Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
H - Hercegfalva - Hercegi korona, l. Rangjelző koronák - Hercegkút - Hercegmárok (Gajic) - Hercegovina - Hercegovinai irodalom, l. Szerb-horvát irodalom - Hercegprímás - Hercegszántó - Hercegszentmárton - Hercegszőllős (Kneževi-Vinogradi) - Hercegtöttős - Hercin-formáció - Hercovce, l. Hegyrét - Herculaneum - Herculano de Carvalho Alexandro - Hercules, l. Herakles - Hercules-kötél, l. Drótkötélpálya - Hercules oszlopai - Herculia, l. Fövenypuszta - Herculian, l. Magyarhermány - Hercynit - Herczeg Ferenc
Merczeg Hercegfalva, nk. Fejér vm. sárbogárdi j.-ában, a pusztaszabolcs—paksi vasútvonal mellett, (1930) 5849 lak. Gőzmalom. Hercegi korona, 1. Rangjelző koronák. Hercegkút, kk. Zemplén vm. sárospataki j.-ában. (1930) 1103 lak. A községet Trautson hg. telepítette a XVIII. sz. elején schwartzwaldi németekkel. U. p. és u. t. Sárospatak, Hercegmárok i Gajic), baranyamegyei kisközség, Tróta Jugoszláviához tartozik. (1930) 929 lak. Hercegovina, vidék Jugoszláviában, közigazgatásilag Primorje bánság és Zeta bánság D.-i része. 1878-tól 1918-ig Boszniával osztrák-magyar tartomny volt. Tér: 9139 km 2, kb. 270.000 lak. Felszínét a Dimári Alpok karsztos, terméketlen mészkőláncai ágazzák be. A hegyek csak az igénytelen juh tenyésztésére adnak alkalmas legelőket, a kezdetleges földművelés (dohány-, kukorica-, búza-, olaj-, füge- és gránátalmatermelés) a termékenyebb poljokban és völgyekben folyik. Az éghajlat az Adriai tenger mellékén mediterraneus, a terület belsejében szélsőségesen szárazföldi. Gyakori a bóza. A gyér lakosság (hercegócok), részint mohamedán, részint kat. és g. kel., őstermelésből él. Legnevezetesebb városa Mostar. Hercegovinai irodalom, 1. Szerb-horvát irodalom, Hercegprímás. A tekintélyesebb érsekek egyes országokban a többi érsekek fölé emelkedtek, azokénál magasabb ranghoz s kiterjedtebb joghatósághoz jutottak. Az ilyen érsekeket K.-en exarcháknak, Ny.-en prímásoknak nevezték el; később a prímási méltóság merőben cím gyanánt maradt meg egyes érsekeknél (pl. a salzburgi érsek Németország, a prágai Csehország prímása címet viseli) és az egyházi törvénykönyv (Codex Juris Canonici) is kimondja, hogy tiszteleti elsőbbségén kívül a prímási méltósággal semmi különös joghatóság nem jár. Egyedüli kivétel e részben az esztergomi H., akit némely primáciális jogok ma is megilletnek (plenáris, azaz nemzeti zsinat tartása, prímási törvényszéken való ítélkezés). Az esztergomi H. az apostoli szék született követe s mint ilyentől, az ügyek nem a magyar nunciatura útján, hanem közvetlenül mennek Rómába. Végül a magyar közjog szerint is számos kiváltságot élvez. III. Károly királytól a római német birodalom hg.-e címet nyerte, 1804 óta az osztrák-magyar monarchia hg.-e s jelenleg is Magyarország H.-a címezés illeti. Hercegszántó, nk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ában, Baja alatt, a bajai hercegszántói vasútvonal mellett. (1930) 3377, felerészben sokác lak. Hercegszentmárton, kk. Baranya vm. baranyavári j.-ában. (1930) 374 lak. U. p. és u. t. Németmárok. Hercegszőllős (Knezevi-Vinogradi), baranyamegyei község, Tróta Jugoszláviához tartozik. (1930) 3053 lak. L. még H -i zsinat. Hercegtöttős, kk. Baranya vm. mohácsi j.-ában, a villany-mohácsi vasútvonal mellett. (1830) 1119 lak. Hercin-formáció, a földtanban a devon (1. o.) alsó részének egyik kifejlődése. Nevét a Harz-hegység latin nevétől (Hercynia silva) nyerte. Képződményei mély tengerekben leülepedett meszes rétegek, melyek bizonyos fokig szoros kapcsolatban vannak a felső szilur képződményeivel. Főleg Spirifer brachiopodák fordulnak benne elő. Hercovee, 1. Hegyrét (Csehszlovákia). Herculaneum, ókori itáliai város Campania tartományban. Görög gyarmatosok alapították. Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése alkalmával pusztult el. H. csöndes nyaralóhely volt az ókorban, az előkelő patríciusok, írók és bölcselők villáival. Legnevezetesebb épületében, a Villa dei Papiri-ban papyrustekercsekre írt könyvtárat tártak fel az ásatások. L. még Pompeji: Herculano [erkulano] de Carvalho Alexandro, portugál költő, *1810, fl877. Mint Garrett hívének, neki is emigrálnia kellett. A próféta szava c. vallásos költeményében hazája jövőjével, Monasticon c. regényében pedig a szerzetesi coelibatus kérdésével foglalkozott. Hercules, 1. Herakles. Hercules-kötél, 1. Drótkötélpálya. Hercules oszlopai, a gibraltári sziklák régi neve. A görög mitológia szerint Hercules (I. Herakles) ilyen határjelző oszlopokat állított a föld széleire, jeléül annak, hogy hősi kalandjai során É.-i, K.-i ésNy.-i irányban meddig jutott el. A középkori földrajzi irodalomban már különösen a Ny.-i 17. a gibraltári sziklák szerepeltek, azontúl már a tenger embernek nem járható, halálos birodalmát képzelték. Herculia, 1. Fövenypuszta. Herculian, 1. Magyarhermány (Románia). Hercynit, FeAl, Oi összetételű ásvány. Fekete színű, szemecskés, apró, oktaéderes kristálykái a Cseherdőben, Ronsperg mellett fordulnak elő. Herczeg Ferenc, író, *Versec 1863. szept. 22. Atyja, Herzog Ferenc József gyógyszerész, verseci polgármester volt. Fiatalon halt meg 1880-ban s özvegye, leánynevén Hoffmann Lujza, nevelte fel három gyermeküket, Máriát, Józsefet és Ferencet. H. középiskoláit Temesváron, Szegeden és Fehértemplomon végezte, majd Budapesten jogot hallgatott és Kenedy Géza ügyvédi irodájában volt jelölt. De már korán az irodalom vonzotta; neve 1890-ben lett országosan ismertté, amikor első regénye, A Fenn és lenn az Egyetemes Regénytár pályázatán díjat nyert. 1891-ben a Buda 3103