Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Ferencsik János - Ferencszállás - Ferenc Szalvátor - Ferencvárosi kikötő - Ferencvárosi Torna Club - Ferencz József (Kilyéni) - Ferenczi Frigyes - Ferenczi Sándor - Ferenczi Sári - Ferenczi Zoltán

Ferencsik A F. női ága. A Il-rendi nővéreket, a kla­­risszákat, Szt. Ferenc Assisi Szt. Klárával együtt alapította 1212-ben. Szigorú szabá­lyaikat (örökös hallgatás, klauzura, szemlé­lődés) Ugolino ostiai bíbornok írta meg, IV. Orbán pápa valamit enyhített rajtuk 1253-ban. Később nőneveléssel is foglalkoz­tak. Fekete v. barna ruhát hordanak, de­rekukon kötél-öv, fejükön fehér fátyol, lá­bukon saru. 1932-ben 630 kolostorban 13.000 tagjuk élt. Magyarországon első kolostoruk a nagyszombati volt, 1235-ben. A legelő­kelőbb családok leányai nevelkedtek náluk. Pázmány Péter leányoktatással bízta meg őket. 1782-b­en II. József eltörölte rendjüket. Szt. Ferenc a világiak számára is alapí­tott vallásos társulatot, a „terciáriusok“ rendjét v. harmadrendet, mely vallásos gyakorlatokkal, egyszerűbb élettel, jó cse­lekedetekkel a saját állapotának megfelelő tökéletességre törekszik, az első rend veze­tése mellett. A szabályzatot IX. Gergely pápa 1228-ban erősítette meg. A F. társa­dalmi hatásának nagy része a harmadrend­ben leli magyarázatát. IV. Béla és Szt. Erzsébet is tagjai voltak, valamint a tö­rök ellen harcoló keresztesek jelentős szám­ban. Számuk ma kb. 3 és fél millió. Irodalom: H. Holzapfel, Handbuch der Geschichte des Franziskanerordens (1909); Karácsonyi J., Sz. Ferenc rendjének törté­nete Magyarországon (1923). Ferencsik János, karmester, *1907. 1927- ben lett a M. Kir. Operaház tagja, 1931-ben karmestere. Hangversenyeket is vezényel. Ferencszállás, kir. Csanád, Arad és To­­rontál k. e. e. vm. torontáli j.-ában. (1930) 688 lak. U­. p. és u. t. Klárafalva. Ferenc Szalvátor, osztrák főu­g., magy. kir. hg., lovassági tábornok, *1866. 1890- ben egybekelt Mária Valéria főhgnővel, I. Ferenc József ifjabbik leányával. A bécsi lovashadosztály parancsnoka volt. Ferencvárosi kikötő, a székesfőváros által 1914—1929 között 4.000.000 P költséggel ki­épített kikötő. Azért épült, hogy Budapest területén is lehetőség nyíljék a dunai for­galomban az áruk ki- és behajózására. 1929-ben 951.469 mm volt a kikötő forgalma, ez a világgazdasági válság idején, 1933-ban, 538.056 mm­-ra csökkent, de 1936-ban már 1,141.898 és 1937-ben 1,220.015 mm-re emel­kedett. Ferencvárosi Torna Club (FTC; színei: zöld-fehér), 1899. máj. 3.-án alakult meg. Eleinte csak a labdarúgást, úszást, kerék­pározást, tornát művelte, de később más sportágakra (atlétika, evezés, ökölvívás, korcsolyázás) is kiterjesztette tevékenysé­gét. Labdarúgó csapata a legkedveltebbek közé tartozik. Amatőr labdarúgói tizenegy­szer nyerték meg a magyar bajnokságot és 1926 óta „Ferencváros*­ néven szereplő hi­vatásos játékosai is kiváló eredményeket érnek el (a hazai bajnokságon kívül két íz­ben megnyerték a Középeurópai Kupát). Ferencz József (Kilyéni), unit. püspök, *1835. +1928. A kolozsvári kollégium növen­déke, majd külföldi tanulmányút után 1859-től tanára volt. 1876-ban lett püspök. A politikai életben is szerepet vitt, 1884- től 1887-ig mint Torockó képviselője, 1905- től mint főrendiházi tag. 1861-ben megala­pította a Keresztény Magvető c. folyó­iratot. Az erdélyi unit.-oknak Angliával s Amerikával való kapcsolatait építette­­. Munkái közül nevezetesebbek: Egyházszer­tartási dolgozatok (1878), Unit. káté (9. ki­adás, 1912), Emlékeimből (1925). Ferenczi Frigyes, színházi rendező, *1869. A bécsi színésziskola elvégzése után vidé­ken színészkedett. 1917-ben a M. Kir. Opera­ház főrendezője lett. Több színjátékot, ba­lettet és színházi szakmunkát írt. Ferenczi Miklós, szótáríró, bibliográfus, a kolozsvári egyetemi könyvtár főkönyv­tárosa, *1886, *1933. Különösen bibliográfiai munkásságával szerzett elismerést magá­nak. A legnagyobb magyar-román szótár szerkesztésében is tevékenyen részt vett. Évről-évre a Tr. utáni erdélyi magyar iro­dalom alapvető bibliográfiáját állította ösz­­sze. Munkái: Wesselényi István élete és nap­lója (1910); Román-magyar és Magyar­román szótár (Valentiny Antallal és Cheres­­tesiu Viktorral, 1925); Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája (1926—1933). Ferenczi Sándor, idegorvos, pszichoanali­tikus, *1873, *1933. 1907-ben ismerkedett meg S. Freuddal s idővel leghíresebb tanít­ványa lett. Megalapítója és 1918—19-ben el­nöke a Nemzetközi Pszichoanalitikai Egye­sületnek. A lélekelemzésnek Freud után legeredetibb és legnagyobb hatású műve­lője; lényegesen hatásosabbá tette újítá­saival a lélekelemzés gyógyító technikáját. Magyarországon F. volt a pszichoanalízis úttörője. Főbb művei: A hisztéria és a pa­­roneurózisok (1919), Lélekelemzés (1910), Ka­tasztrófák a nemi működés fejlődésében (németül 1924, magyarul 1929, angolul 1933— 34). összegyűjtött munkái németül jelentek meg Bausteine zur Psychoanalyse címen (4 köt., 1927 és 1938). Ferenczi Sári, írónő, *1888. F. Zoltán leánya. Elbeszéléseket, regényeket írt. Vö­rös daru c. első regényével 1920-ban meg­nyerte az Akadémia Péczely-díját. Estétől hajnalig c. regényének (1923) Jósika Miklós dr. a hőse. Ferenczi Zoltán, irodalomtörténetíró, *1857, +1927. Kolozsvárott volt tanár, iskolaigaz­gató, 1891-től 1899-ig egyetemi könyvtárigaz­gató. 1899-től 1925-ig a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója, majd főigazgatója, nyugdíjaztatása után haláláig a Magy. Tud. Akadémia Könyvtárának vezetője. Számos költői és prózai műfordítása jelent meg a német, francia, angol és olasz irodalom köréből és temérdek irodalom-, színház- és nyomdászattörténeti, valamint könyvtár­tani művet írt. Főmunkái: Petőfi élete (3

Next