Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

V - Vízisikló (Torpidnotus natrix) - Víziszentgyörgy - Vizitáció - Vizitációs nővérek, l. Szalézi nővérek - Vízitorma, vízizsázsa - Vízitök, l. Tündérrózsa - Vízjárási térképek - Vízjel - Vízjogi törvény - Vízkelet - Vizkelety művészcsalád - Vízkereszt, l. Epiphania és Három királyok - Vízkiszorítás - Vízkór v. vízi betegség (hydrops) - Vízkő, l. Kazánkő - Vízköpő - Vízköz

Vízköz­ ­ü­k és mozgékonyságuk építési adottságok miatt kisebb a rendes repülőgépeiknél. L. XXL k. 525. tábla. Vízisikló (Tropidonotus natrix), 1­­1 m-re, esetleg hosszabbra is megnövő kígyó; tes­tét a keresztes viperáéihoz hasonló, ormós pikkelyek fedik, de megkülönbözteti attól a vipera hátán végigfutó sötét zeg-zugos sáv hiánya. Az Alföld és a dombvidékek vizei mentén mindfelütt előforduló, nagyon közönséges, ártalmatlan állat. Viziszentgyörgy, kir., Zala vm. Csáktor­nyai j. (1941) 2851 lak. Tr.—1941: Sveti Ju­ra,­ na Bregu (Jugoszl.). Vizitáció (latin visitatio), a. m. látogatás, 1. még Egyházlátogatás. Visitatio liminum (t. i. Apostolorum), a. m. az Apostolok sírja küszöbének meglátogatása; a püspö­köknek az egyházjogban X. Pius által sza­bályozott ama kötelessége, hogy olasz te­rületről minde­n harmadik, Európából min­den ötödik évben tartoznak személyesen a pápánál egyházmegyéjükről hivatalos je­lentést tenni. Vizitációs nővérek, 1. Szalézi nővérek. Vízitorma, vízizsázsa, 1. Nasturtium. Vízitök, 1. Tündérrózsa. Vízjárási térképek, a földművelésügyi minisztérium Vízrajzi Intézetének naponta megjelenő kőnyomatos kiadványai. A folyók mindenkori vízállapotáról (vízmagasság, áradás, apadás, jégviszonyok), a csapadék­ás hóviszonyok, továbbá a hajózóutak mély­ségéről ad az ország minden részéből ér­kező távirati jelentések alapján térképes áttekintést. A hajózás és az árvízvédelem nélkülözhetetlen alapja, mert a várható vízviszonyokra lehet róla következtetni. Vízjel a papiros anyagában alkalmazott áttetsző ábra, betű v. betűcsoport. Előállí­tása a papíros (1. o ) víztelenítése során történik, a még nedves papírosba nyomott drótmintákkal; ahol ezek benyomódnak, ott az eredetileg egyenletes vastagságú papí­roslap elvékonyodik; a sajtoló hengerpárok között a papíros vastagsága ismét kiegyen­lítődik, de a benyomott minták helyén ke­vesebb anyag lesz a papírosban, mint má­sutt, ezért a papíros a világosság felé tartva, ezeken a helyeken több fényit fog átereszteni. A V. általában a papírgyár jelzésére szolgál, de pl. bankjegy- v. érték­papírosoknál a hamisítványok készítését nehezíti meg. A V. történetének ismerete gyakran vezethet keltezetlen, régi írások a­­nyomtatványok korának és keletkezési he­lyének a felismerésére. Vízjogi törvény. A magyar vízjog alap­vető törvényei az 1885:XXIII. és az 1913 :XVIII. t. c. A vizek medre a parti birtokos tulajdona, ő köteles gondoskodni a meder jókarbantartásáról is, de a víz maga közös jószág, amellyel nem rendel­kezik. A házi szükséglet fedezésén kívül mindennemű vízhasználathoz és minden olyan vízimunkálat létesítéséhez, amely a vizek lefolyását bármi módon befolyásolja v. megváltoztatja, alispáni, ill. polgármes­teri engedély kell. A V. végrehajtásában felső fokon a földművelésügyi miniszter illetékes. A hatóság szakértői a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok. A vízhasználatok és vízjogi engedélyek nyilvántartása a tör­vényhatóságoknál a „vízikönyv“-ben tör­ténik. Vízkelet ki., Nyitra és Pozsony k. e. e. vm. galántai­­„ a győr—galántai autóbusz­­vonalon. (1911) 1298 lak., u. t. Hidaskürt. Tr.—1938. V. (CsSzl.): Vizkelety, magyar művészcsalád. 1. Béla, *1825, fl864. Történeti képeket festett, il­lusztrációkat rajzolt. 2. Ignác, fl849, lito­gráfiákat készített. 3. Imre, *1819, 1­­95. Bécsben tanult, arcképeket, történeti képe­ket s egy oltárképet is festett Pécs szá­mára. Vízkereszt, 1. Epiphania és Három kirá­lyok. Vízkiszorítás (franciául déplacement), va­lamely úszó hajó által kiszorított víznek súlya t-ban kifejezve; ez egyben a hajó súlya is. A V. tehát nem azonos a t-tarta­­lommal, mert ez utóbbi űrmértéket jelent (1. Bruttó-regiszter-tonna). Vízkór v. vízi betegség (hydrops), azok­nak a betegségeknek gyűjtőneve, melyek­ben híg savós folyadék gyűlik meg a szöve­tek között és a test üregeiben. Oka legtöbb­ször szív-­v. vesebaj; előbbinél a lábon, utóbbinál az arcon szokott kezdődni a bőr­­vizenyő (anasarca). Folyadék gyűlhetik meg a hasüregben (ascites), a mellüregben és a szívburokban is. Helyi vérkeringési zavar­nál csak a pangás területén van folyadék­­gyülem; kezelése az alapbetegségtől függ. Vízkő, 1. Kazánkő. Vízköpő, a középkori épí­tészetben a tetőről előre­nyúló, díszesen faragott'' csurgókő; embert, állatot, groteszk szörnyeket, démo­­í­nokat ábrázolt. Vízköz, kárpátaljai kk., máramarosi közig, kiren­deltség, ökörmezői­­„ a huszt—toronyai és valóc— (g­. Denis, vill. ez.) ökörmezői autóbuszvonalon, (1941) 797 lak. U. p. és u. t. ökörmező. Tr.— 1939: Sojmy (CsSzl.): Vfák Bp. Vízisikló.

Next