Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

Sz - Szántás - Szánthó Dénes - Szántó Gergely - Szántó György - Szántó (Arator) István - Szántó Lajos - Szántó Menyhért - Szántó Tivadar - Szántó Vilmos - Szántó (Santov) - Szántóföld - Szántóvas, l. Eke - Szany - Szanyi István

— 5581 Szílu­s 1 — Sz alatt fel nem vett címszók 3 alatt találhatók! — szét szempontjából a S. tanulmányozása elsőrendű fontosságú. Szántás, kifogástalan vetőágy előkészí­tése. Eszköze az eke, mely a földszeletet függélyes irányban (csoroszlyával) és víz­szintes irányban (ekevassal) levágja és a kormánylemezen átbuktatja. A S. a földet fordítja, porhanyítja és keveri. A szabá­lyos alakú és síkfekvésű táblákat ú. n. ágy- S.-sal munkálják: a megszántandó terüle­tet egyenlő szélességű ágyakra (fogásokra) osztják amelyeket közönséges (csak jobbra fordító) ágyekével össze-, v. széjjelszánta­­nak, így minden fogás között osztóbarázda, minden fogás közepén összevetés, v. orom keletkezik. Ha a fogásokat felváltva össze- és széjjelszántják, az osztóbarázdák és or­mok száma csökkenthető. Ha keskeny fogá­sokat jelölnek ki és azokat állandóan össze­­szántják, a bogárhátú S. jön létre. A sima, ill. rónés­ S.-t v. váltóekével (felváltva jobbra- és balrafordító eszköz), v­ajak­­szántással végzik. A tarló S.-t azonnal el kell végezni, mihelyt az aratás megtörtént. Sekély-S.-t talajjavító növények után vé­geznek. Középmélyen szántják alá az is­tállótrágyát, így végzik a közbeeső S.-okat, így szántanak vetés előtt is. Mély-S.-t évente egyszer végeznek (lehetőleg ősszel). Mélyítő-S.-t csak hosszabb időközökben (3—4 évenkint) végeznek és csak a különö­sen hálás, belterjes növényeknél. Szánthó Dénes, író, *1901. Hírlapírói munkásságát 1919-ben a szegedi Ú­j Nemze­déknél kezdte, 1924 óta különböző buda­pesti lapoknál dolgozik. Ifjúsági író; mesés­könyve: Csigabusz. Szántó Gergely, festő és éremművész, *18456. Eleinte vízfestményes tájképeket, majd emlékérmeket készített és ezekkel több pályadíjat nyert (József főhg. bronz­plakettje, Madách, Jókai, Széchenyi, Eöt­vös, Arany emlékérmei). Szántó György, író,­­1893. Tehetséges festő volt, a világháborúban szerzett fej­sebe folytán megvakult, ekkor kezdett írni, Aradon él. Legnagyobb sikereit történeti tárgyai regényeivel érte el fenhrs tornya. A földgömb, A bölcső, Utolsó hajnal—első hajnal, Aranyágacska, Sít rad­ varius, Me­­léte). Fekete éveim c. könyvében önélet­rajzát mondja el megvakulása óta Kun Lászlóról szóló színművét a Nemzeti Szín­ház adta elő. Szántó (Arator) István, jezsuita, *1541, +1612 Nagyszombatban, Bécsben, Grazban volt tanár, majd Rómában magyar gyón­tató. A Collegium Germanicum mintáiéra magyar nevelőintézet céljára a pálosoknak otthont szerzett Rómában, a két intézet összeolvasztásából keletkezett a ma is fenn­álló Collegium Germanicum-H­ungaricum. Vándorapostolként járta be Erdélyt, ő té­rítette vissza a kát. egyházba Pázmány Pé­tert is. Kolozsvárt gimnáziumot alapított. Hitvitákat folytatott a prot.-okkal; egyik munkájában a Koránt cáfolta. Elveszett ószövetségi szentírásfordítását Káldy fel­használta. Katekizmust is írt, de legtöbb munkája tűz áldozata lett. Szántó Lajos, festő és grafikus, *1889. Münchenben, Párizsban, Londonban, majd Budapesten működött, naturalista alakos képeket, könyvillusztrációkat készített. Szántó Menyhért, szociológus,­­1860. A földmívelésügyi minisztériumban dolgozott, majd 1906-tól 1925-ig a Társadalmi (később Népegészségügyi) Múzeum igazgatója volt. 1925-ben mint h. államtitkár vonult nyuga­lomba. Tanulmányaiban főként mezőgazda­­sági és népegészségügyi kérdésekkel foglal­kozott. Szántó Tivadar, zongoraművész, zene­szerző, *1877. +1934. Busoni növendéke volt, Berlinben, Svájcban, végül Párizsban mű­ködött. Ismert operája: Taifun (1924, Len­gyel Menyhért szövegére, budapesti bemu­tatója 1926). Szántó Vilmos, festő, *1887. Szegeden, Ja­pánban és Németországban működött, a nagybányaiak modorában festette táj- és életképeit Szántó (Santov), hontmegyei k. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 580 lak Savanyúvizét palackozva hozzák for­galomba. Szántóföld, a gazdaságilag hasznosítható területnek az a része, amelyen szántóföldi művelést folytatnak (egyéb hasznosítható terület a kert, erdő, rét, legelő, nádas). Egyéves (gabonafélék, kapások, hüvelye­sek, egyéves takarmányok, olajnövények, ipari növények) v­ évelő növényekkel (lu­cerna, vörösh­ere, baltacím) vetik be. Át­menetet alkotnak a rétek felé a váltó­kaszálók (3—4 évig rét-, azután 2—3 évig szántóföldi míveléssel). Az egyes országok I.­területe nagyság szerinti sorrendben (ezer hektárban): Szovjetköztársaságok Uniója (1934 : 255.022), Brit-India (1957: 15. 017), É. Egy. Áll. (1939: 133.385), Argentina (1937: 25 422), Canada (1939: 24.096), Németország (1939 : 22.231), Franciaország (1938 : 20.196), Lengyelország 1938: 18.557), Spanyolország (1935: 15.770), Románia (1939: 13.388), Ausz­trália (1938: 13.191), Olaszország (1938: 13 012), Brazília (1937 : 9295), Törökország (1938: 8305), Jugoszlávia (1939: 7614), Ma­gyarország (1939: 6518) Japán (1938: 6028), Déliafrikai Unió (1937 : 5713), Chile (1936: 5564), Nagybritannia (1938: 5118), Mexico (1936: 4917), Bulgária (1938: 4082), Szántóvas, 1. Eke. Szany, nk. Sopron vm. csornai j., a pápa— csornai vasútvonalon. (1930) 3409 lak. Temp­loma 1767-ben épült. 1867—8-ban mellékha­jókkal bővült. A győri püspökség kastélya Mária Terézia korából való. Szanyi István, oki. vegyészmérnök, *1890. A szegedi m. kir. mezőgazdasági vegy­­kísérleti és paprikakísérleti állomás igaz­gatója. Foglalkozott fa székelytúró készítő­

Next