Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
E - Equidae, l. Lófélék - Équipage - Equisetales l. Zsurófélék - Equisetum, l. Zsurló - Equitable Trust - Equivalencia - Equus, l. Lovak - Equus asinus, l. Szamár - Er - Ér - Éra - Érábrány (Abram, Abramul superior) - Éradony (Adoni) - Eragrostis, tőtippan v. keselyperje - Éralja (Inovce) - Eranthemum - Eranthis, téltemető, télike v. tavasznyitó - Érard - Erasmus Desiderius (Rotterdamus)
Equidae ják nyilván. Az É.-n nem könyvelhetők el az épület karbantartásával járó költségek. Ezeknek nyilvántartására külön számlát, épületfenntartási számlát használnak. Equidae, 1. Lófélék. Equipage [ekipázs], francia, a. m. teljes felszerelés, elsősorban felszerelt személyszállító kocsi, hintó lovakkal és kiszolgáló személyzettel. Equisetales, Equisetaceae, 1. Zsurlófélék. Equisetum, növénynemzetség, 1. Zsurló. Equitable Trust [ekvitélei truszt], teljes nevén The E. Company of New York, a világ egyik legnagyobb bankja, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal. Tartalékai az 500 millió dollárt meghaladják, 1871-ben alapították. Mai nevét 1902-ben vette fel. Equivalencia (latin aequivalentia, szó szerint a. m. egyenlőérvényűség); matematikai műszó; jele:’0. Equivalens minden összefüggés, mely egyszerre reverzív, azaz minden dologra önmagára fennáll .A-°A, — továbbá szimmetrikus, vagyis, ha At^B, akkor B^-0A és végül tranzitív, azaz, ha és R'-^C, akkor A°°C. Az E. legismertebb példái az egyenlőség és a hasonlóság. Speciálisan az algebrában a lineáris transzformációval egymásba átvihető mátrixok equivalensek. Equus, 1. Lovak. Equus asinus, 1. Szamár. Ér, az erbium (1. o.) nevű ritka földfém vegyjele. Ér, 1. A Berettyó kicsiny, kevésvizű, jobboldali mellékpatakja. Széles, lapos, mocsaras völgyben kanyarog. A völgyet eredetileg valószínűleg a Kraszna dolgozta ki. 2. Állandó forrás által táplált, kicsiny vízfolyás neve. Az Alföldön É.-nek nevezik a nagyobb folyóknak csak árvizek idején táplált, kicsiny mellékágait is. 3. A bányászatban vékony, gyakran alig pár mm vastagságú telér, mely ásványtelepeket v. más kőzeteket rendszerint érrendszerhez hasonlóan áthálóz. Az É.-kitöltés anyaga lehet értékes ásvány (érc, grafit stb.) v. értéktelen meddő (mészpát, kvarc stb.). 4. Növénytani értelemben: 1. Levél. 5. Az emberi szervezet ereit 1. Érrendszer alatt. Éra (latin aera, 1. o. is), a. m. korszak, nagyobb időszak. Érábrány (Abram, Ábrámul superior), biharmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 772 lak. Éradony (Adoni), szilágymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 1027 lak. Eragrostis, tőtippan v. keselyperje, a pázsitfűfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 100 faja közül az E. abyssinica Abessziniában lisztszolgáltató növény. A hazai E. pilosa és E. minor gyakori gyomnövények. Éralja (Inovce), zemplén megyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 357 lak. Eranthemum, az ákántfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 20 faja Ázsia trópusi tájain él. az E. Wattii szobai cserepesnövényként is megmarad, az E. nervosum stb. csak üvegházi termesztésben. Tápdús, laza talajban dugványozással szaporítják. Egész télen virágzik. Eranthis, téltemető, télike v. tavasznyitó, a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 7 faja közül a D.európai, sárga virágú E. hiemalis néhány helyen nálunk is előfordul, pl. Budán is. A hóvirággal egyidőben nyílik, a legszebb tavaszi erdei virágok egyike. A kertészetben fák alá, gyepfelületek élénkítésére és ágyások szegélyezésére használják. Egyszer betelepítve, magától veti el később a magját. Gumói a harmadik évben virágoznak. Tőosztással is szaporítják. Érard [bár], párizsi zongora- és hárfagyár, alapítója Sebastien E. (*1752, 1831). Az 1777-ben alakult gyár jelentős alkotásai: az E.-féle zongora, az orgonával kapcsolt kétmanuálos piano organisé és főleg az E.-féle kettőspedálhárfa. Ennek lényege az, hogy az eredetileg eesz-dúrban hangolt hangszer hangjai egyszerű v. kettős pedálnyomással ,- ill. cisz-dúr irányában alterálhatók. Egy-egy hangszer húrjai az összes hangsorok előállítására alkalmasak. Elvén alapul a mai zenekari hárfa. Erasmus Desiderius (Rotterdamus), németalföldi humanista,Rotterdam 1466. okt. 28.,Basel 1536. júl. 12. Törvénytelen származása folytán nehéz ifjúkora volt. Iskoláit Goudában és Deventerben végezte, tanítói a devotio moderna (a. m. új áhítat) nevű, a vallásos elmélyülést hirdető mozgalom hívei voltak. 1486-ban a Szt. Ágoston szabályait követő emmausi kolostorba lépett (Gouda mellett), de életét a tudományos kutatásnak akarta szentelni s úgy érezte, hogy a szerzetes élet ebben feszélyezi. Ezért szívesen fogadta a cambrai-i püspök meghívását s néhány évet Angliában és a püspök segítségével Párizsban töltött. Angliában, hová ismételten visszatért, kötött barátságot szellemi rokonával, Thomas Atorusszal. 1506- ban Itáliába utazott, ekkor adta meg neki a pápa az engedélyt, hogy kolostoron kívül éljen. Ez a humanizmus egyik legátfogóbb képviselője. A szerzetesség intézményének és a skolasztikus filozófiának kíméletlen támadásával s általában annak a követelésnek a felállításával, hogy a kereszténységet az evangéliumi egyszerűséghez kell visszavezetni, a reformációt készítette elő. Az Új Testamentum szövegének filológiai feldolgozásával is ő adta meg az alapot Luther bibliafordításához. De a reformációhoz nem csatlakozott, sőt a szabad akarat kérdésében éppen ő védte meg a kat. egyház álláspontját Lutherrel szemben (Diatribe de libero arbitrio, 1526). Filológiai munkássága a latin és görög szavak helyes kiejtésének a kérdésétől a latin nyelv művészi használatának az elméletéig és a klasszikus irodalmak nevelő értékének a bemutatásáig