Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)

N - Nádasdy Ferenc gr. - Nádasdy Kálmán - Nádasdy Tamás - Nádasér (Nedožery) - Nádasfő (Rarbok) - Nádaskóród - Nádaspapfalva - Nádaspatak, l. Trosztyánica - Nádasszentmihály - Nădăştia, l. Nádasdia - Nădăştia-Inferioară, l. Alsónádasd - Nădăştia-Superioară, l. Felsőnádasd - Náday Ferenc - Nádcukor, l. Cukor és Cukornád - Nadi Nedo - Nádi farkas, l. Magyar sakál - Nádi patkány (Thryonomys Swinderianus)

Nádasdy László (+1730), Csanádi püspök. Tamás (+1734), 1713-ban Somogy vm. főispánja, ko­ronaőr, titkos tanácsos. Miklós 1689-ben pé­csi nagyprépost és sebenicei püspök. Fe­renc, vitéz huszártiszt, 1714-ben tábornok. Pál, 1714-ben Bodrog vm. főispánja. Boldi­zsár, titkos tanácsos, kancellár. Lipót (+1758), titkos tanácsos, kir. főlovászmester, m. kir. udvari kancellár, a Szent István Rend nagy­keresztes vitéze, 1751-ben családja részére a Komárom vm.-i örökös főispáni méltóságot kapta. Ferenc, horvát bán (1. o.), Ferenc (*1745, +1802), Fejér vm. főispánja. Mihály (*1746), kamarás, titkos tanácsos, kir. fő­­ajtónállómester. Tamás (*1749, fISOO), altá­bornagy, ezredtulajdonos, Somogy vm. fő­ispánja és koronaőr. Lipót (*1772, +1836), kamarás, titkos tanácsos. Mihály (*1775, +1854), kamarai elnök, pénzügyminiszter, titkos tanácsos, a Szent István Rend vitéze, 1828-ban osztrák grófi oklevelet kapott. Fe­renc (*1785, +1851), 1823-tól váci püspök, majd 1845-től kalocsai érsek, titkos taná­csos. Ferenc (*1801, +?), titkos tanácsos, osz­trák igazságügyminiszter, az Aranygyap­jas Rend lovagja. Lipót (*1802, +1873), ka­marás, titkos tanácsos, az irodalom és mű­vészet áldozatkész pártfogója. Ferenc (*1842, +1907), titkos tanácsos. Tamás (*1870, +1915), kamarás volt. Nádasdy Ferenc gr., országbíró, *1625 kö­rül,+1671. 1646-ban kir. főudvarmester, majd 1664-ben országbíró lett. Az ország egyik leggazdagabb főura volt, pártolta a tudo­mányt és a művészeteket. Az országra ká­ros vasvári béke után ő is az elégületleneik sorába állt, egyik vezető tagja lett a W­esselény­i - szö­vetk­ez­é­snek. Mikor a szövet­kezést felfedezték, a kormány Bécsben tör­vénytelenül, idegen bíróság előtt h­űtlen­­ségi pert indított ellene, halálra ítéltette s Bécsben lefejezték. Birtokait, óriási vagyo­nát elkobozták. Nádasdy Ferenc gr., tábornagy, horvát bán, *1708, +1783. Az osztrák örökösödési há­borúban mint Mária Terézia tábornoka, megverte a bajorokat Braunaunál, majd csapataival a Rajnán is átkelt. Mária Te­rézia 1754-ben Buda parancsnokává, 1756-ban horvát bánná nevezte ki. A hétéves hábo­rúban nagy része volt a kolini győzelem­ben (1757), s megverte a poroszokat Moys­­nál is. A Mária Terézia Rend nagykeresz­tes vitéze volt. Róla nevezték el a híres cs. és kir. 9. (soproni) huszárezredet. Nádasdy Kálmán, zeneszerző, műfordító és színpadi rendező, *1904. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály növendéke volt, 1933-ban az Operaház rendezője lett. Operaszövege­ket fordított, mint zeneszerző is tevékeny­kedik. Társas énekek címen férfikari gyűj­teményt adott ki régi mesterek válogatott műveiből. Nádasdy Tamás, horvát bán és nádor, *1498, +1562. II. Lajos király szolgálatában különböző diplomáciai megbízásokat vég­zett, a speyeri birodalmi gyűlésen ő kért segítséget a török ellen; mire hazaérkezett, már megtörtént a mohácsi ütközet. Mohács után Buda kapitánya lett, de 1529-ben török fogságba esett. A szultán Szapolyainak adta át s miután ettől kegyelmet kapott, egy időre szolgálatába állt, de 1534-ben ismét Ferdinándhoz pártolt. 1538-ban horvát bán lett. 1553-ban br.-i címet kapott, 1554-ben nádorrá választották. NI. a reformáció egyik legnagyobb magyar pártfogója volt, újszi­geti nyomdájában állították elő Sylvester János első magyar nyelvtanát és újszövet­ségi Szentírását. Kiterjedt levelezését az Országos Levéltárban őrzik, különösen szé­pek feleségével, Kanizsay Orsolyával vál­tott magyar nyelvű levelei (kiadta Károlyi Árpád és Szalay József). N. életrajzát Hor­váth Mihály, Kanizsay Orsolyáét Hegyaljai Kiss Géza írta meg. Nádasér (Nedozery), nyitramegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 855 lak. Nádasfő (Barbok), pozsonymegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 1337 lak. 1584-ben Bornemissza Péter ide vitte át nyomdáját Semptéről ill. Detrekőről. Nádaskóród, község Kolozs vm.-ben. Tr.­­tól 1940-ig Corușu néven Romániához tarto­zott. (1930) 816 lak. Nádaspapfalva, község Kolozs vm.-ben. Tr.-tól 1940-ig Popești néven Romániához tartozott. (1930) 781 lak. Nádaspatak, 1. Trosztyánk­a. Nádasszentmihály, község Kolozs vm.­­ben. Tr.-tól 1940-ig Miháefti néven Romá­niához tartozott. (1930) 563 lak. Nádá§tia, 1. Nádasdia (Románia). Nádá$tia-Inferioará, 1. Alsónádasd (Ro­mánia). Nádá§tia-Superioará, 1. Felsőnádasd (Ro­mánia). Náday Ferenc, színész, *1840, +1909. Pá­lyáját Molnár György Budai Népszínházá­ban kezdte, 1863-ban a Nemzeti Színházhoz került. Szerelmes szerepeket játszott, ké­sőbb klasszikus darabokban, majd Paulay francia társadalmi drámákból álló műsorá­ban aratott nagy sikereket. Komikus és karrikírozó képessége is igen erős volt. Neves szerepe volt Tarján főhadnagy a Dolovai nábob leányá­ban. Nádcukor, 1. Cukor és Cukornád. Nádfő (Nadvej), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 94 lak. Nádi Nedo, olasz vívó, *1896, +1940. Há­romszor nyert olympiai bajnokságot (1912 és 1920 tőr, 1920 kard) és tagja volt az 1920- ban győztes olasz tőr- és kard-olympiai bajnokcsapatnak. Az Olasz Vívó Szövetség elnöke, a nemzetközi vívóélet egyik leg­nagyobb szaktekintélye volt, nálunk is so­kan ismerték. Nádi farkas, 1. Magyar sakál. Nádi patkány (Thryonomys Swinderia­­nus), a csalipatkány-félék (Octodontidae) — 4642 —

Next