Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

G - Gutern, l. Gutor - Gutheil-Schoder Marie - Gutiérrez Don Antonio Garcia - Gutin - Gutú-Keled-biblia - Gút-Keled-nemzetség - Gutonya (Cutina) - Gutor - Gutorfölde - Guts-Muths Johann Christoph Friedrich - Gutta cavat lapidem

kiadhassa. 1455-ben 2 kötetben meg is je­lent az ú. n. 12 soros biblia (minden ha­sábja 42 soros), de Fust a kölcsönadott tőke és kamatai visszatérítésére 2026 írt. erejéig beperelte s miután G. nem tudott fizetni, ibr gmitainma ííffii # feli) öauí&Mij ainaífgm. ^bra^ara gmuii F&ac püwr ami gmuit iamb, gmuit meátt fertőn?: hums aüt grauií pl? arm Etsata Dx ti) amar. ptjarm aür gmuit tfrora: rfrom aür gtnutr aram. ^ram aüt A Gutenberg-bibliából. (Szt. Máté evangéliumának kezdes sorai). a biblia példányait, valamint G. egész nyomdafelszerelését lefoglaltatta. G.-nek később ismét volt saját nyomdája, 1465-ben a mainzi érsek érdemei elismeréséül udvari emberei közé fogadta. G. bibliájából 12 pergamenpéldány és 33 papírpéldány ma­radt fenn; az egyik pergamenpéldány 1926- ban 1.500.000 osztrák schillingért és 250.000 dollárért cserélt gazdát. Irodalom: Zedler, von Coster zu G. (1921); Fitz, A könyv tör­ténete (1930). Gutern, J. Guter (Csehszlovákia). Gutherl-Schoder Marie, német énekesnő, a weimari, majd a bécsi operaház tagja, *1874. Drámai szoprán, világhírű Mozart­­énekesnő volt, kitűnő énekpedagógus. Guthi Soma, ügyvéd és író, *1866, 1­930. A Pesti Hirlap, majd a Pesti Napló mun­katársa volt. Törvényszéki humoros kar­colatokat írt. Ezek, valamint bűnügyi no­vellái kötetekbe gyűjtve is megjelentek. Vígjátékai és bohózatai a Nemzeti Szín­házban, a Vígszínházban és a Népszínház­ban kerültek színre (Doktor Szeleburdi, Há­zasodjunk, Jupiter és társai, Smólen Tóni, Az utolsó mohikán, A cilinder stb.). Gúthi Országh, a Gút-Keled nemzetség­beli Gúthy családból (1. o.) származó csa­lád. Gúthy Gáspár fia, G. Mihály (+1482), I. Ulászló király idejében kincstárnok, ké­sőbb kir. főudvarmester, majd 1459-től ná­dor volt. Fia, László, kir. főlovászmester lett. Ennek fiai: János, szerémi, majd váci püspök; Imre, kir. főajtónállómester; Fe­renc (+1526), kir. főkamarásmester, elesett Mohácsnál. Unokaöccsük László (+1544), akinek fia, Kristóf (+1567), Nógrád vm. fő­ispánja, országbíró, ágazatát sírba vitte. Gúthy (Kis- és Nagy-Gúthi), család, a Gút-Keled nemzetségből ered. őse, Farkas, a XII. sz. második felében élt. János 1334 és 1345 táján szerepelt; ennek Mihály, Já­nos és István nevű fiai maradtak, akik kö­zül az elsőtől a Gúthi Országh-család szár­mazott. A G. család nevezetesebb tagjai: Miklós, 1593-ban Közép-Szolnok vm. alis- Gutta cavat lapidem pánja; Boldizsár, 1613-ban Ung vm. alis­pánja; István, 1671 és 1690 körül Közép- Szolnok vm. alispánja, később II. Rákóczi Ferenc buzgó híve; Farkas, 1690 és 1705 tá­ján Közép-Szolnok vm. alispánja; Dénes, 1718-ban az erdélyi országgyűlésen követ. A család szilágysági ága a Szécsi előnevet is használta. Gutiérrez [gutieresz] Don Antonio Gar­cia, spanyol költő és drámaíró, *1813, +1884. Gil y Zárate és Startzenbusch mellett a spa­nyol romantikus iskola legnagyobb és leg­termékenyebb drámaírója. Operai feldolgo­zásban közismertté vált művei: A trubadúr és Simon Bocanegra. Gutin, az ÉK.-i Kárpátok vulkanikus vo­nulatának tagja Máramaros és Szatmár ha­tárán. Andezitből és andezittufából felépí­tett, aranyban és ezüstben gazdag (Nagy­bánya, Felsőbánya, Kapnikbánya), erdő­borította, 45 km hosszú középhegység. Leg­magasabb hegye a G. (1447 m). Gút-Keled-biblia, bibliakézirat a XI. sz.­­ból, a stájerországi admonti apátság könyv­tárában. Az apátság alapítójáról Gebhard­­bibliának is nevezik. A G.-t a Gút-Keled nemzetség ajándékozta a Zala vm.-i csatári bencésapátságnak. A díszesen színezett kéz­irat a XIV. sz.-ban került Admontba. Gút—Keled­ nemzetség, ősei és névadói az 1093-ban említett Gút ispán és az 1111-ben szereplő Keled bácsi ispán. Birtokai Fejér, Szabolcs, Bihar, Bereg és Szatmár vm.-kben feküdtek, ősi temetkező helye a nyíradonyi premontrei monostor. Nevezetes tagjai: Ist­ván (+1259), 1241-től kir. főlovászmester, 1245-től országbíró, 1246-tól 1248-ig nádor; Joákim (+1277), 1272-től 1275-ig kir. tárnok­­mester; Miklós, 1273-tól 1274-ig országbíró; András (+1345), váradi püspök; ezeken kí­vül számosan viseltek báni és főispáni tiszt­séget. A nemzetségből a következő családok eredtek: Adonyi, Amadé, Anarcsy, Atyay, Bacskay, Balkányi, Somlyói és Ecsedi Bá­thory, Bélyi, Butykay, Csatáry, Daróczy, Diószeghy, Doby, Felső-Lendvay, Gacsályi, Gúthy, Kenézy, Rosályi Kún, Málczay, Marczaltővy, Márky, Maróthy, Gúthi Or­szágh, Pelbárthidy, Ráskay, Szakolyi, Vár­­day, Zeleméry, Gutonya (Cutina), szörénymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 882 lak. Gutor (Gutor), pozsonymegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 775 lak. Csúcsíves temploma a XIV. sz.-ban épült. Gutorfölde, kk. Zala vm. novai j.-ában, a Zalaegerszeg—rédicsi vasútvonal mellett. (1930) 1046 lak. Guts-Muths Johann Christoph Friedrich, német pedagógus, *1759, +1839. Salzmann hí­res sehnepfenthali intézetének tanára, a német testnevelés egyik úttörője. Főműve: Gymnastik für die Jugend (1793). Gutta cavat lapidem, non vi, sed saepe cadendo, latin közmondás, a. m. a csepp

Next