Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
P - Perisztaltikus mozgás, l. Belek - Peritoneum, l. Hashártya - Perjámos (Periam) - Perje - Perje, Poa - Perjel - Perjése - Perjeszittyó, Luzula - Perjog - Perkál - Perkász (Pricaz) - Perkáta - Perképesség - Perköltség - Perkupa - Perl (betű), l. Gyöngybetű - Perlak (Prelog) - Perlaky (Perlaki) család - Perlaska (Perlaszka) Domokos
Perisztaltikus mozgás zog merőlegesen, mint a felvonónál, v. pedig újabban, a kétcsöves P.-nál az alsó, csak forgatható csőnél ül, amelyen az okulár van, az objektívvel elhatott vékonyabb cső pedig motorral ki- és behúzható. A forgatást kézzel v. motorral végzik. Perisztaltikus mozgás, 1. Belek. Peritoneum, 1. Hashártya. Perjámos (Periam), torontálmegyei község, j.-i székhely, Tróta Romániához tartozik. (1931) 5185 lak. Élénk vásárok, mezőgazdasági ipar. Perje, község Szilágy vm. krasznai j.-ában, a csúcsa szilágysomlyói autóbuszvonalon, (1930) 1280 lak. Tr.-tól 1940-ig Pria néven Romániához tartozott. Perje, Poa, a pázsitfűfélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 100 faja között számos értékes takarmánynövény van. Ilyen elsősorban a réti P. (Poa pratensis), rétjeink egyik leggyakoribb bugás pázsitja. P. nevet visel sok más pázsitfű is, mint pl. a franciaperje (Arrhenatherum), angolperje (Latium) stb., sőt a P. nevet olykor a pázsitfű megjelölésére is használják. A kertészetben a Poa pratensis gyepfelületek készítésénél nélkülözhetetlen, igen szép pázsitot ad. Famagkeverékeknél mindig szerepel 1/1—1 /4 arányban. Nyirkos talajokhoz a Poa triviális, árnyékos gyephez Poa nemoralis legjobbak. A Pan alpina-t sziklakertek kiültetésénél használják. Perjel (latinul prior, a. m. elöljáró), szerzetesházak elöljárója. Vannak szerzetek, melyeknek rendházai perjelségek; ezekben a P. az első elöljáró (pl. a kartaaziaknál); a monasztikus apátságokban, prépostságokban a P. sorrendben a második elöljáró, a konvent v. rendház képviselője, az apát és prépost segítsége a kormányzásban. Helyettese és munkatársa az al. Palatinul subprior. Régebbi, főleg monasztikus nőszerzetekben P.-népriorissa) van. Perjése, kk. Gömör és Kisssont vm. rimaszombati j. átlan. (1938) 338 lak. u. p. és u. t. Felssíbalou. Tr.-tól 1938-ig Drance v. P. néven Csehszlovákiához tartozott. Perjeszittyó, Luzuta, a szittyófélék családjaim tartozó növénynemzetség. Kb. 38 faja közül számos hazai, ilyen pl. a réteken elterjedt Luzuta campestris, az erdei Luzuta nemorosa. Termetükben a pázsitfüvekre v a sásokra emlékeztető füvek, 6-levelű leplük alapján azonban a liliomvirágúak közé tartoznak. Perjog, a polgári törvénykezési jogban azoknak a szabályoknak összessége, melyek a perre, a peres eljárásra vonatkoznak. P. és perrendtartás nem teljesen azonos fogalmak, mert ez utóbbi a meghagyásos eljárásokat is szabályozza, viszont a P. a perrendtartásban nem szabályozott peres eljárásokat is felöleli. Perkás, könnyű, vászonkötésű, színesen nyomott pamutszövet, továbbá az olcsó, fényesen kikészített, erősen appretált pamut bélésáru. Perkász tarhaz, hunyadmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 774 lak. Perkáta, nk. Fejér vm. adonyi j.-ában, (1930) 4686 lak. Hengermalom. Perképesség, perbeli jogképesség s a perbeli cselekvőképesség. Az előbbi egyenlő a magánjogi jogképességgel; fél lehet az, aki a magánjog szerint jogképes, vagyis a természetes és jogi személy. Perbeli cselekvőképességgel az bír, aki szerződéssel lekötelezheti magát s aki a szóban forgó per tárgyáról peren kívül jogérvényesen rendelkezhetik. A jogképesség a jogvédelemnek, a cselekvőképesség a pernek előfeltétele. Hiányuk a per megszüntetését okozza, de a cselekvőképesség hiánya pótolható. Perköltség: az az összeg, amelybe a konkrét per lebonyolítása kerül. A felmerülő kiadásokat az állam azokra hárítja, akik jogvédő tevékenységét igénybe veszik. A P. szabályozásánál a jó- és rosszhiszeműség kérdésétől eltekint s a jóhiszemű fél is elmarasztalandó a nyertes fél költségeinek megtérítésében, ha a pert elveszti. Perkupa, kk. Abaúj-Torna vm. tornai j.-ában, a miskolc—tornai vasútvonalon, (1930) 867 lak. u. t. Szín. Perl (betű), 1. Gyöngybetü. Poriak (Prelog), zalamegyei község, Tróta Jugoszláviához tartozik. (1931) 5148 lak. Perlaky (Perlaki), a Muraközből származó család, mely a XVIII. sz. közepéig a Horváth nevet viselte, őse: Perlaki Horváth István. 1613-ban kapott magyar nemesi oklevelet. Fia István és ennek fia, Mihály, részt vettek Érsekújvár és Buda ostromában. Kiváló tagjai: István (*1762), az egri líceum jogtanára; Károly (*1798, †877), jogtudós, budai kamarai tanácsos; Mihály (*1814, + 1889), író, a Dugonics Társaság egyik alapítója. 1848—49. évi szereplése miatt az osztrákok elfogták és nyolcévi várfogságra ítélték; Kálmán (*1838, +1901), híres párbajvívó, festőművész és műgyűjtő; Gábor (*1871 +1939), középiskolai igazgató, külföldön is ismert botanikus, florisztikai közleményei harai és külföldi folyóiratokban jelentek meg; Mihály (*1897), a világháborúban mint tüzértiszt vett részt, 1928 óta a m. kir. honvéd vezérkar tagja, alezredes, 1928-tól 1932-ig a Ludovika Akadémián a harcászat tanára, 1938-tól 1941-ig a pécsi, majd a budapesti egyetemen a Honvédérm c. kollégium előadója, e lexikon munkatársa. Perlaska (Perlaszka) Domokos, rézmetsző, *1801, +1846. Pesti grafikai műintézetében számos lapot metszett magyar kiadványok és folyóiratok (Honderű, Életképek, Pesti Divatlap) részére, önálló lapjai: A pesti magyar színház, A Lánchíd, Az árvíz veszélyei stb.. Mint gordonkaművész, több hangversenyt adott. 5064