Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

G - Grönland - Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)

Grönland lak. A világ­háború alatt hadifogolytábo­rában magyarok is voltak. Grönland, Földünk legnagyobb szigete, az É.-amerikai arktikus szigetvilágban, az É.-i szélesség 59°-ától a 83°-ig terjed. Dán birtok. Tér: 2,175.600 km 2. Az egész szi­get egyetlen, hatalmas, kristályos kőzetek­ből felépített tönk, csak É.-i részét torla­szolta fel a caledoniai hegyképződés. Sze­gélyterületeit vulkanikus kőzetek (bazalt­láva) és helyenkint üledékes rétegek borít­ják. A sziget területének 95%-át jégtakaró borítja, a jégtakaróból csak egyes szikla­szálak, ú. n. nunatak­ot állanak ki. Ma­gassága 2000—3000 m. Mintegy 150 km szé­les parti szegélyterület jégmentes. Ez a jégmentes partszegély részben fjordokkal szaggatott sziklás terület, részben moréna­­vidék, részben magashegység. A jégtakaró vastagsága kb. 1200 m. Folyók nincsenek, csak a jégmentes partszegélyen patakok. Éghajlatának jellemzője a nagy belföldi jégtakaró felett állandóan uralkodó magas légnyomás, mely a partok felé heves, főn­szerű szeleket indít. D.-i részének éghajla­tát az itt elvonuló depressziók is befolyá­solják; a tél a sziget D.-i részén jóval eny­hébb, mint a sziget belsejében v. É.-i ré­szén. D.-en a csapadék is több, mint a ma­­gaslégnyomású É.-en. Nyáron jelentős sze­repet játszanak a tengeráramlások. D.-en a 10—15°-os nyári melegek elég gyakoriak. A növénytakaró D.-en a leggazdagabb. Még szegényes fűz- és nyírfaerdők is van­nak. Éz­abbra törpefenyő, mohok, zuzmók és alacsony bozót borítja a sziklás felszínt. Még a legészakibb területeken sem marad növényzettelen a szikla- és tundrarégió. Szárazföldi állatai a mosusz-ökör, a sarki róka, a sarki farkas, a sarki nyúl, D.-en a rénszarvas és a lemming. A jegesmedve is elég gyakori. Tengeri emlősei a bálna, a fóka és a cet. Madarai a hóbagoly, a só­lyom, a varjú, sirály, jégmadár. Édesvízi hala a lazac. Nyáron a rengeteg szúnyog valóságos csapás. Lakosainak száma (1930) 16.630. A fehé­rek száma 410, a többi bennszülött, de nem tisztavérű eszkimó: erősen keveredtek az európaiakkal. Számuk a XIX. sz. folya­mán megkétszereződött. Főfoglalkozásuk halászat és fókavadászat. Közlekedési esz­köz a kutyaszán és a kajak. A kereskede­lem állami monopólium. Fehér ember csak a dán kormány külön engedélyével utazha­­tik G.-ba. Az alkoholkereskedelem szigo­rúan tilos. Hivatalos nyelv a dán és az eszkimó. Ma már az eszkimó lakosság ál­landó településekben él. Közigazgatásilag G. három részre (Landesdele) oszlik: D.-, É- és K.-G.-ra. Nagyobb telepek: Godshaab (1386 lak.), Frederikshaab (1042 lak.), Ju­­lianehaab (3616 lak.), Sukkertoppen (1466 lak.), Godhavn (425 lak.), Egesminde (1748 lak.), Upernivik (1187 lak.), Urnának (1448 lak.) és Angmagssalik (765 lak.). G.-ban már a történelem előtti időben eszkimók laktak. Régi kultúrájuknak, az ú. n. Inngsuk-kultúrának emlékeit az uta­zók megtalálták. Az első európai, aki G. földjére lépett, 900 körül a normann Gunn­­björn volt. 984-ben Vörös Erik alapított telepet a Ny.-i parton; tőle származik a G. név is. 1000 körül a normann telepesek felvették a kereszténységet, 1110-ben G. már önálló püspökség. 1261-ben Norvégia mellékországa lett és az is maradt a XV. sz.ág, ekkor megszakadt a kapcsolat az anyaországgal. A dánok 1721-ben jelentek meg G. partjain. Azóta is dán birtok, bár ÉK.-Grönlandra a norvégek is jogot for­máltak, de sikertelenül. A hatalmas szige­ten sok neves kutató járt, Frobisher (1576—78), Davis (1585—87), Hudson (1607), Ross (1818), Scoresby (1822—23), Grand (1828—31), Nansen (1888), Peary (1891—95), Rasmussen és Du Quervain (1912), Wegener (1930) és mások. Grönlandi bálna (Balaena mysticetus), a halcsontos cetek sorába tartozó, hatalmas termetű és feltűnően nagyfejű emlős állat. Rendesen 18—20 m hosszú, feje mintegy harmada a hosszának, szája 5—6 m hosszú és 2—5 m széles, tehát közepes nagyságú csónak a legénységével együtt elfér benne. Szájában kétoldalt 300—400, harántsorban elhelyezett halcsontlemez található; zsírján kívül ezért vadásszák. Az Atlanti és Csen­des óceán É.-i részében és az É.-i Jeges­tengerben él. Grönland térk­­épe: Grönlandi bálna.

Next