Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)
M - Megyéspüspök, l. Püspök - Méh (Apis) - Méh, anyaméh
Megyéspüspök nésznő volt és írásainak egy részét is így jelezte. Regényei (Gál, a becsüs, . ... és könnyűnek találtatott) és verseskönyvei (Csak a fényre vigyázz stb.) jelentek meg. 1939-ben Párizsba ment férjhez, ott francia nyelvű könyve jelent meg. Megyéspüspök, 1. Püspök, Méh (Apis), a hártyásszárnyúak rendjébe tartozó rovar. Fontosabb válfajai az Apis dorsata (India), az A. florea (K.-Ázsia), az A. fasciata (Egyiptom, Szíria); legfontosabb az A. mellifica,mézelő méh, ezt a föld minden kultúrországában tenyésztik méz és viasznyerés céljából. A M. társaság él, a tenyésztők családnak nevezik egy-egy csoportját, ennek tagjai kb. 30.000 dolgozóid., a nyári időszakban néhány száz munkátlan here (hímnemű M.-ek) és az állandóan jelenlevő szaporító anya (nőnemű M., az ú. n. „királynő"). Az utóbbi rakja a petéket a dolgozók által épített sejtekbe. Ha a M.anya a herével párosodott, nő- és hímnemű petéket egyaránt rakhat; ha nem párosodott, csak hímnemű petéket tud rakni. Az ember, mióta háziállattá tette, kasban v. kaptárban tartja a családot. A M.-lakásokban a M.-ek saját testükből kiizzadt viaszlemezecskékből elsősorban lépeket építenek, melyek hatszögletű sejtekből állanak. Ezekbe rakják a dolgozók az élelmet, a mézet és a virágport, az anya pedig a petéket. Ez utóbbi a fiasítás (1. o.) és tavasztól őszig ott található, míg mézet állandóan láthatunk a sejtekben. A fiasítás a fészek közepén van s azt védőburkolatként körülveszi a virágpor és a méz. Kétféle sejtet építenek: dolgozó- és heresejtet. A harmadikféle sejt az előbbi kettőnek a megnyujtottja: ez a mézsejt. Az anya neveléséhez szükséges sejtet három dolgozósejt alapjából építik fel. Az élelmet főként a dolgozósejtekbe raktározzák. A vasítást bábosodása előtt, a mézet megérése után viaszlemezekkel beboltozzák. A méz így évszázadokig is romlatlan marad. A szaporításban csak az anyának és a heréknek van szerepük. A fiasítás felnevelését és táplálását kizáróan a dolgozók végzik. Az anya életideje 5 év, a dolgozóé 6—8 hét, a heréké egy nyár. A M.-egyedek nagyságukban is különbözők. Az anya 20, a here 16, a dolgozó 12 mm. Minden belső és külső munkát a dolgozók végeznek. Az anyát és a heréket is ők etetik. A mézzé feldolgozandó nektárt ormánnyá alakult nyelvükkel szívják föl a virágok kelyheiből, a virágport pedig hátsó pár lábukon levő kosárkába gyömöszölve viszik haza a dolgozók, ők az otthon védői is. Fulánkjuk éles fájdalmat és daganatot okoz. Az anyának is van fulánkja, a here fulánktalan. A M.-ek szaporodása egyedi és törzsi. Az anyától származó fiasítás a naponkint történő méhhullást pótolja, tehát az egyedi szaporítás biztosításával fenntartja a család népességét, sőt a virágzás sokasodásának arányában meg is növelheti. Ezzel szemben a túlnépesült család, lakásának szűkké válása miatt kettéoszlik és megrajzik. Egy családból kettő lesz, tehát a törzsi szaporodás folytán a méhállomány növekedik. A rajzás sokszor kellemetlen helyzeteinek elkerülése végett a túlnépesedett családokat mesterségesen osztják meg, ez a műfaj. A M.-eknek leginkább jellegzetes tulajdonsága a mérhetetlen szerzési ösztön, amelynek a következménye, hogy lakásukban 20— 50 kg mézet is összegyűjtenek. A M.-ek téli álmot alusznak és csak a tavaszi melegebb idő beköszöntésekor kelnek új életre. L. még Anya és Előraj. A M. falánkja képét 1. 2610. old.; az anya képét 1. 432. old.; a here képét 1. 3105. old. L. még Méhbetegségek, Méhészet és Méz. Méh, anyaméh (uterus), a belső nemi részek középpontjában elhelyezett, körte alakú, kissé lelapított, nem terhes állapotában mintegy 50—60 gr súlyú, 8—9 cm hosszú, fő tömegében sima izomszövetből álló üreges szerv, amelynek a szaporodás folyamatában rendeltetése a megtermékenyített petét magábafogadni, az embernél 9 hónapig nevelni, majd a magzat érettségének bekövetkeztével megszülni. Betegségei: 1. Gyulladások, a női folyások és vérzéses rendellenességek nagy részének oka M.gyulladás, ez pedig lehet kankós (gonorrhoeás), gümőkóros, egyéb, gyakran gyermekágyi fertőzésnek, esetleg fogamzásgátlásnak, ritkábban más különleges okoknak a következménye. 2. Jó- és rosszindulatú álképletek (daganatok). Jóindulatú a myoma, fibroma és polyp, rosszindulatú a M.-rák és a boholyrák (chorioepithelioma). 3. Kóros helyzetváltozások, mint kóros előrehajlás (hyperanteflexio), előredűlés (anteversio), hátrahajlás(retroflexio), hátradűlés (retroversio), lecsúszás és előesés (prolapsus), ezek részben fejlődési hibákból, nagyobb részben szerzettségből, a függesztő berendezés lazaságából, gyakori szülésből, el nem látott szülési sérülésekből, megerőltető testi munkából, esetleg a szallagos berendezés zsugorodásából, lábfolyamatokból, összenövésekből stb. következhetnek. 4. A működési zavarok nagyrészben a havi vérzés rendellenességeiben mutatkoznak s bizonyos fejlődési hibákon és lábfolyamatokon kívül gyakran a belső elválasztásos mirigyrendszer (hormonális) zavarainak a következményei. 5. Fejlődési hibák, pl. a M. teljes hiánya, részben v. teljesen kettős M. A mézelemeh bélcsatornája a Mai pitahi edényekkel (M). Erősen nagyítva.