Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kanárak (Konarak) - Kanaréz nyelv, l. Indiai nyelvek - Kanári (Serinus canaria) - Kanári-áramlás - Kanáriköltes (Phalaris canariensis) - Kanaris Konstantinos - Kanári szigetek - Kanász - Kanászkalap, l. Csárdáskalap - Kanásztülök - Kanavász - Kanawha - Kanazawa - Kanca - Kancellár
— K alatt fel nem vett címszók alatt találhatók! — 500.000 lak, székhelye Karwar) és D.K. (10.514 km, kb. 1.300.000 lak, székhelye Mangalore) kerületekre oszlik. Kókusz-, rizs-, kávé- és aréka-ültetvények. Lakosai indusok és dravidák. Kanárak (Kanarak), falu a brit indiai Orissza tartományban, Puritól KK.-re. Kr. u. a XII.—XIII. sz.-ban épült hindu templomáról („Fekete pagoda") nevezetes; ez a Napisten szekerét ábrázolja, falain a termékenységet és a szaporodást jelképező domborművek vannak. Kanaréz nyelv, 1. Indiai nyelvek. Kanári (Serinus canaria), a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó éneklőmadár, őshazája a Kanári szigetek csoportja. Az itt vadon élő ős színe általában sárgászöld, ezt a színt egyéb színek (fekete, szürke, fehér, sárga több árnyalata) tarkázzák. Magvakkal, zsenge növényekkel, nedvdús gyümölccsel táplálkozik. Rendkívül fontos életfeltétele a tiszta ivóvíz. A spanyolok a szigetek meghódítása után (1478) tömegesen hozták Európába és így a legáltalánosabban elterjedt és legkedveltebb kalitkamadarunk lett. Korán megkezdték mesterséges fajták kitenyésztését, e téren különösen nagy sikereket értek el Német- és Angolországban, valamint Hollandiában s jeles sikereket értek el a magyar tenyésztők is. A kitenyésztett fajták közt, mint énekes, nagy hírre tett szerint a Trutte által a Harz-hegységbeli Andreasberg városkában tenyésztett s innen „harzi K.“-nak nevezett fajta, de még ezen is túltesz a Seiffert drezdai tenyésztő által piacra hozott „Seiffert-K.“, ezt tartják ma a legnemesebb énekes fajtának. Az énekeseken kívül vannak dísz-K.-fajták is. A tenyésztett K.-t több betegség (paracholera, Streptococcus okozta K.-rész, colibacillus fertőzés stb.) tizedelt, esetleg egész tenyészetek pusztulását okozza. Kellemetlen élősködője a madárpoloska (Dermanyssus avium). Kanári-áramlás, a Golf-áramlás egyik, a Kanári szigetek mellett elfolyó, az Egyenlítő felé viszatérő ága. Kanáriköles (Phalaris canariensis), a pázsitfűfélék családjába tartozó növény. Hazája a Földközi tenger mellékének Ny.-i része. Nálunk olykor termesztik s el is vadul. Magja az apró madarak kedvelt, olajtartalmú eledele. Kanaris Konstantinos, görög szabadságharcos és államférfi, *1790, +1877. Ifjúkorában, mint tengerészkapitány, a görög sza badcellár ságharcban hősiesen harcolt. 1862-ben miniszterelnök lett, részt vett Ottó görög király elűzetésében s I. György király trónraültetésében. Ez utóbbinak uralkodása alatt kétszer is volt miniszterelnök. Kanári szigetek, spanyolul Islas Canarias, 7 nagyobb és 6 kisebb sziget csoportja az Atlanti óceánban, közigazgatásilag Spanyolország egyik tartománya (nem gyarmata). Tér: 7273 km 2. (1930) 555.000 lak. Ferro (Hierro), Palma, Gomera, Teneriffa, Gran Canaria, Fuerteventura és Lanzarote a lakott szigetek. A vulkanikus anyagokból felépített szigetcsoport kristályos és vulkanikus talapzaton ül. Számos vulkáni hegye közül a 3716 m magas Pico de Teyde a legnevezetesebb. Az éghajlat meleg-mérsékelt, óceánikus. A csapadék kevés. Földet művelni csak mesterséges öntözéssel lehet. A hegyek lejtőit maechia, borostyán és fenyvesek bozótja borítja. Endemikus növénye a sárkányvérfa. őslakói, a guanchók, kipusztultak. A spanyol népesség földművelésből (bor-, cukornád-, banán-, déligyümölcs-, gesztenye- és codenillakaktusz-termelésből), kertgazdálkodásból (korai zöldségek), halászatból és idegenforgalomból él (a szigetek klimatikus üdülőhelyek). Székhely: Santa Cruz de Tenerife, nevezetesebb települések: Las Palmas, La Luz és La Laguna. A K.-et már a phoeniciaiak ismerték, a középkorban azonban megszakadt az összeköttetésük Európával. 1341-ben portugálok hajóztak körül, majd 1402— 1405-ben Béthencourt normann főúr hódította meg a szigeteket, spanyol megbízásból. A XV. sz. végén közvetlenül spanyol uralom alá kerültek. Kanász, a sertéskonda pásztora. Kanászkalap, 1. Csárdáskalap. Kanásztülök, magyar népi hangszer, tehénszarvból készült természetes trombita- A Dunántúlon, a Felvidék magyar vm.-iben és Maros-Torda vm.-ben használják. Rövid motívumokból összeállított, rögtönzésszerű dallamokat fújnak rajta. Kanavász, erős sodratú lánc és vetülékfonalakkal bíró, lenből v. pamutból készült szövet. Kézimunkák alapjául használják. Kanawha [kenava], két folyó az É. Egy. Áll.-ban. 1. Great K. (Nagy-K.) v. New River, az Ohio 650 km hosszú mellékfolyója. 155 km-nyi szakasza hajózható. 2. Little K. , (Kis-K.) az Ohio 300 km hosszú mellékfolyója. 66 km-nyi szakasza hajózható. Kanazawa, Ishikawa „ken" székhelye Japánban, Hondo szigeten; orvosi egyetem; bronz díszműáruk készítése, porcellánfestés. (1930) 157.311 lak. Kanca, a lófélék nősténye. Kancellár (latinul cancellarius), hajdan az a királyi és császári udvarokban működő tisztviselő, aki a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek és egyéb közokiratok szerkesztését, megpecsételését s kiadását végezte. Hatásköre sok államban az A kanári vadon élő őse.