Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Z - Zillertal (Zillervölgy) - Zillich Heinrich - Zilzer Antal - Zillingtal, l. Völgyfalva - Zimándköz (Zimandcuz) - Zimándújfalu (Zimandul-Nou) - Zimány - Zimányi Károly - Zimay László - Zimáze (zymase) - Zimbru, l. Borosztok - Zimmer Ferenc - Zimmermann Ágoston - Zimmermann Gusztáv - Zimmermann Johann Baptist - Zimony (Zemun) - Zink, l. Cink - Zinzendorf Nikolaus Ludwig gr. - Zipernowsky Károly
Zillertal továbbfejlesztője, a kultúrhistóriai fokozatok elméletének kialakítója. 1862-ben Sáposóbeai alapítottgyakorló iskolájában Kármán Mór is működött. Főbb imtukái: Einleitung in die allgemeine Pädagogik (1856), Allgemeine philosophische Ethik (1886), Zillertal (Zillervölgy), az Inn jobbparti mellékfolyójának, a Zillernek széles, de magas fekvése miattkeveset termő völgye Német-Tirolban. A folyó forráspatakjai a Z.-ról D.-re emelkedő Z.-i Alpok gloccsereiből táplálkoznak; az Alpok kristályos fővonulatának ez is hatalmas darabja ,az Ötztaii Alpok és a Hohe-Tauern között átlag 2750 m gerincmagasságú. 132 kisebbnagyobb gleccser és 11 gleccsertó díszíti, legmagasabb pontja a Hochfeiler (3510 m). Tirol jellegzetes vidéke, 1. XXIII. köt. 596. tábla. Zillieh Heinrich, erdélyi szász író, *1898. Irt verseket (Strömung, Strömung und Erde), elbeszéléseket és regényeket (Attilas Ende, Der Weizenstrauss) Szülővárosának, Brassónak szented! Kronstadt c. könyvét. Szerkesztette a Klingsor c. folyóiratot, Zilzer Antal, festő, *1860, 1921. Táj- és életképeket (Erdei magány, A kis filozófus is arcképeket festett (Bánffy Dezső). Munkácsy Mihály képmása a M. Tört. Képcsarnokban, Jókané az Otthon-körben függ. Zillingtal, 1. Völgyfalva (Német Bírod.). Zimándköz (Zimandcuz), aradmegyei k. Tr. óta (Romániához tart. (1930) 968 lak. Zirnándújfalu (Zimandul-Nou), aradmegyei k., Tróta Romániáihoz tart (1940) 1169 lak. Zimány, kir., Somogy vm. igali j. (1941 937 lak. U.p. és ut. Magyarrá ad. Zimányi Károly, mineralógus, *1862, +1941. 1895-től a M. N. Múzeum világhírű ásványtárának szaktisztviselője, 1922-től igazgatója. Az ásványtan körébe vágó értékes dolgozatai külföldi és hazai szakfolyóiratokban jelentek meg. Főképen magyarországi ásványok kriatallografiájával foglalkozott. A M. T. Akad. tagja, a Földtani Társ. tiszteleti tagja volt. Zimay László, zeneszerző,*1833, fl900. Atyja (családi néven Zmay) fatonakarmester volt 1855-ben Mosonyi tanítványa,később a Pestbudai Dalárda karnagya, majd 1887- ben a Nemzeti Zenede tanára lett. Főleg dalokat és kórusokat komponált. Nevezetesebb dalai: Nem hallottam soha ily bús harangszót, Boldog éjjel (Petőfi szövegére), Naptól virít (Tóth K. szövegére), Dalra magyar (Ábrányi E. szövegére) stb.) Említendők még magyaros jellegű zongoraművei. Zimaze (zymase), az alkoholos erjedést előidéző enzimek (1. o.) összességének neve. Az alkoholos erjedés (1. Erjedés) során a közbeeső anyagok egész sora képződik és alakul át tovább, míg a végső termékek: alkohol és széndioxid megjelennek. Minden egyes közbeeső termék képződését más enzim katalizálja. Ennélfogva a Z. nem egységes enzim, hanem több enzim elegye. Hatására csak a glykose, fructose és mannose erjednek el, tehát igen különleges hatású, enzimrendszer. Főleg az élesztőgombákban fordul elő. Zimbru, 1. Borosztok és Zombrád (Románia). Zimmer Ferenc, újságíró, *1885. A Magyar Távirati Iroda fő- és felelős szerkesztője- Tevékenyen r részt vesz az újságírói közéletben, az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztályának elnök© és így a Kamara alelnöke, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ügyvezető elnöke, a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjpénztárának helyettes elnöke. Mint gyorsíró 1904-ben gyorsírástanítói oklevelet szerzett, szerkesztette az írás c. szakfolyóiratot és egy Fabro Henrikről szóló emlékkönyvet. Zimmermann Ágoston, zoológus, *1875. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szaknára, a Fertsőház és a M. Tud. Akadémia tiszteleti tagja, a Kir. M.gy. Természettudományi Társulat elnöke. Összehasonlító anatómiai és fejlődéstani kutatásai mellett kézikönyveket is írt, melyek több kiadásban terjedtek el. Zimmermann Gusztáv, állatorvos, *1911. Z. Ágost fia, egyetemi magántanár. Több állatorvosi anatómiai munkája jelenít meg. Zimmermann Johann Baptist, német festő, *1680, +1758. Délnémetországban működött, az Asam-család freskóstílusának folytatójaként; késői művei a rokokóba hajlanak. Falképei Münchenben, Steinhausenben, Würzburgban, Nymphenburgban stb. Zimony (Zemun), horvátországi város, a Duna jobbpartjain, a Száva torkolatánál. (1931) 20.083 lak. Belgráddal híd köti öszsze. Jelentékeny a gyáripar, repülőtér. A rómaiak idején megerősített hely volt (Taurinum), helyén emelték 1896-ban a milleniumi emlékművet, mely ma is áll. Vára a történelem folyamán többször szerepelt. Tr.—1941: Jugoszláviához tartozott, 1934-ben Belgrádhoz csatolták, Jugoszlávia összeomlása utánismét önálló várossá vált. Zink, 1. Cink, Zinzendorf Nikolaus Ludwig gr., a „hermhuti testvérközösség 11 alapítója, *1700, +1760. A „testvérközösség 11 (1. Herrnhutiak) püspöke lett, azt megszervezte s bizonyos önállósággal az ev. egyházba illesztette be. Nagyszámú vallásos éneket írt, misztikus szellemben. Zipernowsky Károly, oki. gépészmérnök, *1853. 1878-ban a Ganz-gyár elektrotechnikai műhelyének megszervezéséhez kapott megbízást, 1893-tól 1925-ig a Műegyetem tanára vollt. 1990 óta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. Már műegyetemi hallgató korában az ábrázoló geometria új eljárását dolgozta ki, majd a Ganz-gyárban tág tere nyílt találmányai kifejlesztésére; ezek közüla Déri Miksával és Bláthy O. Titusszal együtt kidolgozott transzformátor mai alakja és kapcsolása az elektrotechnikában korszakalkotó. 6228