Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

H - Hercegfalva - Hercegi korona, l. Rangjelző koronák - Hercegkút - Hercegmárok (Gajic) - Hercegovina - Hercegovinai irodalom, l. Szerb-horvát irodalom - Hercegprímás - Hercegszántó - Hercegszentmárton - Hercegszőllős (Kneževi-Vinogradi) - Hercegtöttős - Hercin-formáció - Hercovce, l. Hegyrét - Herculaneum - Herculano de Carvalho Alexandro - Hercules, l. Herakles - Hercules-kötél, l. Drótkötélpálya - Hercules oszlopai - Herculia, l. Fövenypuszta - Herculian, l. Magyarhermány - Hercynit - Herczeg Ferenc

Merczeg Hercegfalva, nk. Fejér vm­. sárbogárdi j.-ában, a pusztaszabolcs—paksi vasútvonal mellett, (1930) 5849 lak. Gőzmalom. Hercegi korona, 1. Rangjelző koronák. Hercegkút, kk. Zemplén vm­. sárospataki j.-ában. (1930) 1103 lak. A községet Trautson hg. telepítette a XVIII. sz. elején schwartz­­waldi németekkel. U. p. és u. t. Sárospatak, Hercegmárok i Gajic), baranyamegyei kis­község, Tr­­óta Jugoszláviához tartozik. (1930) 929 lak. Hercegovina, vidék Jugoszláviában, köz­igazgatásilag Primorje bánság és Zeta bán­ság D.-i része. 1878-tól 1918-ig Boszniával osztrák-magyar tartom­ny volt. Tér: 9139 km 2, kb. 270.000 lak. Felszínét a Dim­ári Alpok karsztos, terméketlen mészkőláncai ágazzák be. A hegyek csak az igénytelen juh tenyésztésére adnak alkalmas legelőket, a kezdetleges földművelés (dohány-, kuko­rica-, búza-, olaj-, füge- és gránátalmater­­melés) a termékenyebb poljokban és völ­gyekben folyik. Az éghajlat az Adriai ten­ger mellékén mediterraneus, a terület bel­sejében szélsőségesen szárazföldi. Gyakori a bóza. A gyér lakosság (hercegócok), ré­szint mohamedán, részint kat. és g. kel., ős­termelésből él. Legnevezetesebb városa Mostar. Hercegovinai irodalom, 1. Szerb-horvát irodalom, Hercegprímás. A tekintélyesebb érsekek egyes országokban a többi érsekek fölé emelkedtek, azokénál magasabb ranghoz s kiterjedtebb joghatósághoz jutottak. Az ilyen érsekeket K.-en exarcháknak, Ny.-en prímásoknak nevezték el; később a prímási méltóság merőben cím gyanánt maradt meg egyes érsekeknél (pl. a salzburgi ér­sek Németország, a prágai Csehország prí­mása címet viseli) és az egyházi törvény­­könyv (Codex Juris Canonici) is kimondja, hogy tiszteleti elsőbbségén kívül a prímási méltósággal semmi különös joghatóság nem jár. Egyedüli kivétel e részben az eszter­gomi H., akit némely primáciális jogok ma is megilletnek (plenáris, azaz nemzeti­­ zsi­nat tartása, prímási törvényszéken való ítélkezés). Az esztergomi H. az apostoli szék született követe s mint ilyentől, az ügyek nem a magyar nunciatura útján, ha­nem közvetlenül mennek Rómába. Végül a magyar közjog szerint is számos kivált­ságot élvez. III. Károly királytól a római német birodalom hg.-e címet nyerte, 1804 óta az osztrák-magyar monarchia hg.-e s jelenleg is Magyarország H.-a címezés illeti. Hercegszántó, nk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ában, Baja alatt, a bajai hercegszántói vasútvonal mellett. (1930) 3377, felerészben sokác lak. Hercegszentmárton, kk. Baranya vm. ba­­ranyavári j.-ában. (1930) 374 lak. U. p. és u. t. Németmárok. Hercegszőllős (Knezevi-Vinogradi), bara­nyamegyei község, Tr­­óta Jugoszláviához tartozik. (1930) 3053 lak. L. még H -i zsinat. Hercegtöttős, kk. Baranya vm. mohácsi j.-ában, a villany-mohácsi vasútvonal mel­lett. (1830) 1119 lak. Hercin-formáció, a földtanban a devon (1. o.) alsó részének egyik kifejlődése. Ne­vét a Harz-hegység latin nevétől (Hercy­nia silva) nyerte. Képződményei mély ten­gerekben leülepedett meszes rétegek, me­lyek bizonyos fokig szoros kapcsolatban vannak a felső szilur képződményeivel. Főleg Spirifer brachiopodák fordulnak benne elő. Hercovee, 1. Hegyrét (Csehszlovákia). Herculaneum, ókori itáliai város Campa­nia tartományban. Görög gyarmatosok ala­pították. Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése al­kalmával pusztult el. H. csöndes nyaraló­hely volt az ókorban, az előkelő patríciusok, írók és bölcselők villáival. Legnevezetesebb épületében, a Villa dei Papiri-ban papyrus­­tekercsekre írt könyvtárat tártak fel az ása­tások. L. még Pompeji: Herculano [erkulano] de Carvalho Ale­xandro, portugál költő, *1810, fl877. Mint Garrett hívének, neki is emigrálnia kellett. A próféta szava c. vallásos költeményében hazája jövőjével, Monasticon c. regényében pedig a szerzetesi coelibatus kérdésével fog­lalkozott. Hercules, 1. Herakles. Hercules-kötél, 1. Drótkötélpálya. Hercules oszlopai, a gibraltári sziklák régi neve. A görög mitológia szerint Her­cules (I. Herakles) ilyen határjelző oszlo­pokat állított a föld széleire, jeléül annak, hogy hősi kalandjai során É.-i, K.-i és­­Ny.-i irányban meddig jutott el. A középkori föld­rajzi irodalomban már különösen a Ny.-i 17. a gibraltári sziklák szerepeltek, azontúl már a tenger embernek nem járható, halá­los birodalmát képzelték. Herculia, 1. Fövenypuszta. Herculian, 1. Magyarhermány (Románia). Hercynit, FeAl, Oi összetételű ásvány. Fe­kete színű, szemecskés, apró, okta­éderes kris­­tálykái a Cseherdőben, Ronsperg mellett fordulnak elő. Herczeg Ferenc, író, *Versec 1863. szept. 22. Atyja, Herzog Ferenc József gyógy­szerész, verseci polgármester volt. Fiatalon halt meg 1880-ban s özvegye, leánynevén Hoffmann Lujza, nevelte fel három gyer­meküket, Máriát, Józsefet és Ferencet. H. középiskoláit Temesváron, Szegeden és Fe­hértemplomon végezte, majd Budapesten jogot hallgatott és Kenedy Géza ügyvédi irodájában volt jelölt. De már korán az irodalom vonzotta; neve 1890-ben lett or­szágosan ismertté, amikor első regénye, A Fenn és lenn az Egyetemes Regénytár pályázatán díjat nyert. 1891-ben a Buda­ 3103

Next