Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Törökpirosító, Peganum - Törökruszkóc - Törökszákos (Sacoşul-Turcesc) - Törökszegfű, l. Tagetes - Törökszentmiklós - Török színjátszás

Törökpirosító Az ekként Enver pasa vezetésével ura­lomra jutott ifjútörök párt 1909-ben letette trónjáról Abdul Hamidot s miután nem tudta a birodalom másfajú népeit magának megnyerni, a tiszta török nemzeti állam megvalósítását tűzte ki célul; az új szultán V. Mohamed lett, aki 1918-ig uralkodott. 1908-ban Bosznia-Hercegovinát Ausztria-Ma­­gyarország annektálta, Bulgária pedig ki­kiáltotta függetlenségét. Az 1912-i ouchy-i békében T.-n­ak át kellett adnia Tripolitá­­niát az olaszoknak, az 1912—13. évi bal­káni háborúk után pedig európai T. az Enosz-Midia vonaltól K.-re eső területre szorítkozott. A balkáni államok mögött Oroszország ismét a tengerszorosok birto­kára törekedett; vele szemben állott a tö­rök flottát újjászervező Nagybritannia és a török hadsereget újjászervező s a bag­dadi vasút megvalósításán fáradozó Né­metország. Az 1914—18-i világháborúba 1914 nov.-ben T. a központi hatalmak oldalán avatkozott be, de hősies ellenállása (1915: Dardanellák, 1916: Irak) dacára s annak ellenére, hogy 1918-ban a b­reszt-­­itovsaki békében visszanyerte az orosztól Batum, Karsz és Ardahián területeit, az angoloktól szervezett arab felkelésen nem t­udott úrrá lenni. Az 1918-i összeomlás után Istanbul nemzetközi, É.-Szíria és Kililkia francia, Irak, Palesztina és Transzjorrdánia brit, Adalia olasz, K.-Trácia és Szmi­rna görög kézre került. A megmaradt területet az 1920. évi sévres-i béke meghagyta T.-nak. E béke ellen a világháború egyik hős tisztje, Musztafa Kemál (1. Atatürk) kibon­totta az ellenállás zászlaját. Hívei már az 1910. szept.-i erzerumi nacionalista kongr­esz­­szuson és az 1920. ápr.-i ankarai nemzet­gyűlésen szervezkedtek. A görögöket Kornál 1921. márc.-ban In Onünél, szeptemberben pedig Eski-Sebirnél megverte. 1921. decem­berében Franciaország feladta Kilikiát, 1922. augusztusában pedig, a Sakariya menti győzelem után, a görögök kivonultak Kis­­ázsiából. Az 1922. okt. ll.-iki mudaniai fegyverszüneti egyezmény visszaadta Istan­­bult, az 1923. júl. 24.-iki lausanne-i béke önálló államnak ismerte el T.-ot mai hatá­rai között. Ezután T. teljesen nemzeti alapon szervez­kedett újjá. 1922. nov. 1.-én, VI. Mohamed le­mondásával, megszűnt a szultánátus. 1924. márc. 3.-án a khalifátus, 1923. okt. 29.-én ki­kiáltották a török köztársaságot Atatürk Ke­mál elnökletével. Kemál külpolitikája a brit­orosz ellentét ügyes kihasználásán alapult. 1926. jún. 5.-én kénytelen volt átengedni Iraknak­­a moszuli vilajetet, viszont belső­leg megerősödött a balkáni törökök vissza­­vándorlásával. Belpolitikájában Kemál mindjobban eltávolodott az iszlámtól: 1925- ben a kurd felkelés­­után feloszlatta a szer­zetesrendeket, egyidejűleg megszüntette a tezviselést. 1926-ban a mohammedán kánon­­jog helyett bevezette a svájci polgári tör­vénykönyvet; 1928-ban bevezette a latin írást. Miután parlamentjében csak a veze­tése alatt álló néppárt foglalt helyet, belső ellenállással nem kellett számolnia. T. súlya hamarosan megmutatkozott kifelé is. Az 1936. évi montreux-i értekezleten vissza­nyerte szuverenitását a tengerszorosok fe­lett, 1939-ben pedig Franciaországgal kö­tött egyezményében megkapta Szíriától Ha­­tayt, a túlnyomóan török népességű ale­­xandrettei szandzsákot. Kemáli halála után, 1939. nov. 11.-én Izmet Inönü követte a köz­­társasági elnöki székben. Az 1939-bem kitört új világháborúban T. semleges maradt. 1939. okt. 19.-én Nagybritanniával és Fran­ciaországgal­­kötött kölcsönös megsegítési szerződést, 1941. jún.-ban pedig Német­országgal barátsági szerződést. L. a 601— 602. táblákat. Törökpirosító, Pe­­ganum, a király­­dinnyefélék (Zygo­­phyllaceae) család­jába tartozó növény­­nemzetség. Kb. 6 faja a Földközi ten­ger mellékétől K.­­Ázsiáig, valamint Mexikóban honos. A Peganum harmala-t, a T.-t a Földközi tenger mellékén ül­tetik, magjából pi­ros festéket (Har­malin, törökpiros) készítenek. Gyökeré­ben, szárában, és le­velei­ben a banisz­­terin nevű alkaloida van; az indiánok ebből főzik a jage nevű részegítő italt, a K.-en is isszák. A Par­­kinson-féle betegségnél a T.-t gyógyszerül használják. Budapesten, m a Gellérthegyen a mai napig él néhány idős T.-példány, me­lyeket valószínűleg még a törökök ültettek. Törökruszkóc, kárpátaljai kir., az ungi közig. kirendeltség szobránci r.-álam, (1941) 485 lak., u. p. és u. t. Szobránc. 1918-ig Tö­­rökruszka. Tr.—1939: Ruskovce (CsSzl.). Törökszákos (Sacolul-Turcesc), temesme­­gyei k., Tr­­óta Romániához tart. (1930) 1049 lak. Törökszegfű, 1. Tagetes, Törökszentmiklós, mk. és j.-i székhely Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép­­„ a debrecen—szolnoki vasút- és autóbusz­­vonalon.­­(1941) 30.147 lak. Áramelosztó, gép- és cipőgyár, malmok, téglagyár, vízmű. Honvédemlék (1898): Török színjátszás. Legkezdetlegesebb for­mája az okka-ház (pohárjáték) nevű, szem­fényvesztéssel összekötött népi mókázás, melyben ketten szerepelnek, az egyik a mókamester, a másik pedig a léprement együgyű. Ez a kettősség a jóval fejlettebb és színszerűbb scarapéz-játékokban már szép­­irodalmi jelentőségű. E játék hősei színes tevebő­rből készült figurák, melyeket a játék­ Törökpirosító. — 5900 —

Next