Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kámea - Kaméleon-félék (Chamaeleontidae) - Kamélia - Kaméliás hölgy - Kamen - Kamenac, l. Kő - Kameňany, l. Kövi - Kamenec-Podolszkij - Kamenica, l. Tarkő - Kameničany, l. Köveskő - Kamenná Poruba, l. Kővágás - Kamenné Kosihy, l. Kőkeszi - Kamenszk - Kamenz - Kamerlingh-Onnes Heike - Kamermayar Károly
— K alatt fel nem vett címszók C alatt találhatók! — Kamermayer Kámea (középlatin cammaeus, olasz cameo, francia camée), domborúan vésett, legtöbbször alakos díszű drágakő. Az ókori vésett kövek, gemmák (1. o.) többsége K. volt, az egyiptomi, ékkőből vésett scarabeusok is valójában K.-k, csak a felirat készült ú. n. intapíro-technikával; a myikenai-i gemmák is K.-k. A görög művészek közül Aspasios, Dexamenos és Pyrgoteles készítették a legszebb K.-kat. A római korból nagyméretű K.-k maradtak fenn, így az ú. n. Farnese-tál, a Gemma Augustea (1. o.), Gemma Tiberiana, továbbá az ú. n. Cameo Gonzaga (képét 1. a 2700. 1.). A keresztény ókor legnagyobb K.-ja Honorius császárt és feleségét, Máriát ábrázolja; a szasszanida-perzsa K.-k közt a Chosroé-tálat díszítő drágakövek a legművészibbek. A középkorban főleg liturgikus ötvöstárgyakat díszítették K.-kkal. Az újkorban, az olasz renaissance-művészetben ismét kedvelt dísztárgy lett a K., főleg a folignói Antonio Pisano és a firenzei Piero di Neri di Ruzzanti K.-i nevezetesek. A XVIII. sz.-ban a Rómában és Nápolyban működő Pichlercsalád, a XIX. sz elején pedig a klasszicista Benedetti Pistrucci a görög K.-k stílusát követték. L. még Gemma, Kaméleon-félék (Chamaeleontidae), a féregnyelvű gyíkok (Rhiptoglossa) alrendjébe tartozó család. Fajainak teste oldalról összenyomott, törzsük tarajos, fejük gúla alakú v. laposra nyomott, szintén tarajos, arcorri része csonthegybe v. bőrlebenybe nyúlt meg. Ujjaik is különleges alkotásúak, farkuk csigavonalban bekunkorodik. Két szemük egymástól függetlenül mozgatható, azért egyhelyben ülve, szemmel tarthatják környezetüket. A közelükbe került zsákmányt villámgyorsan kilökött nyelvükkel fogják el. Nevezetesek színváltoztató képességükről. 85 fajuk nagy többsége Afrikában él, de Indiában is előfordul kettő. Legismertebb köztük a D.-Európában is honos közönséges kaméleon (Chamaeleon vulgaris). Kamélia, a Thea (1. o.) növénynemzetség alnemzetsége, régebben Camellia v. Camelia névvel jelölte a növénytudomány. A K. (Thea japonica, Camellia japonica) Japánból származik, 1739-ben került hozzánk. Hazájában magas fává nő és erdőket alkot. Nálunk sokféle színváltozatát, főleg teltvirágú változatait kedvelik. Egykor nipponi rózsának nevezték és valóságos kultuszt űztek termeléséből. A Thea v. Camellia japonica, reticulata és sassangua nagyon szép és kedvelt dísznövények. Agyagos réti föld, gyepszínföld, érett marhatrágya és homok keverékében érzik jól magukat. Nyáron félárnyékos helyen a szabadban tartják, télen 5—10° C hőmérsékleten nevelik. Szaporításuk magvetéssel v. dugványozással történik. Kaméliás hölgy, az ifj. Humas regényéből készült színdarabja, a legnagyobb francia színpadi sikerek egyike (1852). Forrása a Traviata c. operának. Mint film is nagy sikert aratott (Greta Garbóval). Kamen, 1. Kamenj, város Ny.-Szibériában, a Szovjetunióban, az Ob mellett; gőzhajóállomás, mezőgazdasági központ. 11933) 23.400 lak. 2. Város Németországban, Vesztfáliában, kőszénbányászás, vasipar, cipőgyártás. (1933) 12.390 lak. Kamenac, 1. Kő (Jugoszlávia). Kamenany, 1. Kövi (Szlovákia). Kamenec-Podolszkij (Kamjanec-P.), város a Szovjetunióban, Ukrajnában. Hajdani erősség. Cukoripar. Gipsz- és márványkitermelés. Munkásegyetem, gazdasági főiskola, múzeum, színház. (1933) 33.900 lak. Kamenica, 1. Tarkő (Szlovákia). Kamenica nad Chochon, 1. Nagykemence (Szlovákia). Kamenica nad Uhom, 1. Ókemence (Szlovákia). Kamenicany, 1. Köveskő (Szlovákia). Kamenná Peruba, 1. Kővágás (Szlovákia). Kamenné Kosihy, 1. Kőkeszi (Szlovákia), Karmnszk, város a Szovjetunióban, az Azovi-Fekete tengeri kerületben, a Donec jobbpartján Gozdajóállomás, technikai főiskola. (1933) 18.920 lak. Kamenz, város a Német Birodalomban, Szászországban. Szép épületek (Marienkirche XV. sz., Katechismuskirche XIII. sz., Városháza); agyag-, szövő- és vasipar. (1933) 11.426 lak. Kamerlingh-Onnes Heike, hollandi fizikus, *1853, 1926. A leideni egyetem tanára volt, világhírű hideglaboratoriumában az alacsony hőmérsékleteket tanulmányozta. Elsőnek sikerült cseppfolyósítania a héliumot (1908). 1913-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Kamermayer Károly, Budapest polgármestere, *1829, 1897. Kora ifjúságában mint honvéd a szabadságharcban szolgált; utóbb Buda város tisztviselője lett. A kiegyezés után Pest város tanácsnokává választotta; 1873-ban ő lett az egyesített főváros első polgármestere; 1896-ban ment nyugdíjba. Vezérlő szerepe volt az új főváros szabályozási, közgazdasági és közélelmezési ügyeiben. —via» pr- 3617 — Uj Idők Lexikona. XV. 227 Kaméleon Kamélia.