Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

H - Hétfalu - Hétfő - Hét görög bölcs - Héthárs (Lipiany) - Hétház (Čestijanec) - Heti bér - Hetin, l. Tamásfalva - Hetina, l. Tiszahetény - Heti pénz, l. Kosztpénz - Hetiur, l. Hétúr - Hetivásár - Hét kövér esztendő, l. Hét szűk esztendő - Hétközség, l. Sette Comuni - Hétmagyar (Hetümoger, Hetumoger) - Hetman, ataman - Hét napjai, l. Hét - Hétországra szóló

Hétfal­u­ a barokk ízlés kora óta, Jézus anyjának, Máriának életében a fájdalmas pillanato­kat. Lukács evangéliumában Simeon meg­jövendöli, hogy lelkét tőr járja át (2. fej. 35. v.). A hét tőr, a hét fájdalom népies felsorolás; nem is egységes e mozzanatok felsorolása (többnyire: a gyermek körül­metélése, egyiptomi menekülés, a gyermek elmaradása a templomban, a kereszthor­­dozó Jézussal való találkozás, a halál szemlélete, a keresztről való levétel és a te­metés). A H.-nek szentelt általános egy­házi ünnep 1727-től kezdve a Húsvét előtti második péntek és 1814-től szept. harmadik vasárnapja. Hétfalu, a Bodzás hegycsoport aljában elterülő hét csángó-magyar falu összefog­laló elnevezése. Idetartozik: 1. Bácsfalu— Baciu (2066 lak.), 2. Türkös — Turch­es (3020 lak.), 3. Csernátfalu — Cernatu (2527 lak.), 4. Hosszúfalu — Satu-Lung (5876 lak.), 5. Tatrang — Tarlungeni (3032 lak.), 6. Zajzon — Zizin (1257 lak.), 7. Pürkerec — Pureareni (1846 lak.). Ezek a falvak Brassó közelé­ben a tömösi, ósánczi és bodzai szorosok között, a Nagykőhavas tövében terülnek el. Az első négy egészen összeépült, míg a többiek csekély távolságra következnek egymásután. H. területileg sokáig a Székely­föld kiegészítő részét képezte. Az újkortól kezdve Brassó hatalmában volt, ami csángó lakosaira rengeteg szenvedést hozott. 1867-ig a szászok gazdaságilag egészen kizsákmá­nyolták őket. Nagy többségük székely és kun eredetű és ág. ev. vallású. Vannak köz­tük g. kel. románok is. Az ág. ev. csángók néprajzi és nyelvi szempontból külön cso­portot alkotnak. A férfiak magyaros hím­zésű, díszes posztezekét, a nők aranygal­léros, kézelős csipkeinget és „hámos ro­kolyát" viselnek ünnepek alkalmával. Esti összejöveteleik, az ú. n. guzsalyosok és fo­­nókák ma is érdekesek. Nyelvjárásuk saját­sága, hogy köznyelvi é helyén í-t használ­nak, pl. ajándék. A -val vag u-je nem ha­sonult pl. pénzvel. Z, sz, Zs, s, előtt j-t ejtenek pl. hojszú, néjsze, lássa. Nyelvük­ben sok a román szó. Földművelésen kívül főleg mint fuvarosok és építőmunkások ke­resik a kenyerüket s mint ilyenek, messze földre eljutnak. Hétfő, a hétnek egyházi számítás szerint második, a magyar szerint, mint a név mu­tatja, első napja. A rómaiak a bolygók ne­vei szerint osztották be napjaikat s a hét első napját dies Lunne-nak, a Hold napjá­nak nevezték el; innen ered a francia lundi, az angol mondesday és a német Moitlag név is. Mivel a bolygók nevei a pogány istenekével voltak azonosak, az egyház a hétköznapokat feria névvel kezdte nevezni és sorszámmal jelölni; így lett az egyházi latinságban a H. neve feria secunda. L. még Hét. Hét görög bölcs, e néven emlegeti az ókori hagyomány a görög gondolkodás kez­deti korszakának több képviselőjét. Külön­böző források különbözőképen adják a H. névsorát, Bias, Pittakos, Solon és Thales legtöbbször közöttük van, mellettük Kh­ei­­lon, Kleobulos, Periandros, Epimenides, a skytha Anakharsis és mások szoktak szere­pelni. Erkölcsi tételek, filozófiai igazságok és a boldog élet titka kaptak náluk több­nyire verses, közmondásszerű megfogalma­zást; elveik megvalósulása felett a gyakor­latban is őrködtek, sőt a H. között többen vannak olyanok is, kik egyenesen a gya­korlati élet emberei, államférfiak voltak. Héthárs (Lipiany), sárosmegyei község, Tr­­óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 1445 lak. hat. templomát a földesúr Tar­­czay-család a XV. sz. végén építtette. 1513- ban az átépítésekor Raguzai Vince tervei szerint készült az orgonakarzat, a szentély és a főkapu. Hétház (Cestijanec), zalamegyei magyar község, Tr­­ója Jugoszláviához tartozik. (1930) 130 lak. Heti bér, az iparban a munka tartama alapján megállapított bér legszokásosabb alakja. A gyáros munkásai bérét, ha más­kép nem egyeztek, hetenkint köteles fizetni (1984:XVII. t. c. 118. §.). A H.-nek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely a napi 5 %-t meghaladja. A H.-t a nagyvállalatok szociális okokból nem a hét végén, hanem valamelyik közbenső napján fizetik. Az É. Egy. Áll.-ban a tiszt­viselők is H.-t kapnak. Hetin, 1. Tamásfalva (Jugoszlávia). Hetina, 1. Tiszahetény (Csehszlovákia). Heti pénz, 1. Kosztpénz. Hetiur, 1. Hétúr (Románia). Hetivásár, minden hét azonos napján megtartott vásár. Egy helységben kétszer egy héten is tarthatnak H.-t. Élelmiszere­ken és háziipari cikkeken kívül más cik­ket csak helyben lakók ill. engedélyesek árusíthatnak. A mezőgazdasági lakosság állati és növényi termékeit a bevásárló kereskedelemnek a H.-okon szokta eladni. Hét kövér esztendő, 1. Hét szűk esztendő. Hétközség, 1. Sette Comuni. Hétmagyar (Hetümoger, Hetumoger), Ano­nymus krónikája szerint a honfoglaló hét vezér. Csak nemrégiben derítette ki Né­meth Gyula, hogy a H. szó eredetileg tö­rök mintára képzett népnév, s a Magyar törzs vezetése alatt hét törzsből alakult népet jelentette. L. még Onogur, Hetman, ataman (orosz), kozák főnöki cím. H.-jaik először a doni és ukrajnai kozákoknak voltak, kik a H.-választás jogát Báthory István lengyel királytól nyerték. Nevezetesebb kozák főnökök: Chmielnicki, Mazeppa. Hét napjai, 1. Hét. Hétországra szóló, népies szólás, a. m. vi­lághírű; a hét szó, mint a nép nyelvében 8124

Next