Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
I - Iparművészeti Iskola (Orsz. Magy. Kir.) - Iparművészeti Múzeum (Orsz. Magy.) - Iparművészeti Társulat (Orsz. Magy) - Iparosok Országos Központi Szövetkezete (IOKSz) - Iparossegéd - Iparosszövetkezet, l. Ipari szövetkezet - Iparostanonc - Iparostanonciskolák - Iparostanoncotthonok - Iparpártolás - Iparpolitika
Iparművészeti Iskola meg, hogy alkotásait külön iparos osztály vegyes iparművészek állítják elő és nem saját céljukra (mint pl. a faragcsáló pásztorember a maga díszített tárgyait), hanem a közönség számára. I.-i tevékenységgel minden korban és minden népnél találkozunk, főleg luxuskészítmények terén. Ezzel szemben a mai értelemben vett I., mely a napi élet tárgyait, eszközeit stb. igyekszik művészi formában alakítani, még csak a múlt sz. közepén alakult ki mint önálló fogalom. Az új I.-i mozgalom Angliából indult ki, William Morris és Walter Crane baráti köréből, akik 1861- ben műhelyt alapítottak színes üvegkészítmények, művészi kárpitok, csempék, textiliák stb. előállítására. Törekvéseiket a közönség szívesen fogadta, sorban alakultak I.-i iskolák, I.-i múzeumok, I.-i kiállítások stb. a kontinensen is. A századforduló táján fejlett modern I.-e volt már Németországnak (a Jugend c. folyóirat körül csoportosuló művészek ápolták), Franciaországnak, Belgiumnak, a skandináv államoknak és kifejlődött az I. hazánkban is. Később gyakran túlzásba is tévedt a túlságos egyéniséget erőltető I.-i törekvés („szecesszió"). A háború utáni fejlődés tisztultabb formákhoz, egyszerűbb vonalakhoz, a gyakorlatiasság és anyagszerűség nagyob tiszteletéhez vezetett. A magyar I. ma jóhírű az egész világon és termékeiből sokmillió pengő kivitelünk van. Iparművészeti Iskola (Orsz. Magy. Kir.), Trefort Ágoston, közoktatásügyi miniszter alapítása (1880). Eleinte a Mintarajziskolával és Rajztanárképzővel volt kapcsolatban, a fokozatos fejlődés évei 1883—1896 közé esnek. Ekkor az I.-nak már több osztálya volt. 1896-ban került mai helyére (IX., Kinizsiutca 31), ahol elérte fejlődése legmagasabb fokát. Egy alacsonyabb, 3 éves és egy magasabb, 5 éves (művészképző) tanfolyamra oszlik. Igazgatója (1939) Szablya-Frischauf Ferenc. Iparművészeti Múzeum (Orsz. Magy.), 1872-benalapították. Ekkor az országgyűlés 50.000 forintot szavazott meg műtárgyak vásárlására. A letétek és adományok útján is gyarapodott gyűjtemény eleinte a Nemzeti Múzeum lépcsőházában, 1877-től 1896-ig az Andrássy úti régi Műcsarnokban, majd 1896-tól üllői úti saját épületében (tervezte Lechner Ödön) van elhelyezve. Itt Radisics Jenő igazgatósága alatt hatalmas gyűjteménnyé fejlődött. Későbbi főigazgatója Végh Gyula volt. 1934-ben az intézet beleolvadt a Magyar Történeti Múzeumba. Iparművészeti Társulat (Orsz. Magy.), 1885-ben alakult a magyar iparművészet fejlesztésére. 1894-ig a Magyar Ipar c. folyóiratot adta ki, 1896 óta a Magyar Iparművészet a társulat hivatalos folyóirata. Az I. rendkívül sokat tesz a magyar iparművészet külföldi terjesztése érdekében. Örökös elnöke (1939) József Ferenc kir. hg., ügyvezető alelnöke Szablya-Frischauf János. Iparosok Országos Központi Szövetkezete (IOKSz), 1920-ban a kisipar áruhitellel való ellátására és szövetkezeteinek ellenőrzésére alakult. Az 1924. XVIII. t.-c. átszervezte, azóta iparosok szövetkezetei csak az I. kebelében működhetnek. Elnöke (1939) Laky Dezső. Iparossegéd, a segédlevéllel rendelkező ipari alkalmazott. Az iparos és I. közötti viszony a törvény korlátai között szabad egyezkedés tárgya. Az I., aki könnyebben elsajátítható iparban 2 évig, egyéb iparokban 21 évig szakbavágó munkát végzett, mestervizsgát tehet és önállósíthatja magát. Az I. munkakönyvét köteles kérni; e szabály alól csak a fontosabb teendőkkel megbízott I. (könyvvivő, pénztárnok, munkavezető) van felmentve (1884.XVII. t.-c. 99. §.). Az I. felmondási ideje 15 nap, fontosabb teendőkkel megbízott I.-nél (könyvvezető, pénztárnok, üzletvezető, utazó, raktárnok stb.) 3 hó (1884.XVII. t.-c. 92. §.), 2 évi szolgálati idő után félév (1910/1920. M. E. sz. r. 2. §.). A felmondás nélküli elbocsátás és kilépés okait a törvény állapítja meg. Iparosszövetkezet, 1. Ipari szövetkezet. Iparostanonc, az az alkalmazott, aki valamely iparüzem tulajdonosával szemben arra kötelezi magát, hogy részére az üzemben folytatott ipari munka megtanulásához szükséges mértékben dolgozni fog. I. csak az lehet, ki 12. életévét betöltötte, 6 elemi osztályt végzett, az iparra testi állapotánál fogva alkalmas. I.-ot csak olyan iparos tarthat, kinek iparjogosítványa van, szakképzettséggel rendelkezik, üzemi berendezése a kiképzésre alkalmas és akitől a tanonctartási jogot nem vonták el. A tanszerződést az iparhatóság előtt kell megkötni. Az iparos az I.-nak nemcsak munkaadója, de oktatója, nevelője és atyahelyettese; az I.-et tanonciskolába köteles járatni. Az I. a tanidő leteltével segédvizsgát tesz. Iparostanonciskolák. Az 1922. évi ipartörvény rendelkezései értelmében minden iparostanonc köteles a tanoncidő alatt I.-ba járni. A szükséges tankönyveket és tanszereket a mesterek kötelesek tanoncaiknak beszerezni, de ha a mester is szegény, Budapesten a székesfőváros ezeket ingyen adja. L. még Inasiskola. Iparostanoncotthon, iparos tanoncok nevelését előmozdító intézmény. Többnyire lakást és teljes ellátást nyújt a bennlakóknak. Néha csak arra szolgál, hogy a tanoncok szabad idejüket ott töltsék; az ilyen I. feladata az ipari továbbképzés és az erkölcsi nevelés. Magyarországon (1937) 9 bennlakásos I. áll fenn. Iparpártolás, a hazai ipar védelmére, ill. a hazai iparcikkek fogyasztásának fokozására irányuló társadalmi mozgalom. Befolyásolni törekszik az állam iparfejlesztési politikáját is. Híres volt a magyar tulipánmozgalom, az 1900-as években. Iparpolitika, az ipar fejlesztésére és védelmére szolgáló törvényhozási és kormányzati intézkedések összessége.