Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kanton - Kántor - Kántorböjt - Kántorjánosi - Kántorné Engelhardt Anna - Kántus - Kántusfű - Kanut (Knut, Kund), szentek - Kanut, dán királyok - Kány - Kánya Kálmán - Kánya - Kánya (Milvus)
Kanton ményes kikötő. (1931) 861.724 lak. 1938-ban megszállták a japánok. Kanton (canton): 1. Franciaországban és Belgiumban alacsonyabb fokú közigazgatási területegység. 2. Svájcban az egymássalörökös szövetségbe lépett tagállamok megjelölése. Kántor (latin cantor, a. m. énekes), a templomban orgonáié és az istentiszteletek alatt a népéneket vezető férfi. Magyarországon nagyon sok helyen kapcsolódik a tanítósághoz (kántortanító). Kiképzése a tanítóképzőben történik. Kántorböjt (latinul quattuor, t. i. temporum, a. m. négy időszak böjtje), negyedévi böjt, magyar elnevezése, latin nevének félreértéséből, ú. n. népetimológiával keletkezett. II. Orbán pápa 1095-ben rögzítette a ma is előírt napokra: a nagyböjt első hetének, pünkösd hetének, a szept. 14-et és dec. 13-at követő hétnek szerdájára, péntekjére és szombatjára. Eredete I. Calixtus (218—222) és Nagy Szt. Leó (440—461) pápák nevéhez fűződik. A K. szombatjai az Egyházi Törvénykönyv szerint a papszentelés napjai. Kántorjánosi, kir. Szatmár vm. mátészalkai j.-ában, a nyíregyháza—mátészalkai vasútvonal mellett. (1930) 3260 lak. Kántorné Engelhardt Anna, színésznő, •1791, 1853. Mint a pesti német színház igazgatójának a szolgálója kezdett érdeklődni a színpad iránt. 1809-ben KántorTorzson komikus színész neje lett. Egyike volt a Nemzeti Színház megnyitását megelőző korszak legnagyobb magyar színészi tehetségeinek, főleg mint tragika. Vidéki társulatoknál, majd Budán működött és nagy áldozatkészséggel vett részt a Nemzeti Színház előkészítésében. Mikor ez utóbbi felépült, K.-t mégis mellőzték. Ezután többnyire Erdélyben lépett fel. Legemlegetettebb szerepe Grillparzer Sapphóia volt. Kántus (latin cantus, a. m. ének), a magyar kultúrtörténetben a régi protestáns kollégiumok (elsősorban Debrecen, Sárospatak) énekkarának neve. Sajátos, már eredendően régies stílusukat, a tenor-dallamvezetést (a középső szólam kiemelése, alatta és felette alkalmazott kísérőszólamokkal) Maróthi György (1. o.) hozta be svájcifrancia példára, a XVIII. sz. első felében. A K. dalanyaga igen változatos s a népdaltól az egyházi zenéig terjed. Lelőhelye számos kollégiumi kézirat, s még Pálóczi Horváth Ádám gyűjteménye is a K. szellemét tükrözteti. A K. a prot. magyar irodalmi szellem fontos hagyománya. Jókai, Csokonai, Arany több helyen megemlékeznek róla. (L. például Aranynak Hatvani professzorról szóló balladáját.) Zenetörténetileg a magyar dalárdaéneklés ősének tekinthető. 1 . Kántusfű, a Bartscha (1. o.) alpesi növény magyar neve alatt fel nem vett előszaka alatt található ki — Kanut (Knut, Kund), szentek. 1. L. Kanut, dán királyok. 2. K., schleswigi hg., művelt, keresztény életű nemes lovag; nagybátyja, Nielssen Magnus, féltékenységből meggyilkoltatta 1131-ben. Szentté avatták 1170-ben. Ünnepe: jan. 7. Kanut, dán királyok. 1. III. (Nagy) K., 1 995 körül, +1035. I. Svend dán királya. Atyjának halála után (1014) folytatta annak hódításait Angliában és sikerült elérnie, hogy az angolok 1016-ban királyukká választották. 1018-ban a dán koronát is örökölte s 1028-ban Norvégiát is meghódította, így É.-Európa leghatalmasabb fejedelme lett. 2. IV. (Szent) K., Dánia védőszentje, uralkodott 1080-tól 1086-ig. A kereszténység megerősödése érdekében sokat tett; aszkéta életű, bölcs fejedelem. Az egyházi tizedek behozása miatt öccse, Olaf felkelést szított ellene és a lázadók Odenseeben, Szt. Albán templomában meggyilkolták. Szentté avatták 1101-ben. Ünnepe júl. 10. v. jan. 19.3. VI. K., *1163, +1202. 1182-ben lépett a trónra. Meghódította Pomerániát és Mecklenburgot (1184), majd Holsteint, Lübecket és Hamburgot is (1200 —1202). Kány, kir. Abaúj-Torna vm. cserehátencsi j.-ában. (1930) 264 lak. U. p. és u. t. Krasznokvajda. Kánya Kálmán, diplomata, volt külügyminiszter, *1868. A bécsi konzuli akadémia elvégzése után diplomáciai szolgálatba lépett. 1896-ban alkonzul lett Konstantinápolyban. Megfordult Szalonikiben, Moszkvában, Szentpétervárott, Kievben, Odesszában stb. 1905-ben visszahívták Bécsbe, 1913-ban megkapta a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címet és Mexicóba küldték követnek. Az összeomlás után a magyar külügyminisztérium szolgálatába állott. 1925-ben berlini követ lett és sokat tett a Németországgal való jóviszony fejlesztése érdekében. 1933-ban a Gömböskormány külügyminisztere lett és ebben az állásában megmaradt a Darányi- és Imrédy-kormányok alatt is; 1938 novemberében vonult nyugalomba. Kitűnő, igen tapasztalt, nemzetközileg elismert és tisztelt diplomata; nagy érdeme volt a Felvidék egy részének visszaszerzésében (1938). Kánya, nk. Tolna vm. tamási j.-ában, a kaposvár—siófoki vasútvonal mellett. (1930) 1055 lak. Kánya (Milvus), a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó nemzetség. Hét is Kánya, 3630 — 1