Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
Sz - Szántás - Szánthó Dénes - Szántó Gergely - Szántó György - Szántó (Arator) István - Szántó Lajos - Szántó Menyhért - Szántó Tivadar - Szántó Vilmos - Szántó (Santov) - Szántóföld - Szántóvas, l. Eke - Szany - Szanyi István
— 5581 Szílus 1 — Sz alatt fel nem vett címszók 3 alatt találhatók! — szét szempontjából a S. tanulmányozása elsőrendű fontosságú. Szántás, kifogástalan vetőágy előkészítése. Eszköze az eke, mely a földszeletet függélyes irányban (csoroszlyával) és vízszintes irányban (ekevassal) levágja és a kormánylemezen átbuktatja. A S. a földet fordítja, porhanyítja és keveri. A szabályos alakú és síkfekvésű táblákat ú. n. ágy- S.-sal munkálják: a megszántandó területet egyenlő szélességű ágyakra (fogásokra) osztják amelyeket közönséges (csak jobbra fordító) ágyekével össze-, v. széjjelszántanak, így minden fogás között osztóbarázda, minden fogás közepén összevetés, v. orom keletkezik. Ha a fogásokat felváltva össze- és széjjelszántják, az osztóbarázdák és ormok száma csökkenthető. Ha keskeny fogásokat jelölnek ki és azokat állandóan összeszántják, a bogárhátú S. jön létre. A sima, ill. rónés S.-t v. váltóekével (felváltva jobbra- és balrafordító eszköz), vajakszántással végzik. A tarló S.-t azonnal el kell végezni, mihelyt az aratás megtörtént. Sekély-S.-t talajjavító növények után végeznek. Középmélyen szántják alá az istállótrágyát, így végzik a közbeeső S.-okat, így szántanak vetés előtt is. Mély-S.-t évente egyszer végeznek (lehetőleg ősszel). Mélyítő-S.-t csak hosszabb időközökben (3—4 évenkint) végeznek és csak a különösen hálás, belterjes növényeknél. Szánthó Dénes, író, *1901. Hírlapírói munkásságát 1919-ben a szegedi Új Nemzedéknél kezdte, 1924 óta különböző budapesti lapoknál dolgozik. Ifjúsági író; meséskönyve: Csigabusz. Szántó Gergely, festő és éremművész, *18456. Eleinte vízfestményes tájképeket, majd emlékérmeket készített és ezekkel több pályadíjat nyert (József főhg. bronzplakettje, Madách, Jókai, Széchenyi, Eötvös, Arany emlékérmei). Szántó György, író,1893. Tehetséges festő volt, a világháborúban szerzett fejsebe folytán megvakult, ekkor kezdett írni, Aradon él. Legnagyobb sikereit történeti tárgyai regényeivel érte el fenhrs tornya. A földgömb, A bölcső, Utolsó hajnal—első hajnal, Aranyágacska, Sít rad varius, Meléte). Fekete éveim c. könyvében önéletrajzát mondja el megvakulása óta Kun Lászlóról szóló színművét a Nemzeti Színház adta elő. Szántó (Arator) István, jezsuita, *1541, +1612 Nagyszombatban, Bécsben, Grazban volt tanár, majd Rómában magyar gyóntató. A Collegium Germanicum mintáiéra magyar nevelőintézet céljára a pálosoknak otthont szerzett Rómában, a két intézet összeolvasztásából keletkezett a ma is fennálló Collegium Germanicum-Hungaricum. Vándorapostolként járta be Erdélyt, ő térítette vissza a kát. egyházba Pázmány Pétert is. Kolozsvárt gimnáziumot alapított. Hitvitákat folytatott a prot.-okkal; egyik munkájában a Koránt cáfolta. Elveszett ószövetségi szentírásfordítását Káldy felhasználta. Katekizmust is írt, de legtöbb munkája tűz áldozata lett. Szántó Lajos, festő és grafikus, *1889. Münchenben, Párizsban, Londonban, majd Budapesten működött, naturalista alakos képeket, könyvillusztrációkat készített. Szántó Menyhért, szociológus,1860. A földmívelésügyi minisztériumban dolgozott, majd 1906-tól 1925-ig a Társadalmi (később Népegészségügyi) Múzeum igazgatója volt. 1925-ben mint h. államtitkár vonult nyugalomba. Tanulmányaiban főként mezőgazdasági és népegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Szántó Tivadar, zongoraművész, zeneszerző, *1877. +1934. Busoni növendéke volt, Berlinben, Svájcban, végül Párizsban működött. Ismert operája: Taifun (1924, Lengyel Menyhért szövegére, budapesti bemutatója 1926). Szántó Vilmos, festő, *1887. Szegeden, Japánban és Németországban működött, a nagybányaiak modorában festette táj- és életképeit Szántó (Santov), hontmegyei k. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 580 lak Savanyúvizét palackozva hozzák forgalomba. Szántóföld, a gazdaságilag hasznosítható területnek az a része, amelyen szántóföldi művelést folytatnak (egyéb hasznosítható terület a kert, erdő, rét, legelő, nádas). Egyéves (gabonafélék, kapások, hüvelyesek, egyéves takarmányok, olajnövények, ipari növények) v évelő növényekkel (lucerna, vöröshere, baltacím) vetik be. Átmenetet alkotnak a rétek felé a váltókaszálók (3—4 évig rét-, azután 2—3 évig szántóföldi míveléssel). Az egyes országok I.területe nagyság szerinti sorrendben (ezer hektárban): Szovjetköztársaságok Uniója (1934 : 255.022), Brit-India (1957: 15. 017), É. Egy. Áll. (1939: 133.385), Argentina (1937: 25 422), Canada (1939: 24.096), Németország (1939 : 22.231), Franciaország (1938 : 20.196), Lengyelország 1938: 18.557), Spanyolország (1935: 15.770), Románia (1939: 13.388), Ausztrália (1938: 13.191), Olaszország (1938: 13 012), Brazília (1937 : 9295), Törökország (1938: 8305), Jugoszlávia (1939: 7614), Magyarország (1939: 6518) Japán (1938: 6028), Déliafrikai Unió (1937 : 5713), Chile (1936: 5564), Nagybritannia (1938: 5118), Mexico (1936: 4917), Bulgária (1938: 4082), Szántóvas, 1. Eke. Szany, nk. Sopron vm. csornai j., a pápa— csornai vasútvonalon. (1930) 3409 lak. Temploma 1767-ben épült. 1867—8-ban mellékhajókkal bővült. A győri püspökség kastélya Mária Terézia korából való. Szanyi István, oki. vegyészmérnök, *1890. A szegedi m. kir. mezőgazdasági vegykísérleti és paprikakísérleti állomás igazgatója. Foglalkozott fa székelytúró készítő