Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)
M - Makkai Ernő - Makkai János - Makkai László - Makkai Sándor - Makkaronikus versek - Makk-kávé - Makkoltatás - Makkoshotyka - Makktermések - Maklár - Makláry Károly - Makláry Zoltán - Makó Pál (Kerekgedei) - Makó Pál (Kerekgedei)
Makkai M. könyvei, görög nyelvű ószövetségi apokrif könyvek (l. Apokrif iratok). Az első két könyv a M. szabadságharcát beszéli el, a harmadik IV. Ptolemaios támadását a templom ellen, a negyedik, filozofikus keretben, a makkabeus vértanúk, Eleázár, a jámbor anya és hét fia mártírhalálát. Makkai Ernő, történész, *1882, *1923. A kolozsvári ref. fiúfőgimnázium tanára volt. Főműve: Bethlen Gábor országalkotó politikája. Makkai János, politikus és újságíró, *1905. A Magyarság és az Új Magyarság munkatársa volt, majd az Esti Újság felelős szerkesztője lett. NEP-, majd MÉP-programmal képviselővé választották; ő volt az 1939:IV. tc. (az ú. n. TI. zsidótörvény) képviselőházi előadója. Könyvei: A háború utáni Magyarország, Germánia új utakon, A természetes béke Európában. Makkai László, történetíró és kritikus, *1914. M. Sándor fia. Munkái: Két világ határán (1936), A milkói kún püspökség (1936), Új magyar körök tanthologia( 1937), A magyar könyv gyűjtő kézikönyve (1939), Erdélyi városok (1940). Makkai Sándor, író, *1890. Az erdélyi ref. egyházkerület püspöke, majd a debreceni egyetem tanára, öt évig a Református Szemle szerkesztője, számos neveléslélektani és teológiai mű szerzője. Irodalmi tanulmányai újszerű szempontjaikkal sok vitára adtak alkalmat és nagy hatást tettek. A Magyar fa sorsa (1927) Ady költészetét méltatja, kisebb tanulmányai többek között Erdélyi szemmel (1932), Harc a szobor ellen (1933) címen jelentek meg, majd összegyűjtve Az élet kérdezett (1935), Tudománnyal és fegyverrel (1939) címmel. Regényeit és elbeszéléseit erős történeti érzék, mélyenjáró lélekrajz s a végső kérdések iránti mély érdeklődés jellemzi. Első nagy szépirodalmi sikerét 1925-ben megjelent Ördögszekér c. regényével aratta, majd a tatárjárás koráról szóló nagy történeti freskója, a Táltos király és a Sárga vihar (1933—34) keltett feltűnést. Makkatonikus versek, a költő anyanyelvét egy másik nyelvvel, rendszerint a latinnal keverik össze tréfás hatás kedvéért. Híres mesterük Folengo XVI. sz.-beli olasz költő. M.-ben írta Petőfi Deákpályám c. költeményét. A népdalkincsben is előfordulnak (magyar-szlovák stb.). Makk-kávé, kávépótló; a termés- és maghéjtól megfosztott makkot vízben való kiáztatás és szárítás után megpörkölik, megőrlik. 6—9% csersavat tartalmaz. Összehúzó hatásánál fogva diétás célokat is szolgál. Makkoltatás, zsírsertéseknél alkalmazott, extenzív hízlalási eljárás: a sertés az erdőben a földre hullott makkot eszi fel. Egy sertés felhízlalására 5—6 h makk szükséges; a hizlalásnak akkor vetnek véget, amikor az állat csámcsogva eszik. Miután 1— 1/s hónapig szemes eleséggel táplálják, a makkíz kiküszöbölése és a zsírral telített kötőszövetek szilárdítása végett. Makkoshotyka, kk. Zemplén vm. sárospataki j.-ában. (1930) 746 lak. U. p. és u. t. Sárospatak. Makkosjánosi, kk. Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. beregszászi j.-ában, (1938) 1231 lak. U. p. és u. t. Beregszász. Tr.-tól 1938-ig Janotovo v. Jánosi néven Csehszlovákiához tartozott. Makktermések, az egymagvú, fel nem nyíló termések összefoglaló neve. A M. hasonlítanak a maghoz, az avatatlan magnak véli. A M. terméshéja általában hasonlít a toktermések terméshéjához, de nem nyílik fel, mint a tok héja. Legfontosabb alakjai a következők: 1. A makk (glans), ennek terméshéja vastag, fásodott, gyakran kupacs veszi részben v. egészben körül (pl. a mogyoró, tölgy, édesgesztenye, bükk). Apróbb változata a makkocska (pl. a tüdőfű). 2. A szemtermés (caryopsis), eltér az előbbitől azáltal, hogy a terméshéj a maghéjjal szorosan összenő, míg az előbbinél csak rajta fekszik (pl. a búza és a többi gabonaféle). 3. Az aszmag (nucula), a makktól csak kőkemény, csonthéjszerű héjával különbözik (pl. a csipkerózsa köznyelven ú. n. ,,magja). 4. A kaszat (1. Achaenium). 5. A lependék (pterodium), a szárnnyal, repülőkészülékkel bíró makk v. makkocska (pl. a szilfa, nyírfa). Maklár, nk. Heves vm. egri j.-ában, a füzesabony—eger—putnoki vasút és a debrecen—eger—mátraházai autóbuszvonal mellett. (1930) 2585 lak. Makláry Károly, ref. püspök, *1876, +1938. 1929-ben egyházkerületi főjegyző, 1934-ben debreceni lelkész, 1936-ban a tiszántúli egyházkerület püspöke lett. Makláry Zoltán, színész, *1896. Fővárosi magánszínházakban kezdte pályáját, 1926- ban a Vígszínház, 1935-ben a Nemzeti Színház tagja lett. A legjobb magyar epizódszínészek egyike. Makó Pál (Kerekgedei), a Jézus-társaság tagja, *1723, +1793. A nagyszombati és a bécsi egyetem, majd a Theresianum tanára volt. Főleg latin nyelvű matematikai és fizikai tankönyveit külföldön is használták; latin költeményeit is elismeréssel fogadták. Makó, megyei város és székhely Csanád- Arad-Torontál k. e. e. vm.-ben, a Maros partján, a Szeged-Csanádi Vasút arad—szegedi és a MÁV hódmezővásárhely—nagyszentmiklósi vonala mellett; a M.— püspökjelei és M.—pitvarosi autóbuszvonal végállomása. Van főispáni hivatala, megyeháza, városháza, rendőrkapitánysága, kórháza, strandfürdője, sporttelepe, nyári színháza. Tanintézetei: 8 kis-Makó címere.