Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

M - Makkai Ernő - Makkai János - Makkai László - Makkai Sándor - Makkaronikus versek - Makk-kávé - Makkoltatás - Makkoshotyka - Makktermések - Maklár - Makláry Károly - Makláry Zoltán - Makó Pál (Kerekgedei) - Makó Pál (Kerekgedei)

Makk­ai M. könyvei, görög nyelvű ószövetségi apokrif könyvek (l. Apokrif iratok). Az első két könyv a M. szabadságharcát beszéli el, a harmadik IV. Ptolemaios támadását a templom ellen, a negyedik, filozofikus ke­retben, a makkabeus vértanúk, Eleázár, a jámbor anya és hét fia mártírhalálát. Makkai Ernő, történész, *1882, *1923. A kolozsvári ref. fiúfőgimnázium tanára volt. Főműve: Bethlen Gábor országalkotó poli­tikája. Makkai János, politikus és újságíró, *1905. A Magyarság és az Új Magyarság munka­társa volt, majd az Esti Újság felelős szer­kesztője lett. NEP-, majd MÉP-programmal képviselővé választották; ő volt az 1939:IV. tc. (az ú. n. TI. zsidótörvény) képviselőházi előadója. Könyvei: A háború utáni Ma­­gyarország, Germánia új utakon, A termé­szetes béke Európában. Makkai László, történetíró és kritikus, *1914. M. Sándor fia. Munkái: Két világ ha­tárán (1936), A milkói kún püspökség (1936), Új magyar körök tanthologia( 1937), A ma­gyar könyv gyűjtő kézikönyve (1939), Erdé­lyi városok (1940). Makkai Sándor, író, *1890. Az erdélyi ref. egyházkerület püspöke, majd a debreceni egyetem tanára, öt évig a Református Szemle szerkesztője, számos neveléslélek­tani és teológiai mű szerzője. Irodalmi ta­nulmányai újszerű szempontjaikkal sok vi­tára adtak alkalmat és nagy hatást tettek. A Magyar fa sorsa (1927) Ady költészetét méltatja, kisebb tanulmányai többek kö­zött Erdélyi szemmel (1932), Harc a szobor ellen (1933) címen jelentek meg, majd összegyűjtve Az élet kérdezett (1935), Tu­dománnyal és fegyverrel (1939) címmel. Regényeit és elbeszéléseit erős történeti ér­zék, mélyenjáró lélekrajz s a végső kérdé­sek iránti mély érdeklődés jellemzi. Első nagy szépirodalmi sikerét 1925-ben meg­jelent Ör­dögszekér c. regényével aratta, majd a tatárjárás koráról szóló nagy tör­téneti freskója, a Táltos király és a Sárga vihar (1933—34) keltett feltűnés­t. Makkatonikus versek, a költő anyanyel­vét egy másik nyelvvel, rendszerint a la­tinnal keverik össze tréfás hatás kedvéért. Híres mesterük Folengo XVI. sz.-beli olasz költő. M.-ben írta Petőfi Deákpályám c. költeményét. A népdalkincsben is előfor­dulnak (magyar-szlovák stb.). Makk-kávé, kávépótló; a termés- és mag­­héjtól megfosztott makkot vízben való ki­­áztatás és szárítás után megpörkölik, meg­­őrlik. 6—9% csersavat tartalmaz. Összehúzó hatásánál fogva diétás célokat is szolgál. Makkoltatás, zsírsertéseknél alkalmazott, extenzív hízlalási eljárás: a sertés az er­dőben a földre hullott makkot eszi fel. Egy sertés felhízlalására 5—6 h makk szüksé­ges; a hizlalásnak akkor vetnek véget, ami­kor az állat csámcsogva eszik. Mi­után 1— 1­/s hónapig szemes eleséggel táplálják, a makkíz kiküszöbölése és a zsírral telített kötőszövetek szilárdítása végett. Makkoshotyka, kk. Zemplén vm. sáros­pataki j.-ában. (1930) 746 lak. U. p. és u. t. Sárospatak. Makkosjánosi, kk. Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. beregszászi j.-ában, (1938) 1231 lak. U. p. és u. t. Beregszász. Tr.-tól 1938-ig Janotovo v. Jánosi néven Csehszlovákiához tartozott. Makktermések, az egymagvú, fel nem nyíló termések összefoglaló neve. A M. hasonlí­tanak a maghoz, az avatatlan magnak véli. A M. terméshéja általában hasonlít a tok­termések terméshéjához, de nem nyílik fel, mint a tok héja. Legfontosabb alakjai a következők: 1. A makk (glans), ennek ter­méshéja vastag, fásodott, gyakran kupacs veszi részben v. egészben körül (pl. a mo­gyoró, tölgy, édesgesztenye, bükk). Apróbb változata a makkocska (pl. a tüdőfű). 2. A szemtermés (caryopsis), eltér az előbbitől azáltal, hogy a terméshéj a maghéjjal szo­rosan összenő, míg az előbbinél csak rajta fekszik (pl. a búza és a többi gabonaféle). 3. Az aszmag (nucula), a makktól csak kő­kemény, csonthéjszerű héjával különbözik (pl. a csipkerózsa köznyelven ú. n. ,,mag­­ja). 4. A kaszat (1. Achaenium). 5. A lependék (pterodium), a szárnnyal, repülőkészülékkel bíró makk v. makkocska (pl. a szilfa, nyírfa). Maklár, nk. Heves vm. egri j.-ában, a fü­­zesabony—eger—putnoki vasút­ és a debre­­cen—eger—mátraházai autóbuszvonal mel­lett. (1930) 2585 lak. Makláry Károly, ref. püspök, *1876, +1938. 1929-ben egyházkerületi főjegyző, 1934-ben debreceni lelkész, 1936-ban a tiszántúli egy­házkerület püspöke lett. Makláry Zoltán, színész, *1896. Fővárosi magánszínházakban kezdte pályáját, 1926- ban a Vígszínház, 1935-ben a Nemzeti Színház tagja lett. A legjobb magyar epizódszínészek egyike. Makó Pál (Kerekgedei), a Jézus-társaság tagja, *1723, +1793. A nagyszombati és a bécsi egyetem, majd a Theresianum tanára volt. Főleg latin nyelvű matematikai és fi­zikai tankönyveit külföldön is használták; latin költeményeit is elismeréssel fogadták. Makó, megyei város és székhely Csanád- Arad-Torontál k. e. e. vm.-ben, a Maros part­ján, a Szeged-Csanádi Vasút arad—szegedi és a MÁV hódmezővásár­­hely—nagyszentmiklósi vonala mellett; a M.— püspökjelei és M.—pit­­varosi autóbuszvonal végállomása. Van főis­­páni hivatala, megye­háza, városháza, rendőr­­kapitánysága, kórháza, strandfürdője, sport­telepe, nyári színháza. Tanintézetei: 8 kis-Makó címere.

Next