Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Túry Gyula - Tury Sándor Kornél - Turzás - Turzófalva (Turzovka) - Tus - Tus - Tusa (Tušice) - Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) - Tusculum - Tušice, l. Tusa - Tušická Nová Ves, l. Tusaújfalu - Tusnád - Tuson (Tuşinu) - Tussilago, l. Martilapú - Tuştea, l. Tustya - Tustya (Tuştea) - Túsz - Tuszatelke - Tuszkay Márton - Tutajos csiga v. kék csiga (Janthina) - Tutajozás - Tutajpoloskák (Belostomidae)
Túry Túry Gyula, festő, *1896, *1932. Munkásságának javarésze egyházművészeti jellegű, de életképeket is festett. Tury Sándor Kornél, jogtudós, *1892. Az igazságügyminisztériumban, mint a törvény-előkészítő osztály tagja, több jelentős jogszabály megalkotásában vett részt. 1926- ban a Ferenc József Tudományegyetem tanára lett. A M. T. Akad. 1. tagja. Nagyszámú kereskedelmi, magán- és perjogi monográfiát írt. Turzás (németül Nehrung, olaszul lido), hosszú, keskeny, alacsony szigetek; akkor jönnek létre, ha a tenger való hullámzása és árapálya nem elég erős ahhoz, hogy a partjáról belefutó törmeléket a partra merőleges irányban a mély víz felé szállítsa, hanem a parttal párhuzamosan mozgatja tovább. Különösen gyakori jelenség ez a deltai tonkolatok előtt, ahol rendesen két irányban fejlődnek ki a szárny- T.-ok A T. gyakran elérik a partvonal egyik domború pontját és a tenger egy részét tóvá (Baff, laguna) alakítják. A Sylt szigeti homok-T. képét 1. XIX. k 459. tábla. A Balaton partján a hullámzás felhalmozta parti homokgátat nevezik T.-nak. Turzófalva (Turzovka), trencsénmegyei k., Tr.—1939. CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 8752 lak. Tus, a maradandó művészi rajzolás, a díszítő írás és az ú. n. „vonalas" sokszorosításra kerülő tervek nemes író- v. festőanyaga. Kínai találmány. Tökéletesen feketén fedő, igen finom gázkorom oldata. Az enyves oldó anyaghoz illóolajokat és cellákat is kevernek, így gyorsan száradó, fényes felületű és elmoshatatlan lesz. Rudacskák alakjában, szilárd állapotban is kapható. Tus, zenekari üdvrivalgás, gyors akkordismétlés v. tremolo, a fanfár (1. o.) egyik faja. Tusa (TuSice), zemplénmegyei k., Tr.— 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 660 lak. Tusaújfalu (Turická Nová Ves), zemplénmegyei k. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 527 lak. Tusculum, itáliai helység az ókori Rómától É.-ra, Cicero falusi birtoka volt itt, ma Frascati. Tujice, 1. Tusa (Szlovákia). Turická Nová Ves, 1. Tusaújfalu (Szlovákia). Tusnád, kk., Csík vm. csíkszentmártoni j., a Szászrégen—uzoni vasútvonalon. (1941) 2519 lak. Hozzátartozik Tusnádfürdő (mint kk., 726 állandó lak.), az Olt keskeny völgyében, erdős hegyek közt 650—700 m magasan fekvő, ismert fürdőhely. Forrásai alkalikusak, konyhasósak és vasasak, valamennyi szénsavas; fürdőkúra alakjában szívgyengeség, női bajok, neurasthenia, ivókúra alakjában pedig gyomor- és bélhurutok, vérszegénység kezelésére használják. Szénsavas gőzlője (gázfürdő) van. A mesterséges Csukás tóban partfürdő van. T. fölött, az 1300 m magas Nagycsomád kráterben van a Szent Anna tó és 1050 m magasságban az elmocsarasodott Mohos tó, más néven Kukojszás. Tr.—1940: Tudnád (Románia), Tuson (Tufinu), Kolozs vármegyei k., Tr. óta Romániához tart. (1930) 1041 lak. Tussilago, növénynemzetség, 1. Martilapu, Tu$tea, 1. Tustya (Románia). Tustya (Tu$tea), hunyadmegyei k., Tr. óta Romániához tart. (1930) 555 lak. Túsz, háború idején a rend fenntartásának biztosítására a megszálló hatalom által őrizetbe vett személy, akivel szemben a megszálló hatalom a lakosság nemzetközi jogellenes magatartása esetében, egyéni felelősség hiánya esetében is, ellenrendszabályokat alkalmaz. T.szedése a polgárháborúk, forradalmak idején, pl. az 1870. évi francia commune és az 1919. évi magyarországi ú. n. proletárdiktatúra idején is előfordult. Tuszatelke, kir., Szilágy vm. kraszmai j. (1941) 1238 lak. U. p. és u. t. Kraszna. Tr.— 1940; Tusa (Románia). Tuszkay Márton, festő és grafikus, *1884. Budapesten és Párizsban tanult. Főleg plakátművészettel foglalkozik; több gyűjteményes kiállítása volt. Tutajos csiga v. kék csiga (Janthina), a tollnyelvűek (Ptenoglossa) alrendjébe tartozó nemzetség. Fajai a nyílttengeri életmódhoz alkalmazkodtak, de nem a maguk erejéből lebegnek a vízben, hanem széles lemezbe lerakott petéik által alkotott tutaj tartja őket fenn. A meleg tengerekben élnek. Tutajozás, a fenyőszálfák, rönkök és deszkák vizen való szállításának az a módja, amikor azokat egymás mellé rakva, hevederek és gúzsok segélyével megerősítve, merev v. félmerev talpakká, tutajokká szerelik és azokat a folyó víz sodró segélyével, az erdei rakpartokról az eladási v. felhasználási, feldolgozási helyekig szállítják. A T. csak megengedett helyeken történhet; erre nézve „Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló 1935. évi IV. t. c. 85— 125. §-ai az irányadók. A T.-i rendszabályok a hajózható folyók tutajaira írnak elő szabályokat. Vannak szálfa, rönkő- és deszkatutajok, fel terhük régen a só volt (Máramarosban, a Maros vidékén), jelenleg rönkő, deszka, fűrészáru, zsindely, szőlőkaró, tűzifa stb. T. folyik a Fehér és Fekete Tisza, Vasér, Visó, Talabor, Tarac, Tisza, Körös, Maros, Szamos, Garam, Vág és Dráva folyókon és a Duna folyamán. A T.-ra a folyamrendőrség ügyel fel. A tutajozott fa szállítása közben kilúgozódik és így száradása után tartósabbá lesz, nedvszívó képessége pedig kisebb, mint a másként szárított faanyagé. Tutajpoloskák (Belostomidae), a vízi poloskák (Cryptocerata) egyik családja. Hátulsó lábpárjuk lapított ízeit úszóserték közt- 5940