Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

M - Megyéspüspök, l. Püspök - Méh (Apis) - Méh, anyaméh

Megyéspüspök nésznő volt és írásainak egy részét is így jelezte. Regényei (Gál, a becsüs, . ... és könnyűnek találtatott) és verseskönyvei (Csak a fényre vigyázz stb.) jelentek meg. 1939-ben Párizsba ment férjhez, ott francia nyelvű könyve jelent meg. Megyéspüspök, 1. Püspök, Méh (Apis), a hár­­tyásszárnyúak rendjébe tartozó rovar. Fonto­sabb válfajai az Apis dorsata (India), az A. florea (K.-Ázsia), az A. fasciata (Egyiptom, Szí­­ria); legfontosabb az A. mellifica,mézelő méh, ezt a föld minden kultúr­­országában tenyésztik méz és viasznyerés cél­jából. A M. társaság él, a tenyésztők család­nak nevezik egy-egy csoportját, ennek tag­jai kb. 30.000 dolgozó­id., a nyári időszakban néhány száz munkátlan here (hímnemű M.-ek) és az állandóan je­lenlevő szaporító anya (nőnemű M., az ú. n. „királynő"). Az utóbbi rakja a petéket a dolgozók által épített sejtekbe. Ha a M.­­anya a herével párosodott, nő- és hímnemű petéket egyaránt rakhat; ha nem pároso­dott, csak hímnemű petéket tud rakni. Az ember, mióta háziállattá tette, kasban v. kaptárban tartja a családot. A M.-laká­sokban a M.-ek saját testükből kiizzadt viaszlemezecskékből elsősorban lépeket épí­tenek, melyek hatszögletű sejtekből álla­nak. Ezekbe rakják a dolgozók az élelmet, a mézet és a virágport, az anya pedig a petéket. Ez utóbbi a fiasítás (1. o.) és ta­vasztól őszig ott található, míg mézet ál­landóan láthatunk a sejtekben. A fiasítás a fészek közepén van s azt védőburkolat­ként körülveszi a virágpor és a méz. Két­féle sejtet építenek: dolgozó- és heresejtet. A harmadi­kféle sejt az előbbi kettőnek a megnyujtottja: ez a mézsejt. Az anya ne­veléséhez szükséges sejtet három dolgozó­sejt alapjából építik fel. Az élelmet főként a dolgozósejtekbe raktározzák. A vasítást bábosodása előtt, a mézet megérése után viaszlemezekkel beboltozzák. A méz így év­századokig is romlatlan marad. A szaporí­tásban csak az anyának és a heréknek van szerepük. A fiasítás felnevelését és táplá­lását kizáróan a dolgozók végzik. Az anya életideje 5 év, a dolgozóé 6—8 hét, a heréké egy nyár. A M.-egyedek nagyságukban is különbözők. Az anya 20, a here 16, a dol­gozó 12 mm. Minden belső és külső mun­kát a dolgozók végeznek. Az anyát és a heréket is ők etetik. A mézzé feldolgozandó nektárt ormánnyá alakult nyelvükkel szív­ják föl a virágok kelyheiből, a virágport pedig hátsó pár lábukon levő kosárkába gyömöszölve viszik haza a dolgozók, ők az otthon védői is. Fulánkjuk éles fá­jdalmat és daganatot okoz. Az anyának is van fu­­lánkja, a here fulánktalan. A M.-ek szapo­rodása egyedi és törzsi. Az anyától szár­mazó fiasítás a naponkint történő méhhul­­lást pótolja, tehát az egyedi szaporítás biz­tosításával fenntartja a család népességét, sőt a virágzás sokasodásának arányában meg is növelheti. Ezzel szemben a túlnépe­sült család, lakásának szűkké válása miatt kettéoszlik és megrajzik. Egy családból kettő lesz, tehát a törzsi szaporodás foly­tán a méhállomány növekedik. A rajzás sokszor kellemetlen helyzeteinek elkerülése végett a túlnépesedett családokat mes­terségesen osztják meg, ez a műfaj. A M.-eknek leginkább jellegzetes tulajdon­sága a mérhetetlen szerzési ösztön, amely­nek a következménye, hogy lakásukban 20— 50 kg mézet is összegyűjtenek. A M.-ek téli álmot alusznak és csak a tavaszi melegebb idő beköszöntésekor kelnek új életre. L. még Anya és Előraj. A M. falánkja képét 1. 2610. old.; az anya képét 1. 432. old.; a here képét 1. 3105. old. L. még Méhbetegsé­­gek, Méhészet és Méz. Méh, anyaméh (uterus), a belső nemi részek középpontjában elhelyezett, körte alakú, kissé lelapított, nem terhes állapotában mintegy 50—60 gr súlyú, 8—9 cm hosszú, fő tömegében sima izomszövetből álló üre­ges szerv, amelynek a szaporodás folyama­tában rendeltetése a megtermékenyített pe­tét magábafogadni, az embernél 9 hónapig nevelni, majd a magzat érettségének bekö­vetkeztével megszülni. Betegségei: 1. Gyul­ladások, a női folyások és vérzéses rend­ellenességek nagy részének oka M.­gyulla­­dás, ez pedig lehet kankós (gonorrhoeás), gümőkóros, egyéb, gyakran gyermekágyi fertőzésnek, esetleg fogamzásgátlásnak, rit­kábban más különleges okoknak a követ­kezménye. 2. Jó- és rosszindulatú álképle­tek (daganatok). Jóindulatú a myoma, fib­roma és polyp, rosszindulatú a M.-rák és a boholyrák (chorioepithelioma). 3. Kóros helyzetváltozások, mint kóros előrehajlás (hyperanteflexio), előredűlés (anteversio), hátrahajlás­­(retroflexio), hátradűlés (re­­troversio), lecsúszás és előesés (prolap­sus), ezek részben fejlődési hibákból, na­gyobb részben szerzettségből, a függesztő berendezés lazaságából, gyakori szülésből, el nem látott szülési sérülésekből, megeről­tető testi munkából, esetleg a szallagos be­rendezés zsugorodásából, lábfolyamatokból, összenövésekből stb. következhetnek. 4. A működési zavarok nagyrészben a havi vér­zés rendellenességeiben mutatkoznak s bi­zonyos fejlődési hibákon és lábfolyamato­kon kívül gyakran a belső elválasztásos mi­­rigyrendszer (hormonális) zavarainak a kö­vetkezményei. 5. Fejlődési hibák, pl. a M. teljes hiánya, részben v. teljesen kettős M. A mézelemeh bélcsatornája a Mai pita­hi edényekkel (M). Erősen nagyítva.

Next