Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

S - Spanyolozás, spanyorozás - Spanyol örökösödési háború - Spanyolviasz, l. Pecsétviasz - Spanyol zene

spanyol genti szárrá választottak. 1556-ban történt lemondása után fia és utóda, II. Fülöp, a protestantizmus megsemmisítésére és Spanyolország hegemóniájának megteremtésére törekedett, de erejében kimerült és gazdaságilag erősen hanyatló országot hagyott hátra utódára, III. Fülöpre (1598—1621). A hanyatlás az egész XVII. sz.-ban folytatódott. A nagy hadi vállalatok elnyelték Amerika kincseit, a kedvezőtlen békekötések egyre apasztották S. birtokállományát, Gibraltárt a spanyol örökösödési háborúban az angolok ragadták el. 1700-ban V. Fülöppel a Bourbon ház került S. trónjára. III. Károly (1759—1788) üdvös reformjai hiábavalóknak bizonyultak. A francia háborúk folyamán Napóleon császár detronizálta a Bourbonokat és bátyját, Józsefet nevezte ki I. királyának. A felkelt spanyolokat Napóleon nem tudta megtörni. Napóleon bukása után a visszatért VII. Ferdinánd (1814—33.) a legridegebb abszolutizmussal uralkodott, az amerikai gyarmatok elszakadtak, az országban forradalom tört ki; ezt a Szentszövetség francia seregei fojtották el. 1830-ban VII. Ferdinánd öccsének, Don Carlosnak, a jogos trónörökösnek, mellőzésével saját leányát, Izabellát jelölte utódának. Amikor II. Izabella elfoglalta a trónt, Don Carlos királlyá kiáltatta ki magát. Az állandó karlistea felkelések az államot alapjaiban rázták meg, 1873-ban kikiáltották a köztársaságot és S. 13 önálló államból álló föderalista állammá alakult. 1875- ben visszaállították a királyságot, de XII. Alfonz 10 évi uralkodása alatt (1875—85) nem tudta az ország békéjét helyreállítani. Halála után utószülött fia, XIII. Alfonz nevében özvegye, Mária Krisztina kormányzott. Uralma alatt S. az É. Egy. All.-tól (1898) súlyos vereséget szenvedett s a párizsi békében (1898) elvesztette Kubát, Porto- Ricót és a Fülöp szigeteket. A szerencsétlen háború következtében a forrongások napirenden voltak. Barcelonában 1909 júliusában kitört a forradalom. A világháborúban S. megőrizte semlegességét. 1923-ban Primo de Rivera tábornok katonai felkelésére XIII. Alfonz a cortezt feloszlatta s Primo de Rivera vezetése alatt katonai diktatúrát léptetett életbe. Ez a kormány sem tudta az ország bajait orvosolni s Primo de Rivera 1930-ban lemondott. Az 1931-ben elrendelt községi választásokon a köztársasági pártok elhatározó győzelmet arattak, mire XIII. Alfonz lemondott s elhagyta az országot. 1931. ápr. 14-én kikiáltották a köztársaságot. A jobb- és baloldali pártok között kiélesedő ellentétek következtében a zendülések, puccskísérletek, kegyetlen erőszakoskodások egymást érték. Végre 1936. júl.1.-én a spanyol É. Afrikából Franco tábornok csapataival átkelt S. -ba s megkezdte az előnyomulást Madrid ellen. A madridi kormány felfegyverezte a munkásokat. Döntő sikert évekig egyik fél sem tudott elérni, végül rendkívül súlyos küzdelmek után Franco tábornok Olaszország és Németország segítségével megtörte a madridiak ellenállását s 1939. márc. 28.-án bevonult Madridba. Az új S. élén Franco tábornokkal, a fasizmussal rokon ú. n. falangista rendszert épített ki. L. az 559—560. táblákat. Spanyolozás, spanyolozás, a pásztordíszítőművészet ezelőtt 20—30 évvel kedvelt technikája. Fa és csont tárgyakat díszítettek vele, úgyhogy a díszítendő felület mustráit éles szerszámmal megkarcolták, vésték; az így nyert árkot melegített kés segítségével többnyire piros spanyolviaszkkal töltötték meg, majd az egész felületet lesimították és zsírral bedörzsölték. Spanyol örökösödési háború, a spanyol Habsburgok kihalása után, 1701-től 1714-ig a spanyol koronáért XIV. Lajos fr. király és az osztrák Habsburgházzal szövetkezett Anglia, Hollandia, Portugália, Szavoja között lefolyt nagy küzdelem. Mikor II. Károly spanyol király 1700-ban fiúutód nélkül meghalt, a spanyolok XIV. Lajos fr. király unokáját, Anjou Fülöpöt, kiáltották ki királynak. I. Lipót császár ezzel szemben ifjabbik fia, Károly számára követelte a spanyol koronát. Mivel XIV. Lajos oldalán csak a bajor és a kölni választófejedelem állott, bár II. Rákóczi Ferenc felkelése is támogatta ügyét, a császár hatalmas szövetségeseivel együtt a francia hadakat számos csatában legyőzte, seregei bevonultak Spanyolországba, az angol hadak elfoglalták Gibraltárt, Minorca szigetét, a szövetséges haderők Belgium felől már Franciaországba törtek. XIV. Lajost csak váratlan külpolitikai események mentették meg. Sikerült neki először 1713-ban Utrechtben Angliával és Hollandiával, 1714-ben pedig Rastattban VI. Károly császárral békét kötni. A békekötések értelmében Anjou Fülöp megtarthatta a spanyol koronát oly feltétellel, hogy Spanyolország és Franciaország koronáit egyesíteni nem szabad. Spanyolviasz, 1. Pecsétviasz. Spanyol zene. A spanyol népzene gazdag és sokágú, jóformán tartományonkint különböző dallamkincse valószínűleg messzi múltból ered s jórészt magán viseli az arabokkal való hosszas érintkezés nyomait. Különösen ritmikus formáiban jellegzetes és eredeti (fandango, seguidilla, tirana, bolero, iota nevű táncok); kísérőhangszerük a gitár, kasztanyetta, síp, csörgősdob. A flamenco-dalstílus Andalúziában K.-i elemeket őrzött meg. A műzenekultúra első hirdetői a gregoriánumból kiágazó nemzeti himnuszok, majd a vallásos canciónok, románcok, cantigák és villancicok (XI—XIV. sz.); révükön érintkezik a 8., főleg X. Alfonz alatt (XIII. sz.) a délfrancia trubadúr-zenével, belőlük ágaznak ki a többszólamú kísérletek, melyek spanyol földön egyébként is igen korán jelentkeznek (Santiago da Compostela körül) s melyeket a XV. sz. óta terje-