzésére szolgáló részletesemény. Átvitt értelemben is hasz­nálják a kifejezést, pl. „életem egy E.-ja“, a. m. életem egy érdekes, bár nem nagy­fontosságú eseménye. Az ókori görög dráma egyes szakaszait is E. néven jelölték meg. Mint zenei kifejezés, a fuga (1. o.) közjáté­kait jelenti. Epizódszerep, színjátékok kisebb terje­delmű szerepeinek elnevezése. A szerep ter­jedelme azonban nem mindig áll arányban fontosságával. Gyakran epizódszereplők kez­dik és fejezik be a darabokat (Hamlet); ilyenkor ők adják meg a darab alaphangu­latát és oldják fel a feszültséget. Az E.-et játszó színésznek egy jelenetben kell a sze­rep egész emberi tartalmát megeleveníte­nie s ezért nagy jellemző erővel kell bírnia. Epodia (görög), a. m. korszak. Epodos (görög), a. m. hozzáéneklés, utó­ének. 1. A görög kardal záróversszakasza. 2. Költői műfaj; eredetileg olyan verssza­kasz, melyben hosszabb sort rövidebb, jam­­bikus sor követ. Ilyen formát használt Archilochos szatirikus költeményeinek nagy részében. Őt követte Horatius; az ő lírai költeményeinek túlnyomóan támadó hangú verseket tartalmazó gyűjteménye az E.-ok könyve. Eponymos (görög), a. m. névadó. 1. He­­rosok mellékneve, kikről Kleisthenes tíz phyléje elnevezést nyert. 2. Archon E., az első archon Athénben, nevével jelölték a folyó évet 3. A mondák magyarázatával foglalkozó tudomány heros E.-oknak nevezi általában az olyan mondás hősöket, akik­kel a monda valamely intézmény, nép, törzs, földrajzi fogalom stb. nevét magya­rázza meg, így pl. a csodaszarvas mondá­jában Hunor és Magyar a hún, ill. a ma­gyar nemzet heros E.-al. Eppophoron v. parovarium, mellékpete­fészek, csökevényes mellékszerve a gerin­cesek petefészkének. Mindkét oldalt a pete­fészek fölött helyezkedik el. Az ősvesék maradványa, eredete ugyanaz, mint a hímek mellékheréjének (epididymis, 1. o.). Epopeia (görög epopeiia), nagyszabású hősköltemény, 1. Eposz. Eposz (görög), a. m. hősköltemény, nagy­szabású, a nemzetre v. az egész emberi­ségre kiható eseményt előadó költemény. Hőse rendszerint emberfeletti alak, esetleg isteni származású. Előadásmódja lassan ha­

Next