Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
H - Hellespontus, l. Dardanellák - Helleu Paul César François - Hellin - Hellmesberger-család - Heim Brigitte - Helmecke (Chlumec) - Helmeczi István - Helmeczy Mihály - Helmholtz Hermann - Helminthes - Helminthia - helminthologia - Helminthosporium - Helmolt Hans Ferdinand - Helmond - Helmstedt - Helodea, l. Elodea - Heloise, l. Abelard - Helonias - Helosciadium, l. Zeller - Heloták - Helpa - Helsinborg (Hälsingborg)
Hellespontus, 1. Dardanellák. Hellen [első] Paul César Francois, francia festő, *1859, +1927. Templom-interieuröket, parkrészleteket festett, majd az előkelő körök divatos arcképfestője lett (Marlborough ligne portréja). Hellin [elyin], kerületi székhely Spanyolországban, Albacete tartományban. Kénbányászás, kénfeldolgozás, színház. (1930) 21.579 lak. Hellmesberger-család, bécsi zenészcsalád. Nevezetesebb tagjai: H. Georg, hegedűművész, *1800, +1873. Nevezetes pedagógus, Joachimnak, Hausernek, Auer Lipótnak mestere volt. Fia, H. Josef (*1828, +1893), udvari karmester volt és primáriusa a róla elnevezett vonósnégyesnek. Ennek fia, H. Josef (az ifjabb) (*1855, +1907), szintén udvari karmester volt, számos opera és ballet szerzője. Helm Brigitte, német filmszínésznő, *1908. Nagyobb filmjei: Metropolis, Nina Petrovna, Arany, Atlantis, Gloria, A láthatatlan gárda. Helmecke (Chlumec), zemplén megyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 278 lak. Helmeczi István, ref. püspök, *1670, +1753. Debrecenben, Odera-Frankfurtban, Franekerben és Angliában tanult. 1740-től 1747-ig dunazmelléki püspök volt. Ebben az időben nehéz harcokat állott ki a ref. egyház („csendes elnyomás"). Latin és magyar nyelvű teológiai munkái Hollandiában jelentek meg. Helmeczy Mihály, író és fordító, *1792, +1852. A nyelvújítás túlzó képviselői közé tartozott; szerepét megvilágítja a nevével kapcsolatban fenmaradt szójáték is: „Helmeczy, ki a szókat elmetszi." Jelenkor címen lapot is szerkesztett, ő rendezte először sajtó alá Berzsenyi költeményeit, 1. IV. köt., 73. tábla. Helmholtz Hermann, német fizikus és fiziológus, *1821, +1894. Königsbergben, Bonnban és Heidelbergben a fiziológia, majd 1871- ben a berlini egyetemen a fizika tanára lett. Az energia megmaradásának törvényével, a látás és hallás problémáival, a színlátással, az elektromágnesség tanával és thermodinamikával foglalkozott, ő a szemtükör feltalálója. Főbb művei: Uber die Erhaltung der Kraft (1847), Physiologische Optik (1867), Vorlesungen über theoretische Physik (1897). Nagyjelentőségű a szemlencse alkalmazkodó képességéről és a két szemmel való látásról szóló vizsgálata, valamint az a megállapítása, hogy a fül alaphártyájának minden egyes rostja csak egy bizonyos hullámhosszú rezgésre reagál. Helminthes, a szó eredeti használata szerint a más állatok belsejében élősködő férgek összefoglaló neve, később általában a férgeket jelölték vele. Ma a rendszerező állattanban majdnem általánosan a Vermes nevet használják helyette. Helsitgsborg Helminthia, a Picris-szel rokon, a fészkesek családjába tartozó növénynemzetség. A Földközi tenger mellékén honos H. echioides-t nálunk behurcolták, főleg herésekben terem; a vetőmagvizsgálók magvának előfordulását a heremag közt a D.-i származás biztos jelének tartották, hazai behurcolódása óta azonban megszűnt a D.-i származás bizonyítéka lenni. Helminthologia, az állattannak a férgekkel foglalkozó ága. Helminthosporium, a Hyphomycetes gombák nemzetsége. Fajai közül nevezetesebbek a H. gramineum és a H. teres. Mindkettő az árpa károsítója. Az árpa levelén barna, csíkos foltokat idéznek elő. Helmolt Hans Ferdinand, német történetíró, *1865, +1929. A felfedezések kora és a középtengeri kultúra köréből írt munkái újszerű és eredeti felfogással tűnnek ki. Az ő szerkesztésében 1898—1907-ben megjelent Weltgeschichte korának legjobb világtörténelmei közé tartozott. Helmond, község Hollandiában, Noord- Brabant tartományban; gyapotszövés és fonás, festék-, acél- és dohánygyártás. (1934) 26.521 lak. Helmstedt, város Németországban, Braunschweigben. Barnaszénbányászat, szövőfonóipar, gép-, üveg- és margaringyártás. Közelében Bad H. vasas gyógyfürdő. (1933) 17.649 lak. Helodea, 1. Elodea. Heloise, 1. Abelard. Helonias, a liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség. Egyetlen faja a H. bullata, atlantikus É.-Amerika lakója, kertekben is ültetik. A kertészetben mint évelő mocsári növényt alkalmazzák. Levele és virága díszít. Félárnyékos és napos helyen egyaránt jól fejlődik. Gumókról szaporítják, magot nálunk csak ritkán hoz. Heloscladium, 1. Zeller, Heloták, Spárta rabszolgái, a hagyomány szerint Helos város legyőzött lakói. Eredetileg hadifoglyok voltak, akiket a polgárok közt szétosztottak, hogy a földet műveljék s az alacsonyabbrendű munkákat elvégezzék. Katonának csak végső szükség esetén sorozták be őket. Szabad férfi és helota asszony gyermeke azonban szabad volt. A H. Spártában állandó veszélyes forradalmi elemet képviseltek, részben éppen ez tette szükségessé a katonás spártai szellemet. Helpa (Helpa), gömör- és kishontmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 2248 lak. Juhtenyésztés, sajtkészítés. Helsingborg (Halsingborg), kikötőváros Svédországban, Malmöhus „län“-ben, a Sund szoros mellett. Nevezetes épületei a Karnan 35 m magas tornya, a Mária-templom (XII. sz.), a városháza és a múzeum. Gumras-, textil-, gép- és cukorgyártás. Közelében: