Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Küküllőiklód (Iclod) - Küküllőkeményfalva (Târnăviţa) - Küküllőkőrös (Curciu) - Küküllőlonka (Lunca) - Küküllőmagyarós (Măgheruş) - Küküllőmenti borok - Küküllőpócsfalva (Păucişoara) - Küküllősárd (Şoard) - Küküllősolymos (Şoimuş) - Küküllőszéplak (Suplac) - Küküllővár (Cetatea-de-Baltă) - Küldöncipar - Küldöttség - Külélősködők, l. Ektoparazita - Külföldieket Ellenőrzős Országos Központi Hatóság - Külföldiek jogállása - Külföldön elkövetett bűncselekmények - Külföldön kötött házasság

— K alatt fel nem vett címszók C alatt találhatókt — Külföldön kötött házasság Kiiküllőiklód (Iclod), kis-küküllőmegyei község, Tr. óla Romániához tartozik. (1930) 840 lak. Kükiillőkeményíalva (Tdrudvifa), udvar­helymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1900) 650 lak. KiikUllökőrös (Curciu), kis-küküllőmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1255 lak. Küküllőlonka (Lunca), kis-küküllőmegyei község. Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 596 lak. KükUllőmagyarós (Mögheruf), kis-küküllő­megyei község, Tr. óta Romániához tarto­zik. (1930) 569 lak. KUküllőmenti borok, a Kis- és Nagy- Kükiillő partjai mentén elterülő dombvidé­kek borai. Erdély legjobb borai közé tar­toznak. Majdnem kizárólag fehér fajborok, kedvező évjáratokban a csemege-borok mér­tékét is megütik. Elsőrendű szőlőfajtáik a leányka, som, királyszölő, kövérszölő, raj­nai rizling, tramini stb. Nevezetesebb bor­termőhelyek: Dicsőszeutmárton, Kis- és Nagyekemező, Medgyes, Riomfalva, Beret- halom. Kükiillőpócsfalva (Páucifoara), kis-küküllő­megyei község, Tr. óta Romániához tarto­zik. (1930) 419 lak. Küküllősárd aboard), kis-küküllőmegyel község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 567 lak. KUktillősolymos (poimuf), kis-küküllőme­gyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 690 lak. KUküllőszéplak (Suplac), kis-küküllőme­gyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1014 lak. KükUllővár iCetatea-de-Baltdh kis-küküllő­megyei község, Tr. óta Romániához tarto­zik. (1930) 1882 lak. XIV. sz.-i eredetű várát a XVI. sz.-ban, majd 1757-ben átépítették. Négyszöges épület, sarkain hatalmas kerek bástyákkal. A gr. Bethlen-család tulajdona. Kiildöncipar, kiildöncszolgálatoknak és ez­zel összefüggő v. rokontermészetű más sze­mélyes szolgálatoknak díjazás ellenében iparszerűen való vállalása és elvégzése. Az engedélyhez kötött iparok közé tartozik: a vállalat tulajdonosának biztosítékot kell tenni és a vállalatban a blokkrendszert be­vezetni. Küldöncül csak legalább 15 éves, írni-olvasni tudó, büntetlen előéletű egyént s csupán férfiakat lehet alkalmazni; ezek rendszámot és fényképes rendőri igazol­ványt kapnak. A K.-ban szedhető díjakat az iparhatóság állapítja meg: a díjak jegy­zékét az üzlethelyiségben ki kell függesz­teni (78.006/1928. K. M. sz. rendelet). Küldöttség (latin dcpuiatio), eredeti ér­telmében valamely intézmény v. testület által meghatározott alkalmi célra kikül­dött szííkebhkörű bizottság. A testület által valamely fontos tisztségre megválasztott személyt a gyűlésbe K.-ileg szokás meg­hívni. A törvényhatósági bizottság jegyző­könyv hitelesítésére is K.-et küld ki (1929. évi XXX. t. e. 33. §.). Néha állandó fel­adatkör ellátására szervezett albizoitságo- kat is K.-nek neveznek, pl. a közigazgatási bizottságnak van börtönügyi, telepítési, ki­sajátítási stb. K.-e. Külélősködök, 1. Ektoparazita. Külföldieket Ellenőrző Országos Köz­ponti Hatóság, a belügyminiszter szerve, amelynek útján a külföldieknek Magyar- országon tartózkodására vonatkozó jogkörét (engedélyezés, megtagadás, kiutasítás stb. 1903-.V. és 1930:XXV1II. t. c.) gyakorolja. A K. Budapest területén első és végső fokon határoz; községi és vidéki városi ügyekben a főszolgabíró, ill. a m. kir. rendőrkapitányság (kirendeltség) vezetőjé­nek határozatát bírálja felül. Külföldiek jogállása. A magánjogokban belföldi és külföldi közt általában nincs kü­lönbség, a közjogok ellenben (választói jog, választhatóság, közhivatali képesség stb.) belföldieknek vannak fenntartva. Állam- rendészeti szempontból a külföldiek beván­dorlását, ittlakását és iparűzését korláto­zásoknak vetik alá (1903:V. t. c., 200.000— 1925., 204.000—1925. sz. B. M. rendelet stb); 2 hónapon túl 1 évig belügyminiszteri tar­tózkodási engedélyt, azon túl helyhatósági lakhatási, települési engedélyt tartoznak szerezni. Az aggálytkeltő külföldieket a rendőrség felügyelet alá helyezheti s ki is utasíthatja. Külföldön elkövetett bűncselekmények. Ül­dözésük tekintetében az államok különféle elveket követuek. Az angol-szász államok általában véve csak a saját területükön el­követett bűncselekményeket büntetik (te­rületi elv), a kontinentális államok túl­nyomó része ezenkívül bünteti a saját ho­nosai által külföldön elkövetett bűncselek­ményeket (személyiségi elv), valamint a tet­tes állampolgárságára tekintet nélkül, azo­kat a bűncselekményeket, amelyek közvet­lenül magának az államnak az érdekeit tá­madják v. veszélyeztetik (érdeksérelmi elv). A magyar Btk. szerint a K. közül azokat, amelyek a magyar állam politikai v. gaz­dasági érdekeit közvetlenül érintik, általá­ban feltétlenül a magyar törvény szerint büntetik, egyéb cselekményeknél a külföldi enyhébb törvényt veszik figyelembe. Külföldön kötött házasság. Érvényességét az 1894:XXXI. t. c. szerint a kor és cselekvő- képesség tekintetében mindegyik házas­társra nézve kizárólag hazájának, egyéb te­kintetben pedig általában mindkét fél ha­zájának törvényei szerint kell megítélni. A házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvény irányadó, tehát olyan államokban, ahol a polgári házasság ismeretlen, magyar állampolgárok az ottani törvényeknek meg­felelő egyházi házasságkötés alakjában köt­hetnek Magyarországon is érvényes házas­— 4071 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék