Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Kámea - Kaméleon-félék (Chamaeleontidae) - Kamélia - Kaméliás hölgy - Kamen - Kamenac, l. Kő - Kameňany, l. Kövi - Kamenec-Podolszkij - Kamenica, l. Tarkő - Kameničany, l. Köveskő - Kamenná Poruba, l. Kővágás - Kamenné Kosihy, l. Kőkeszi - Kamenszk - Kamenz - Kamerlingh-Onnes Heike - Kamermayar Károly

— K alatt fel nem vett címszók C alatt találhatók! — Kamermayer Kámea (középlatin cammaeus, olasz ca­meo, francia camée), domborúan vésett, leg­többször alakos díszű drágakő. Az ókori vésett kövek, gemmák (1. o.) többsége K. volt, az egyiptomi, ékkőből vésett scarabeu­­sok is valójában K.-k, csak a felirat ké­szült ú. n. intapíro-technikával; a myikenai-i gemmák is K.-k. A görög művészek közül Aspasios, Dexamenos és Pyrgoteles készítet­ték a legszebb K.-kat. A római korból nagy­méretű K.-k maradtak fenn, így az ú. n. Farnese-tál, a Gemma Augustea (1. o.), Gemma Tiberiana, továbbá az ú. n. Cameo Gonzaga (képét 1. a 2700. 1.). A keresztény ókor legnagyobb K.-ja Honorius császárt és feleségét, Máriát ábrázolja; a szassza­­nida-perzsa K.-k közt a Chosroé-tálat dí­szítő drágakövek a legművészibbek. A kö­zépkorban főleg liturgikus ötvöstárgyakat díszítették K.-kkal. Az újkorban, az olasz renaissance-művészetben ismét kedvelt dísz­tárgy lett a K., főleg a folignói Antonio Pisano és a firenzei Piero di Neri di Ruz­­zanti K.-i nevezetesek. A XVIII. sz.-ban a Rómában és Nápolyban működő Pichler­­család, a XIX. sz elején pedig a klasszi­cista Benedetti Pistrucci a görög K.-k stílusát követték. L. még Gemma, Kaméleon-fé­lék (Chamae­­leontidae), a fé­­regnyelvű gyí­kok (Rhipto­­glossa) alrendjé­be tartozó csa­­lád. Fajainak teste oldalról összenyomott, törzsük tarajos, fejük gúla alakú v. laposra nyo­mott, szintén tarajos, arcorri része csonthegybe v. bőr­lebenybe nyúlt meg. Ujjaik is különleges alkotásúak, farkuk csigavonalban bekun­­korodik. Két szemük egymástól függetlenül mozgatható, azért egyhelyben ülve, szem­mel tarthatják környezetüket. A közelükbe került zsákmányt villámgyorsan kilökött nyelvükkel fogják el. Nevezetesek színvál­toztató képességükről. 85 fajuk nagy több­sége Afrikában él, de Indiában is előfor­dul kettő. Legismertebb köztük a D.-Euró­­pában is honos közönséges kaméleon (Cha­maeleon vulgaris). Kamélia, a Thea (1. o.) nö­vény­nemzetség al­nemzetsége, régebben Ca­mellia v. Came­­lia névvel je­lölte a növény­tudomány. A K. (Thea japonica, Camellia japo­nica) Japánból származik, 1739-ben került hozzánk. Ha­zájában magas fává nő és erdőket al­kot. Nálunk sokféle színváltozatát, fő­leg teltvirágú változatait kedvelik. Egy­kor nipponi rózsának nevezték és valósá­gos kultuszt űztek termeléséből. A Thea v. Camellia japonica, reticulata és sassangua nagyon szép és kedvelt dísznövények. Agya­gos réti föld, gyepszínföld, érett marha­trágya és homok keverékében érzik jól ma­gukat. Nyáron félárnyékos helyen a szabad­ban tartják, télen 5—10° C hőmérsékleten nevelik. Szaporításuk magvetéssel v. dug­ványozással történik. Kaméliás hölgy, az ifj. Humas regényé­ből készült színdarabja, a legnagyobb francia színpadi sikerek egyike (1852). Forrása a Traviata c. operának. Mint film is nagy sikert aratott (Greta Garbóval). Kamen, 1. Kamenj, város Ny.-Szibériá­­ban, a Szovjetunióban, az Ob mellett; gőz­­hajóállomás, mezőgazdasági központ. 11933) 23.400 lak. 2. Város Németországban, Veszt­­fáliában, kőszénbányászás, vasipar, cipő­gyártás. (1933) 12.390 lak. Kamenac, 1. Kő (Jugoszlávia). Kamenany, 1. Kövi (Szlovákia). Kamenec-Podolszkij (Kamjanec-P.), város a Szovjetunióban, Ukrajnában. Hajdani erősség. Cukoripar. Gipsz- és márványki­termelés. Munkásegyetem, gazdasági főis­kola, múzeum, színház. (1933) 33.900 lak. Kamenica, 1. Tarkő (Szlovákia). Kamenica nad Ch­ochon, 1. Nagykemence (Szlovákia). Kamenica nad Uhom, 1. Ókemence (Szlo­vákia). Kamenicany, 1. Köveskő (Szlovákia). Kamenná Peruba, 1. Kővágás (Szlovákia). Kamenné Kosihy, 1. Kőkeszi (Szlovákia), Karmnszk, város a Szovjetunióban, az Azovi-Fekete tengeri kerületben, a Donec jobbpartján Gozd­a­jóállomás, technikai fő­iskola. (1933) 18.920 lak. Kamenz, város a Német Birodalomban, Szászországban. Szép épületek (Marienkir­­che XV. sz., Katechismuskirch­e XIII. sz., Városháza); agyag-, szövő- és vasipar. (1933) 11.426 lak. Kamerlingh-Onnes Heike, hollandi fizi­kus, *1853, 1­926. A leideni egyetem tanára volt, világhírű hideglaboratoriumában az alacsony hőmérsékleteket tanulmányozta. Elsőnek sikerült cseppfolyósítania a héliu­mot (1908). 1913-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Kamermayer Károly, Budapest polgár­­mestere, *1829, 1­897. Kora ifjúságában mint honvéd a szabadságharcban szolgált; utóbb Buda város tisztviselője lett. A ki­egyezés után Pest város tanácsnokává vá­lasztotta; 1873-ban ő lett az egyesített fő­város első polgármestere; 1896-ban ment nyugdíjba. Vezérlő szerepe volt az új fő­város szabályozási, közgazdasági és köz­­élelmezési ügyeiben. —via» pr­- 3617 — Uj Idők Lexikona. XV. 227 Kaméleon Kamélia.

Next