Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
H - Helsingland (Hälsinglend) - Helsingör - Helsinki (Helsingfors) - Heltai Ferenc - Heltai Gáspár
Helsingland Höganas mellett kőszén bányászás. (1985) 58.442 lak. Helsingland (Halsinglend), vidék Svédországban, a Botteni öböl mellett, Gavleborg „lan“-ben. Erdős, hegyes, terméketlen terület. Nagyobb települései Söderhamn és Hudiksvall. Helsinger, kikötőváros Dániában, Sjaelland szigetén, a Lund-szoros mellett. Fontos átkelőhely Dánia és Svédország között; Helsingborggal kompközlekedése van. Hajó, építés, szövő- és üvegipar, szénbehozatal. Közelében a Shakespeare „Hamletijében szereplő, gyönyörű Kronborg várkastély és Marienlyst tengeri fürdő. (1930) 15.841 lak. Helsinki (Helsingfors), Finnország fővárosa és főkikötője, az ország D.-i partján, a Finn öböl mellett, egy öblökkel jól tagolt félszigeten. A település magja a Skatudden és Kronohagen nevű városrész K.-en és ÉK.-en; az újabb városrészek közül Brunnsparken villanegyede DK.-en, Tölö Ny.-on és ÉNy.-on, Kallio, Sörntis és Vallgard ÉK.-en terülnek el. H. tiszta szép, modern város. Utcái szélesek, fásítottak, elrendeződésük sakktáblaszerű. Nevezetesebb épületei: az elnöki palota, a g.ker. székesegyház, a parlament, a nemzeti bank, a Nikolai-templom, a modern pályaudvar, a nemzeti színház, az egyetem és az Athenaeum a képtárral. Sok a szép, terjedelmes park. H. Finnország gazdasági és szellemi életének központja. Kikötőjéből sok fát, papirost és mezőgazdasági terméket visznek ki, érceket, gépeket, olajat, gabonát, textilárukat és szenet visznek be. Ipara cukor-, porcellán-, dohány- és gépgyártás. Van egyeteme, műegyeteme, kereskedelmi és tengerészeti főiskolája, csillagvizsgáló intézete, nagy könyvtára, népfőiskolája, számos tudományos társulata (Societas pro fauna et flora fennica, tudományos akadémia, földrajzi társaság, finnugor társaság), számos középfokú- és szakiskolája, színháza, operaháza, több múzeuma, sok szociális és karitatív intézménye. A finn vasúthálózat gócpontja, rádió- és repülőállomás. (1934) 268.592 lak. L. a 228. és 288. sz. képtáblákat. A város alapjait I. Gusztáv svéd király idejében, 1550-ben, mai helyétől néhány km-nyire É.-ra rakták le, mai helyére 1642- ben került. 1742-ben a város közelében az orosz seregek az egész svéd hadsereget megadásra kényszerítették s a várost elfoglalták. 1812-ben lett Finnország fővárosa; ez maradt Finnország függetlenségének 1917-ben történt kikiáltása után is. Heist (Elst) Bartholomeus van der, hollandi festő, *1613, 1670. Amsterdamban működött, Elias tanítványa volt. Frans Hals hatása alatt finoman részletezett, élethű arcképeket festett; híres lövészcsoportképei az amsterdami Rijksmuseumban vannak. Gideon de Vildt holland ellentengernagy képmása a Szépművészeti Múzeumban függ. Heltai Ferenc, gazdaságpolitikus, *1861,1913. Az ipartörvényről írt, akadémiai pályadíjat nyert műve alapján készült az 1834: XVI. t.-c. 1896-ban képviselő, 1909-ben a fővárosi gázművek vezérigazgatója, 1913- ban főrend és Budapest székesfőváros polgármestere lett. Fővárosi közigazgatási és általános gazdaságpolitikai kérdésekről számos tanulmányt írt, több szaklapot szerkesztett. Jelentős szerepe volt Budapest világvárossá fejlesztésében. Heltai Gáspár, író és nyomdász, *1520, 1575. 1543. febr. 17.-én iktattatott a wittenbergi egyetem hallgatói közé, itt Melanchton tanítványa volt. Mint reformátor nem volt határozott egyéniség. 1544-ben Kolozsvárt evangélikus, 1558-tól fogva pedig kálvinista lelkész, végül az antitrinitárius (mni AZ IMÁDSÁGRÓL A KERESZTYEN! tudomannac harmadic refierol tárius) irányhoz csatlakozott. 1550-ben Kolozsvárt Hoffgreff Györggyel nyomdát alapított, de már egy év múlva szétváltak ss, önállóan vezette a nyomdát tovább. Hoffgreffel együtt 7, önállóan 13 magyar és 39 latin könyvet nyomtatott, közlik a legnevezetesebbek a híres Váradi regestrumnak Martinuzzi György megbízásából készített kiadása, a Ritus explorandae ve- Heltai Gáspár Kis Katechismusának egyik fametszetű képe (Kolozsvár, 1550).