Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

E - Equidae, l. Lófélék - Équipage - Equisetales l. Zsurófélék - Equisetum, l. Zsurló - Equitable Trust - Equivalencia - Equus, l. Lovak - Equus asinus, l. Szamár - Er - Ér - Éra - Érábrány (Abram, Abramul superior) - Éradony (Adoni) - Eragrostis, tőtippan v. keselyperje - Éralja (Inovce) - Eranthemum - Eranthis, téltemető, télike v. tavasznyitó - Érard - Erasmus Desiderius (Rotterdamus)

Equidae ják nyilván. Az É.-n nem könyvelhetők el az épület karbantartásával járó költségek. Ezeknek nyilvántartására külön számlát, épületfenntartási számlát használnak. Equidae, 1. Lófélék. Equipage [ekipázs], francia, a. m. teljes felszerelés, elsősorban felszerelt személy­­szállító kocsi, hintó lovakkal és kiszolgáló személyzettel. Equisetales, Equisetaceae, 1. Zsurlófélék. Equisetum, növénynemzetség, 1. Zsurló. Equitable Trust [ekvitélei truszt], teljes nevén The E. Company of New York, a vi­lág egyik legnagyobb bankja, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal. Tartalékai az 500 millió dollárt meghaladják, 1871-ben alapították. Mai nevét 1902-ben vette fel. Equivalencia (latin aequivalentia, szó sze­rint a. m. egyenlőérvényűség); matematikai műszó; jele:­’0. Equivalens minden össze­függés, mely egyszerre reverzív, azaz min­den dologra önmagára fennáll­ .A­-°A, — to­vábbá szimmetrikus, vagyis, ha At^B, ak­kor B^-0A és végül tranzitív, azaz, ha és R'-^C, akkor A°°C. Az E. legismertebb példái az egyenlőség és a hasonlóság. Spe­ciálisan az algebrában a lineáris transzfor­mációval egymásba átvihető mátrixok equi­­valensek. Equus, 1. Lovak. Equus asinus, 1. Szamár. Ér, az erbium (1. o.) nevű ritka földfém vegyjele. Ér, 1. A Berettyó kicsiny, kevésvizű, jobboldali mellékpatakja. Széles, lapos, mo­csaras völgyben kanyarog. A völgyet ere­detileg valószínűleg a Kraszna dolgozta ki. 2. Állandó forrás által táplált, kicsiny víz­folyás neve. Az Alföldön É.-nek nevezik a nagyobb folyóknak csak árvizek idején táplált, kicsiny mellékágait is. 3. A bá­nyászatban vékony, gyakran alig pár mm vastagságú telér, mely ásványtelepeket v. más kőzeteket rendszerint érrendszerhez hasonlóan áthálóz. Az É.-kitöltés anyaga le­het értékes ásvány (érc, grafit stb.) v. ér­téktelen meddő (mészpát, kvarc stb.). 4. Nö­vénytani értelemben: 1. Levél. 5. Az emberi szervezet ereit 1. Érrendszer alatt. Éra (latin aera, 1. o. is), a. m. korszak, nagyobb időszak. Érábrány (Abram, Ábrámul superior), biharmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 772 lak. Éradony (Adoni), szilágymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 1027 lak. Eragrostis, tőtippan v. keselyperje, a pá­zsitfűfélék családjába tartozó növénynem­zetség. Mintegy 100 faja közül az E. abys­­sinica Abessziniában lisztszolgáltató nö­vény. A hazai E. pilosa és E. minor gya­kori gyomnövények. Éralja (Inovce), zemplén megyei község, Tr­­óta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 357 lak. Eranthemum, az ákántfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 20 faja Ázsia trópusi tájain él. az E. Wattii szo­bai cserepesnövényként is megmarad, az E. nervosum stb. csak üvegházi termesztés­ben. Tápdús, laza talajban dugványozással szaporítják. Egész télen virágzik. Eranthis, téltemető, télike v. tavasznyitó, a boglárkafélék családjába tartozó növény­­nemzetség. Mintegy 7 faja közül a D.­euró­pai, sárga virágú E. hiemalis néhány he­lyen nálunk is előfordul, pl. Budán is. A hóvirággal egyidőben nyílik, a legszebb ta­vaszi erdei virágok egyike. A kertészetben fák alá, gyepfelületek élénkítésére és ágyá­sok szegélyezésére használják. Egyszer be­telepítve, magától veti el később a magját. Gumói a harmadik évben virágoznak. Tő­osztással is szaporítják. Érard [bár], párizsi zongora- és hárfa­­gyár, alapítója Sebastien E. (*1752, 1­831). Az 1777-ben alakult gyár jelentős alkotá­sai: az E.-féle zongora, az orgonával kap­csolt kétmanuálos piano organisé és főleg az E.-féle kettőspedálhárfa. Ennek lényege az, hogy az eredetileg eesz-dúrban han­golt hangszer hangjai egyszerű v. kettős pedálnyomással ,- ill. cisz-dúr irányában alterálhatók. Egy-egy hangszer húrjai az összes hangsorok előállítására alkalmasak. Elvén alapul a mai zenekari hárfa. Erasmus Desiderius (Rotterdamus), német­­alföldi humanista,­­Rotterdam 1466. okt. 28.,­­Basel 1536. júl. 12. Törvénytelen származása folytán nehéz ifjúkora volt. Iskoláit Goudá­­ban és Deventerben végezte, tanítói a devotio moderna (a. m. új áhítat) nevű, a vallásos elmélyülést hirdető mozgalom hívei voltak. 1486-ban a Szt. Ágoston szabályait követő emmausi kolostorba lépett (Gouda mellett), de életét a tudományos kutatásnak akarta szentelni s úgy érezte, hogy a szerzetes élet ebben feszélyezi. Ezért szívesen fo­gadta a cambrai-i püspök meghívását s né­hány évet Angliában és a püspök segítsé­gével Párizsban töltött. Angliában, hová ismételten visszatért, kötött barátságot szel­lemi rokonával, Thomas Atorusszal. 1506- ban Itáliába utazott, ekkor adta meg neki a pápa az engedélyt, hogy kolostoron kívül éljen. Ez a humanizmus egyik legátfogóbb kép­viselője. A szerzetesség intézményének és a skolasztikus filozófiának kíméletlen táma­dásával s általában annak a követelésnek a felállításával, hogy a kereszténységet az evangéliumi egyszerűséghez kell visszave­zetni, a reformációt készítette elő. Az Új Testamentum szövegének filológiai feldol­gozásával is ő adta meg az alapot Luther bibliafordításához. De a reformációhoz nem csatlakozott, sőt a szabad akarat kérdésé­ben éppen ő védte meg a kat. egyház állás­pontját Lutherrel szemben (Diatribe de li­bero arbitrio, 1526). Filológiai munkássága a latin és görög szavak helyes kiejtésének a kérdésétől a latin nyelv művészi haszná­latának az elméletéig és a klasszikus iro­dalmak nevelő értékének a bemutatásáig

Next