Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)
M - Monarda - Monariu, l. Malomárka - Monasterium, l. Monostor - Monastir - Monasz, l. Leibniz - Monasztikus szerzetesrend - Monazit - Mond Alfred, l. Melchett lord - Monda (rege) - Mondaine - Mondat - Mondattan - Mondolat
Monarcha, az ajakosak családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 20 faja Él-Amerikában honos. A kertészetben mint hálás, sokszínű virágokat hozó évelő, kedvelt. Minden jó kerti földben szépen fejlődik, napos, félárnyékos helyen egyaránt. Legszebb a M. didyma, ismert még a M. mollis, M. fistulosa is. Tőosztással, gyökérsarjakról és magvetéssel szaporítják. Monariu, 1. Malomárka (Románia). Monastorima, 1. Monostor. Monastir, 1. Szerbül: Bitolj, az ókorban Herakleia Lynkestis, város Jugoszláviában, Vardar bánságban, Macedóniában, a pelagoniai síkságon. Fontos kereskedelmi központ. Keleties jellegű település, (1930) 33.024 lak. A Balkán háborúban, 1912. nov. 18.-án itt adta meg magát a törökök utolsó nagyobb Ny.-i serege a szerbeknek; a világháborúban 1915. decemberében és 1916. novemberében voltak harcok közötte. 2. Város Tuniszban. (1931) 7000 lak. Monasz, 1. Leibniz. Monasztikus szerzetesrend, olyan rend, melynek egyes házait, apátságait csak laza szálak fűzik egybe, mindegyik szinte önálló, független életet él; tagjai fogadalmukkal meghatározott helyhez kötik le magukat; közös vonásuk a szemlélődés, a közös élet, a karima, az ünnepélyes fogadalom. Századokon át a M. azonos volt a bencésrenddel; ma hozzácsatlakoznak a ciszterciek, trappisták, kamalduliak, vallumbrosaiak, olivetánusok, kartauziak és több kisebb alakulat. Monazit, ásvány, főként cerium, lanthán és didimium foszfátja. Barna, barnásvörös, egyhajlású kristályokban és legömbölyödött szemekben fordul elő gránitban, ill. mosásokban. Mond Alfred, 1. Melchett lord. Monda (rege), szájhagyomány, mely valamely nevezetes eseményhez, tárgyhoz, helyhez v. hőshöz fűződik és a valószerűség igényével lép fel, bár a csodás elemeket épp úgy kedveli, mint a mese. A mondában mindig van egy reális központi rész. Keletkezésében nagy szerepet játszik valami természeti rendellenesség (torznövésű fák, emberalakú sziklák stb.). A nép ezt a maga természetismeretével nem tudja megmagyarázni és így fantáziája ebben rendkívüli erőknek a természet rendjébe való beavat gondolat kozását sejti (helyi M.). Ezzel szemben a történeti M. egy testi erőben és lelki nagyságban kimagasló emberi hős személyéhez kapcsolódik. Az esemény itt legtöbbször elejétől végig költött, csupán a hős neve történeti valóság, de néha, a csodás elemek lehámozása után, a M. történeti magva igazolható. Mondaine [mondén], francia, a. m. nagyvilági. Mondat, a beszédnek olyan szakasza, amely egy teljes mondanivalót tartalmaz. Vannak egyszerű és összetett M.-ok. Az egyszerű M-ok többfélék: kijelentők (pl. a víz hideg), kérdők (pl. Hány óra van!) és kívánók (pl. Maradj itthoni). Az egyszerű M. minden faja lehet állító és tagadó. Az öszszetett M. több M.-ból áll. Ha a M.-ok egyenlő rangúak, mellérendelt M.-okról beszélnek (pl. A kutya ugat, a karaván halad). Ha egyik M. a másiknak alá van rendelve, az alárendelt M.-tal kiegészülő M.-ot tőmondatnak, az alárendelt M.-ot mellékmondatnak nevezik (pl. Látom, hogy jön a vonat). Mondattan, a nyelvtannak az a része, mely a mondattal (1. o.), annak részeivel és szerkezetével foglalkozik. Megkülönböztetnek leíró, történeti és összehasonlító M.-t. Mondolat, a nyelvújítás ellen irányuló gúnyirat, melyet Somogyi Gedeon szerkesztett (1813). A nyelvújítás védelmében Kazinczy Ferenc tanítványai, Kölcsey Ferenc A Mondolat címlapja, Ilona mia.