Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
P - Price G. Ward - Pridvorov, l. Bjednyj - Prechod, l. Perhát - Priekopa, l. Kossuth-Révayfalva - Prielle Kornélia - Priene - Priessnitz Vinzenz - Priestley John Boynton - Priestley Joseph - Prietrž, l. Nagypetrös - Prietržka, l. Kispetörs - Prividza, l. Privigye - Prievoz v. Oberufer, l. Főrév - Prigor, l. Nérahalmos - Prihoda István, l. Azary Prihoda István - Prihodest (Prihodişte) - Prikopa - Prikra, l. Meredély - Prilep - Prílepy, l. Perlep - Prilipet, l. Perebő - Prím - Prima - Primadonna - Prima nota - Prímás - Primates, l. Főemlősök - Primaticcio - Prima vista, l. Blattolás - Primér - Primipilus, l. Lófő - Primitív
Price Price [prájsz] G. Ward, angol újságíró, *1886. Mint a Rothermere-lapok külpolitikai főtudósítója, 1930 óta főleg középeurópai kérdésekkel foglalkozott (magyar revízió, fascizmus, nemzeti szocializmus) és helyszíni tudósításaival világszerte feltűnést keltett. Könyvei: I know this Dictator, Year of Reckoning, Where are you going, Japant Pridvorov, 1. Brednyj, Priechod, 1. Perhát (Szlovákia). Priekopa,1. Kossuth-Révayfalva (Szlovákia). Prielle Kornélia, színésznő, *1826, 1906. Vidéken működött, 1844—45-ig a Nemzeti Színházban lépett föl, innen ismét vidékre ment, majd 1861-ben végleg a Nemzeti Színházhoz szerződött. Klasszikus szerepekben és francia társadalmi drámákban egyaránt nagy sikereket aratott. Legkiválóbb alakításai Csiky Gergely darabjaihoz fűződnek. Priene, ókori ión város a kisázsiai Kariában, Miletostól É.-ra. Pallas Athenetemploma (340 Kr. e.) romokban hever. Priessnitz Vinzenz, sziléziai természetgyógyász, *1799, fl851. Eredetileg földmíves volt, alaposan megfigyelte a természetes gyógymódokat, kidolgozta a hidegvízkezelés újszerű módszerét és szülőhelyén, Grafenbergben, 1826-ban vízgyógyintézetet alapított. Híre rövidesen bejárta egész Európát és habár, mint kuruzslónak, kezdetben sok üldöztetésben volt része, később az általa javasolt hidegvízgyógymódokat világszerte sikerrel alkalmazták és Grafenberg ma is híres gyógyhely. Nevét őrzi a P.kötés (1. Borogatás). Priestley [prisztli] John Boynton, angol író, *1894. Népszerű regényíró, derűs humorú elbeszélő munkáiban a dickensi hagyományt folytatja. Nagysikerű regényei The Good Companions (Jóbarátok), Faraway (E. a boldogság szigete), Angel Pavement, They Walk in the City stb. Számos színdarabot is írt, nálunk előadták a Time and the Canways-t. önéletrajza: Midnight on the Desert. Priestley Joseph, angol tudós, *1733. fl04. Több kisebb egyház prédikátora volt; vallási nézetei és i a francia forradalom s az amerikai szabadságharc iránti rokonszenve miatt összeütközésbe került felettes hatóságaival, kivándorolt Amerikába és ott unitárius egyházakat szervezett és vezetett. Kiváló fizikus és vegyész volt, felfedezte (Seheeletől függetlenül) az oxigént (1771), az ammoniákot (1774), a kénessavat stb. Prietrz, 1. Nagypetrös (Szlovákia). Prietrzka, 1. Kispetrös (Szlovákia). Prievidza, 1. Privigye (Szlovákia). Prievoz v. Oberufer, 1. Főrév (Szlovákia). Prigor, 1. Nérahalmos (Románia). Prihoda István, 1. Azary Prihoda István, Prihodest (Prihodi?te), hunyadmegyei község. Tr. óta Romániához tart. (1930) 415 lák. Prikopa, kir. Kárpátalján, az Ungi közig, kirendeltség szobránoi j.-ában, (1939) 609 lak. TI. p. és u. t. Szobránc. 1918 előtt Kapás volt a neve. Tr.-tól 1939-ig Priekopa néven Csehszlovákiához tartozott. Pribra, 1. Meredély (Szlovákia). Prilep, szerbiai város, a Vardéri bánságban, (1931) 21.000 lak. A mai P.-től egy km-re van Markov Grad, a középkorban P. néven ismert város, 1300 lakossal (1931). Ez volt a legendás Márkó királyfi székhelye; vásárai is híresek voltak. Prílepy, 1. Perlep (Szlovákia). Prilipet, 1. Perebő (Románia). Prím, 1. A diatonikus hangsor első foka, mint hangköz, a tiszta P. azonos magával a hanggal, a bővített P. a hangnak mint törzshangnak a belőle származtatott kromatikus hanggal való hangközviszonya (pl. c-cisz v. c-cesz). 2. A vívásban a mellet és a hasat védő, álló v. mozgó védőállás. Prima (latin), a. m. első. Primadonna (olasz, a. m. első hölgy), a színház legjelentősebb színésznőjének elnevezése. A szóhasználat a XVIII. sz.-i olasz operaszínpadról származik. Eredetileg meghatározott szerepkört is jelölt. Ma inkább csak a balettben és az operettszínpadon használják. Prima nóta (olasz), könyvelési alapkönyv, amely idősorrendben, első feljegyzésként tartalmazza az üzleti eseményeket, de úgy, hogy egyúttal mint napló, a továbbkönyvelésre (gyűjtőnapló, folyószámla stb.) ad módot. Prímás (közép-latin primas, a. m. rangelső). 1. Egy országban v. egy nép által lakott területen levő püspökök és érsekek felett álló püspök, valaha tényleges jogokkal (nemzeti zsinat összehívása, fellebbezési jog), ma csak a sorrendi elsőbbség és esetleg a fejedelmi koronázás jogával. Az egyetlen még valóságos joghatósággal biró primátusa az esztergomi érseknek van mint Magyarország P.-ának, 1279-től, állandóan 1394-től, amihez 1714-ben a hercegi cím is járult (hercegprímás). A pápa Itália P.-a, a salzburgi érsek Németország P.-a. 2. A cigányzenekarok vezető hegedűse s egyben zenei irányítója. Primates, 1. Főemlősök: Primaticcio [—tiocsó], olasz festő, *1504, 1l570. Giulio Romano tanítványa volt Mantuában. I. Ferenci király hívására Fontainebleauba költözött, ott Rosso Fiorentinoval és Niccolo dell’Abate-val együtt a „fontainebleau-i iskolá“-t alapította meg. Elegáns, karcsú alakjainak manifista felfogása nagy befolyással volt a francia újklasszicizmus festészetére és szobrászatéra. Munkái jórészt elpusztultak, főműve kivételével (a Galerie de Henri II. mennyezetfestményei, Fontainebleau). Prima vista, 1. Blattolás. Primér [francia: primaire], a. m. elsődleges. Primipilus, 1. Lófő. Primitív (latin), a. m. kezdetleges, tökéletlen. P. népek, az emberiség kezdetleges viszonyok között élő csoportjai, általában — 5166 —