Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Sz - Szikesfalu (Sicheviţa) - Szikh - Szikkativ - Szikla Adolf - Szikla (Sihla) - Sziklabánya (Chropov) - Sziklacsont (os petrosum) - Sziklahát - Sziklai Szeréna, l. Papp Váry Elemérné - Sziklakert - Sziklarajzok, l. Barlangi művészet - Sziklás (Suşanovăţ) - Sziklaszoros (Skalité) - Sziklavárhely (Hradište) - Sziklay Ferenc - Sziklay János - Sziklevelek v. csiralevelek (cotyledones)
— S* alatt fel nem vett címszók S alatt találhatók! — Szikesfalu I Sichevica), krassó-sürrény megyei k., Tróta Romániához tart. (1930) 2807 lak. Szikh (a. m. tanítvány), a XVI. sz. elején működő hindu Nának követője. Nának az ősi hindu tanok tisztultabb elemeit összeegyeztette az iszlám révén megismert Egyisten-hittel; ő volt a gyorsan terjedő S. vallás első Guruja, vallásfője, utána még 9 Guru következett. A 8.-eket a muzulmánok üldözései ellenállásra késztették és miután több Guru vértanúhalált szenvedett, a szikhek fegyverrel szálltak szembe elnyomóikkal. Góbind Szingh, az utolsó Guru (+1708) a felekezetet átszervezte, harcias nemzetté fejlesztette, nem egy súlyos, csapást mért az indiai muzulmán uralomra. Bevezette a „kard keresztségének" (Khanda-i-páhal) szertartását, amelyből minden S. férfi született harcosként kerül ki s nevéhez a Szingh (oroszlán) második nevet kapja. Góbind Szingh meghagyta, hogy halála után a S.-ek ne válasszanak több Gurut, hanem tekintsék szent könyvüket, a Granth-Szaháb-ot jelképes vallásfőjüknek. Azóta a S.-ek túlnyomó része, az ú. n. Khálsza (a. m. tisztultak szövetsége), Góbind Szingh reformjait követi, csak csekély részük ragaszkodik az eredeti vallásformához; ezek magukat adnak i S.-eknek mondják, de a többiek szehidzsddriknak (kényelmeseknek) gúnyolják őket, mert nem tartják be Góbind Szingh szigorú előírásait, melyek a haj és szakáll nyírását és a dohány élvezetét is tiltják. A S. vallásban nincs intézményes papság, minden családfő házi pap is, ,a templomokban (gurudvára) köztiszteletben álló, jámbor férfiakat bíznak meg a szolgálat elvégzésével. A S.-ek a xv. sz. végén és még inkább a XIX. sz. elején politikai hatalmat is jelentettek a Pandzsábban és legtovább álltak ellen fegyverrel a brit hódításnak (1849), de aztán hűséggel szegődtek India új urai mellé. A legjobb indiai ezredeket a S.-ekből toborozzák. A S. vallásnak ma is kb. 4 millió híve van, főleg ÉNy, Indiában. Központja Amritszár, a Pandzsábban. Szikkativ (latin siccativum), a. m. szárítást elősegítő eszköz, pl. a lenolaj száradási idejét gyorsító anyag; ez gyantasavas v. olajsavas nehéz fémsókból áll, ólom, mangán, kobalt v. ezek vegyületeinek keveréke. Festékekhez keverik, hogy száradásukat meggyorsítsák. Szikla Adolf, karmester és zeneszerző, +1867, +1938. 1891-től az Operaház korrepetitora, 1892-től 1925-ig karmestere. Barettjei: A törpe gránátos (1903), Alom (1905), Szikla (Sikla), zólyommegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 342 lak. Sziklabánya (Chropov), nyitramegyei k., Tr—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 579 lak. Sziklacsont (os petrosum), a koponyaalap csontos vázának felépítésében jelentős sze Sziklevelek repet játszó páros csont, mely magában rejti a hallás és egyensúlyozás szerveit is (1. Fül). A S. erős csontos falaival kitűnő védelmet nyújt a hallószerv érzékeny képleteinek, viszont a S. betegségei, a koponyaüreg közelsége folytán, könnyen megbetegíthetik az agyi visszeres öblöket, az agyburkokat (agyhártyagyulladás, meningitis) és az agy állományát is. A S. betegségeit, mint pl. a genyes középfülgyulladást, tehát az életfontosságú szervek közelsége miatt mennél előbb szakorvosi kezelésben kell részesíteni. Sziklahát (Záskolie), trencsénmegyei k„ Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 218 lak. Sziklai Szeréna, 1. Papp Váry Elemérné. Sziklakert, kisebb-nagyobb kövekből és növényekből csoportosított kertrész. Elsősorban kisebb dombok, lejtők díszítésére alkalmazzák. Alája a talajt gondosan előkészítik, majd a köveket helyezik el olyan mélyen, hogy kétharmaduk a föld alatt álljon , csak egyharmaduk maradjon a föld felett. A kövek kihelyezése után megvárják, míg azok megülepednek s csak azután ültetik ki a szabadon maradt földterületekre a növényeket. S.-be az alacsony, tömött növésű dísznövények alkalmasak, szín és virágzási idő szerint csoportosítva. Sziklarajzok, 1. Barlangi művészet Sziklás (Suhanovo), temesmegyei k., Tr.óta Romániához tart. (1930) Szalak Sziklaszoros (Skalilé), trencsénmegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 2818 lak. Sziklavárhely (Hradište), nyitramegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 687 lak. Sziklay Ferenc, író és kultúrpolitikus, *1883. Tamnár volt Kassán, Pozsonyban, 1938- ban tankerületi főigazgató lett Kassán. A csehszlovák uralom alatt jelentős közművelődési és irodalompolitikai munkát végzett. Regényei: Hangzatka, A fekete ember, A jöttment; tanulmánya jelent meg a magyar tragédia fejlődéséről, verseket, drámát is írt. Sziklay János, író és hírlapíró, *1857. Hírlapírói pályáját Pozsonyban kezdte, 1879- től Budapesten működött. Szerkesztett napi és hetilapokat, első szerkesztője volt a Magyarország vármegyéi és városai c. monografia-sorozatnak. Hírlapi cikkein kívül írt költeményeket, elbeszéléseket, regényeket, földrajzi, néprajzi és történeti munkákat, drámai költeményt (Magyar végzet); önállóan több mint 40 kötete jelent meg. Szerkesztője a Sajtóévkönyvnek, elnöke a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek a Balaton-egylet megalapításával egyik úttörője a Balaton-kultusznak s fáradhatatlan munkája a dunántúli közművelődésnek (Dunántúli kulturmunkások, 1941). Sziklevelek vesizalevelek (cotyledones), a virágos növények levélalakó szervei, me 365 f) Idők Lexikona, XXIII. — 5605 —