Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Küsmöd (Cuşmed) - Küssnacht - Küstrin - Küsz, l. Alburnus - Küsztendil - Küszvágócsér, l. Halászka - Küvelta - Kvačany, l. Kacsány és Kvacsan - Kvacsala János - Kvacsan (Kvačany) - Kváduk, l. Quadok - Kvadratúra, l. Aspecta - Kvagga (Equus quagga) - Kvakovce, l. Nagykőpatak - Kvalifikáció - Kvalitás - Kvantum - Kvantumelmélet - Kvantummechanika
— E alatt fel nem vett címszóka alatt találhatók! — Ezután csak vendégszerepléseket vállalt; 1922-ben Newyorkban is fellépett. Legnevesebb szerepei Lili, Szultán, Nebántsvirág, Szép Heléna, A baba, Fill, Kissmed (Cusmed), udvarhelymegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 705 lak. Kussnacht, az azonos nevű járás székhelye Svájcban, Schwyz kantonban, a Zugi tövében, a Vierwaldstatti tó partján. Gyümölcstermelés, üveggyártás, idegenforgalom. A K.-i öböl és a Zugi tó közötti dombláncot átvágó Uphle Cassen lőtte le a monda szerint Tell Vilmos Gessler helytartót; itt van a Teli-kápolna. (1930) 4570 lak. Kustrin, város és fontos erősség a Német birodalomban, a frankfurti közigazg. kerületben, a Warthe és az Oder összefolyásánál. Kelet-Németország legnagyobb erődítményei. Burgonyaliszt-, zománc-, mezőgazdasági gépgyártás, halászat, marhakereskedelem. (1933) 21.270 lak. Kusz, l. Alburnus. Kosztendil, I. Okrag (kerület) Bulgáriában. Tér: 3970 km 2. (1934) 253.570 lak. 2. Az okrag székhelye, látogatott fürdő- és üdülőhely. Számos 65—75°-os melegforrása van. Gabona és gyümölcstermelés. (1934) 16.386 lak. Küszvágócsér, 1. Halászka. Kuiveta, simára csiszolt, párhuzamos fallal ellátott, téglaalakú, esetleg hengeres üveg- v. kvarcedény, optikai vizsgálatoknál használatos. Kvacany, 1. Kacsány és Kvacsan (Szlovákia). Kvacsala János, pedagógus és író, *1862, 1934. Pozsonyi ev. líceumi, majd dorpati és pozsonyi egyetemi tanár volt. Elsőrendű Comenius-kutató. Kvacsani Kvasany), liptómegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tart. (1930) 381 lak. Kvádok, I. Quadok. Kvadiatúra, csillagászati műszó, 1. Aspecta. Kvagga (Equus quagga), a zebrák egyik, a többitől mustrázatával elütő faja. D.Afrikában egykor nagyon gyakori volt, de már 110 éve kiirtották, úgyhogy emlékét ma csak múzeumi példányok őrzik. Kvakovce, 1. Nagykőpatak (Szlovákia). Kvaliikáció (latin qualificatio), a. m. minősítés. Kvaliás (latin qualitas), a. m. minőség. Kvalitatív, a. m. minőségi. Kvantitás (latin quantitas), a. m. menynyiség. Kvantitatív, a. m. mennyiségi. Kvanum (latin quantum), a. m. mennyiség. tömeg. Kvantumelmélet, a modern fizikai gondolkodás megindítóig. Alapjait 1900-ban Planck (1. o.) rakta le. Planck a fekete test sugárzását vizsgálva, a kísérleti eredmények magyarázatára kénytelen volt egy olyan feltevést alkalmazni, amely az addigi (ú. n. klasszikus) mechanika és elektrodinamika kvantum mechanika törvényeivel teljesen ellentétben állott. Átvette ugyan a klasszikus elmélet ú. n. quasielasztikus oszcillátor modelljét, de feltételezte, hogy ennek energiája egy véges ftv nagyságú energiának csak egész számú többszöröse lehet. Az itt szereplő a sugárzás frekvenciája, h 6fil.lll-27 erg. sec pedig a Planck-féle állandó. A sugárzás mechanizmusa szerinte az, hogy a quasielasztikus oszcillátor egyik energiaállapotáról alacsonyabb energiaállapotra ugrik és közben kisugározza a különbségi (tv energiát. Tehát a sugárzás nem folytonos, hanem a fenti értelemben „kvantumszerűen“ megy végbe. Később több kísérleti tényt találtak, melyet a régi fizika törvényei alapján nem tudtak megmagyarázni, így például a fényelektromos jelenség teljesen érthetetlen volt, míg Einstein, Panck nyomdokain továbbhaladva, 1905-ben az ú. n. fotonelméletet be nem vezette. Ezek után Bohr 1913-ban megalapította az atomfizika K.-ét (1. Bohr-féle atommodell), melylyel a spektroszkópia bonyolult és érthetetlen törvényei egyszerre a legegyszerűbben magyarázhatók lettek. Maradtak azonban egyes kérdések, amelyekre ez a modellszerű K. sem tudott választ adni. Ezek megoldását a kvantummechanika (1. o.) hozta meg. A klasszikus fizikának alapvető elve, mellyel Planck a kvantumhipotézis felállításakor szembehelyezkedett, az ú. n. folytonossági elv. Eszerint mindazok a függvények, melyek a fizikában szerepelnek, folytonos függvények, sőt folytonos függvények ezeknek tetszés szerinti magas differenciálhányadosai is (Leibnitz szerint: Saltus in natura non datur). Pl. ha egy időpillanatban a rendszer energiája Et, másik időpillanatban Eo, akkor a klasszikus fizika szerint egy közbeeső időpillanatban a rendszer egy közbeeső energiértéket is felvett. A K. szerint ez azonban nem igaz. A K. fejlődése folyamán ezen kívül több addig kétségen felül álló érvényességűnek tartott alapelvet kellett felülvizsgálni. E vizsgálatok az eddigi felfogást alapvetően átalakították s így alakult ki az új fizikai szemlélet. Kvantummechanika, az atomdimenziókban lejátszódó jelenségek tárgyalására szolgáló elmélet. Létrejöttét a kvantumelméletnek (1. o.) köszönheti. Már a kvantumelmélet keletkezésekor kitűnt az új szemléletnek a régi fizikával való merev szembenállása. Különösen érthetetlen volt a „kitüntetett" elektronpályák létezése (1. Bohr-féle atommadrit), továbbá a hullám-korpuszkuló dualizmus (a fény egyes kísérleteknél hullámtermészetű, más kísérleteknél korpuszkuláris sajátságokkal rendelkezett) stb. Ezért a fizikusok igyekeztek egy új mechanikát felépíteni, amelyben nincs szükség önkényes feltevésekre és amely a kvantumelmélettel meg nem magyarázható tényekről is felvi 4075 .