Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Törökpirosító, Peganum - Törökruszkóc - Törökszákos (Sacoşul-Turcesc) - Törökszegfű, l. Tagetes - Törökszentmiklós - Török színjátszás
Törökpirosító Az ekként Enver pasa vezetésével uralomra jutott ifjútörök párt 1909-ben letette trónjáról Abdul Hamidot s miután nem tudta a birodalom másfajú népeit magának megnyerni, a tiszta török nemzeti állam megvalósítását tűzte ki célul; az új szultán V. Mohamed lett, aki 1918-ig uralkodott. 1908-ban Bosznia-Hercegovinát Ausztria-Magyarország annektálta, Bulgária pedig kikiáltotta függetlenségét. Az 1912-i ouchy-i békében T.-nak át kellett adnia Tripolitániát az olaszoknak, az 1912—13. évi balkáni háborúk után pedig európai T. az Enosz-Midia vonaltól K.-re eső területre szorítkozott. A balkáni államok mögött Oroszország ismét a tengerszorosok birtokára törekedett; vele szemben állott a török flottát újjászervező Nagybritannia és a török hadsereget újjászervező s a bagdadi vasút megvalósításán fáradozó Németország. Az 1914—18-i világháborúba 1914 nov.-ben T. a központi hatalmak oldalán avatkozott be, de hősies ellenállása (1915: Dardanellák, 1916: Irak) dacára s annak ellenére, hogy 1918-ban a breszt-itovsaki békében visszanyerte az orosztól Batum, Karsz és Ardahián területeit, az angoloktól szervezett arab felkelésen nem tudott úrrá lenni. Az 1918-i összeomlás után Istanbul nemzetközi, É.-Szíria és Kililkia francia, Irak, Palesztina és Transzjorrdánia brit, Adalia olasz, K.-Trácia és Szmirna görög kézre került. A megmaradt területet az 1920. évi sévres-i béke meghagyta T.-nak. E béke ellen a világháború egyik hős tisztje, Musztafa Kemál (1. Atatürk) kibontotta az ellenállás zászlaját. Hívei már az 1910. szept.-i erzerumi nacionalista kongreszszuson és az 1920. ápr.-i ankarai nemzetgyűlésen szervezkedtek. A görögöket Kornál 1921. márc.-ban In Onünél, szeptemberben pedig Eski-Sebirnél megverte. 1921. decemberében Franciaország feladta Kilikiát, 1922. augusztusában pedig, a Sakariya menti győzelem után, a görögök kivonultak Kisázsiából. Az 1922. okt. ll.-iki mudaniai fegyverszüneti egyezmény visszaadta Istanbult, az 1923. júl. 24.-iki lausanne-i béke önálló államnak ismerte el T.-ot mai határai között. Ezután T. teljesen nemzeti alapon szervezkedett újjá. 1922. nov. 1.-én, VI. Mohamed lemondásával, megszűnt a szultánátus. 1924. márc. 3.-án a khalifátus, 1923. okt. 29.-én kikiáltották a török köztársaságot Atatürk Kemál elnökletével. Kemál külpolitikája a britorosz ellentét ügyes kihasználásán alapult. 1926. jún. 5.-én kénytelen volt átengedni Iraknaka moszuli vilajetet, viszont belsőleg megerősödött a balkáni törökök visszavándorlásával. Belpolitikájában Kemál mindjobban eltávolodott az iszlámtól: 1925- ben a kurd felkelésután feloszlatta a szerzetesrendeket, egyidejűleg megszüntette a tezviselést. 1926-ban a mohammedán kánonjog helyett bevezette a svájci polgári törvénykönyvet; 1928-ban bevezette a latin írást. Miután parlamentjében csak a vezetése alatt álló néppárt foglalt helyet, belső ellenállással nem kellett számolnia. T. súlya hamarosan megmutatkozott kifelé is. Az 1936. évi montreux-i értekezleten visszanyerte szuverenitását a tengerszorosok felett, 1939-ben pedig Franciaországgal kötött egyezményében megkapta Szíriától Hatayt, a túlnyomóan török népességű alexandrettei szandzsákot. Kemáli halála után, 1939. nov. 11.-én Izmet Inönü követte a köztársasági elnöki székben. Az 1939-bem kitört új világháborúban T. semleges maradt. 1939. okt. 19.-én Nagybritanniával és Franciaországgalkötött kölcsönös megsegítési szerződést, 1941. jún.-ban pedig Németországgal barátsági szerződést. L. a 601— 602. táblákat. Törökpirosító, Peganum, a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 6 faja a Földközi tenger mellékétől K.Ázsiáig, valamint Mexikóban honos. A Peganum harmala-t, a T.-t a Földközi tenger mellékén ültetik, magjából piros festéket (Harmalin, törökpiros) készítenek. Gyökerében, szárában, és leveleiben a baniszterin nevű alkaloida van; az indiánok ebből főzik a jage nevű részegítő italt, a K.-en is isszák. A Parkinson-féle betegségnél a T.-t gyógyszerül használják. Budapesten, m a Gellérthegyen a mai napig él néhány idős T.-példány, melyeket valószínűleg még a törökök ültettek. Törökruszkóc, kárpátaljai kir., az ungi közig. kirendeltség szobránci r.-álam, (1941) 485 lak., u. p. és u. t. Szobránc. 1918-ig Törökruszka. Tr.—1939: Ruskovce (CsSzl.). Törökszákos (Sacolul-Turcesc), temesmegyei k., Tróta Romániához tart. (1930) 1049 lak. Törökszegfű, 1. Tagetes, Törökszentmiklós, mk. és j.-i székhely Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép„ a debrecen—szolnoki vasút- és autóbuszvonalon.(1941) 30.147 lak. Áramelosztó, gép- és cipőgyár, malmok, téglagyár, vízmű. Honvédemlék (1898): Török színjátszás. Legkezdetlegesebb formája az okka-ház (pohárjáték) nevű, szemfényvesztéssel összekötött népi mókázás, melyben ketten szerepelnek, az egyik a mókamester, a másik pedig a léprement együgyű. Ez a kettősség a jóval fejlettebb és színszerűbb scarapéz-játékokban már szépirodalmi jelentőségű. E játék hősei színes tevebőrből készült figurák, melyeket a játék Törökpirosító. — 5900 —