Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
Sz - Szanzadu - Szap - Szápár - Szápáry v. Szapáry (Szápári, Muraszombathi és Széchyszigethi) - Szapáry Gyula gr. - Szapáry László gr. - Szapáryfalva (Ţipari) - Szapáryliget (Ţipar) - Szaplonca - Szapoly - Szapolyai (Zápolya) család - Szaporca - Szaporodás
Szanzariu sével és összetételével, a dunántúli ivóvizek minőségével, az allgaui tehenek tejének összetételével, a tejválság okaival, a hab kémiai összetételével és minősítésével, fagylaltporok összetételével, sajtérési kérdésekkel, a paprikatermések C-vitamin tartalmával, a fűszerpaprika tökéletesebb feldolgozásával és minőségének emelésével stb. E lexikon munkatársa: Szanzadu (francisa: sans atont, a. m. adu nélkül), kártyakifejezés, azt jelenti, hogy a játszmában egyik szín sem minősül adunak, hanem a színek, ütőerő szempontjából, egyenrangúak. Rendszerint az olyan lap alkalmas S.-ra, melyben valamennyi színből magas ütőkártyák vannak. Szap, kk., Komárom vm. dunaszerdahelyi j., a győr—dunaszerdahelyi autóbuszvonalon. (1941) 661 lak., u. p. és u. t. Balony, Tr.—1938 Sz. néven CsSzl.-hoz tart. Szápár, kir., Veszprém vm. zirci j. (1941) 505 lak., u. p. és n. t. Bakonycsernye. Határában nagy bitumen-, ill. kátránytartalmú, oligocénkori szén található. Szápáry v. Szapáry (Szápári, Muraszombatul és Széchyszigetei), Veszprém vm.-ből származó család. Őse: György, 1550 táján szerepelt. Nevezetes utódai: András, 1620- ban Győr vm. alispánja; Péter, 1657-ben török fogságba esett és ott négy évet súlyos szolgasorsban töltött, szabadulása után Moson vm. alispánja és követe, alországbíró, majd 1690-ben magyar br. lett; fiai: Miklós és Péter 1722-ben magyar gr.-i rangot kaptak. A családból közéletünknek számos jeles tagja származott. Szapáry Gyula gr., politikus, *1832, 1805. A kiegyezés után Heves vármegye főispánja lett, részt vett a Szabadelvűpárt megalakításában s 1878-ban Tisza Kálmán kormányában pénzügyminiszteri tárcát vállalt. Kilenc évig állt a minisztérium élén, majd közlekedésügyi, később földmívelésügyi miniszter lett, 1890—92-ben pedig miniszterelnök. 1894-ben az egyházpolitikai javaslatok miatt kilépett a Szabadelvűpártból és a közgazdasági életben vállalt szerepet. Szapáry László gr., politikus, *1864, 1939. Szabadelvűpárti programmal kapott képviselői mandátumot, 1896-ban Fiume kormányzója lett, 1922-től 1924-ig Magyarország londoni követe volt. Szapáryfalva ('J’ipari), krassó-szörénymegyei k-, Trója Romániához tart. (1930) 1401 lak. Szapáryliget (J'ipar), aradmegyei k., Tr. óta Romániához tart. (1930) 2443 lak. Szaplonca, nk., Máramaros vm. máramarosszigeti j., a técső—máramarosszigeti autóbuszvonalon. (1941) 3950 lak. Savanyúvízforrás. Tr—1940: Sápánfa (Románia). Szapoly, fából készült vízmérő eszköz, a ladikokba beszivárgó víz kimerítésére. Szapolyai (Zápolya), magyar főnemesi család. Nevét a pozsegavármegyei Zápolya falutól kapta, amely a török hódítás koraalatt is nem vett címszónt alatt található kiában teljesen elpusztult. A család fejedelmi tagjait I. János és János Zsigmond alatt. Kívülük nevezetesebbek: 1. I. Imre, nádor, 1487. Hunyadi Jánossal együtt harcolt a törökök és a husziták ellen. Érdemeiért Késmárk várát kapta. Mátyás Bosznia kormányzójává, Horvát- és Tótország bánjává nevezte ki s szepesi örökös gróffá tette. Bár összeesküdött Mátyás ellen, de kegyelmet kapott és visszanyerte a király bizalmát. Mikor Mátyás 1475-ben külföldre távozott, őt tette meg az ország kormányzójává. 1485- ben a rendek nádorrá választották. 2. I. István, nádor, 1499. Részt vett Mátyás harcaiban a husziták és III. Frigyes ellen. 1482-ben elfoglalta Hainburgot. Stiria meghódítása és Bécs bevétele is az ő hathatós közreműködésének köszönhető. Bécs elfoglalása után Mátyás a város kapitányává és Ausztria kormányzójává nevezte ki. Mátyás halála után mégis a régi szabadság visszaszerzésére hívta fel a magyar rendeket s a királyválasztáson az ő szava döntött II. Ulászló javára. 1492-ben a budai országgyűlés nádorrá választotta. 1496-ban Korvin János ellen harcolt s ennek árvái, túróéi és liptói birtokait elfoglalta Az ország leggazdagabb főura volt, 72 vár és uradalom birtokosa. Hedvig tescheni hg.nővel kötött házasságából származott I. János, Magyarország királya. Szaporca, kir., Baranya vm. siklósi j. (1941) 557 lak., u. p. és u. t. Kémes. Üdülőhely. Szaporodás, az élőlények egyik jellemző életjelensége, amly új egyének létrehozásában nyilvánul meg. Mivel minden élőlény életének kezdő pillanatában egyetlen sejt, a S. is legegyszerűbb alakjában új, fejlődésre képes sejtek létrehozása. Új sejt csak valamely már meglévő sejt osztódásával jöhet létre, tehát a S. az egysejtű lények osztódásával egyértelmű. Az ily osztódás lehet egyszerű hasadás, mint pl. a baktériumoké, v. heffiződés, sarjadzás. A sejtleválás v. spóraképződés a többsejtű lények szaporodásának eszköze és ez még bonyolultabbá válik akkor, ha összefüggő, osztódásra képes sejttömegekből álló testrészek (pl. rügyek, sarjak, bimbók) válnak le az anyatestről. Ezek létrehozására különlegesen alakult szervek (szaporodó szervek) szolgálnak a növényi és állati testen. Az ilyképen létrejött új egyének minden változás nélkül veszik át az anyatest kromoszómaállományát, tehát öröklöttségük az anyatestével teljesen azonos. A szaporodásnak ez a módja az ivartalan, aszexuális S. (monogánia). A S. másik módja ivaros folyamattal kapcsolatos. Ennél a test oly sejteket hoz létre, amelyek önmagukban osztódásra nem képesek, ezek az ú. n. ivarsejtek. Két ivarsejt (1. Gaméta) egyesüléséből alakul a kettős kromoszómaszámú (1. Kromoszóma) csírasejt (zigota). Ez már képes osztódásra és továbbfejlődésre; belőle keletkezik a csíra (embrió). A két ivarsejt egymástól eltérő alakú, nagyságú és tar — 5582 —