Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Sz - Szombatság (Sâmbăta) - Szomjas Györgyné Maya Astuto - Szomnambulizmus - Somód - Szomoff Konstantin - Szomolánka (Smolinské) - Szomolány (Smolenice) - Szomolnok (Smolník v. Schmöllnitz) - Szomolnokhuta (Smolnicka Huta v. Schmöllnitzer Hütte) - Szomolya - Szomor - Szomordok - Szomorlovászi (Lovasovce) - Szomoróc - Szomorúfa - Szomory Dezső - Szomory Emil - Szomotor - Szonáta (sonata) - Szonatina - Szond - Szonda, l. Kutasz - Szondi Lipót
Szombatság Szombatság (Sámbáta), biharmegyei k. Tr óta Romániához tart. (1930) 907 lak. Szomjas Györgyné, Maya Astuta, szobrász, *1911. Budapesten és Rómában végezte tanulmányait; főleg éremművészettel és kisplasztikával foglalkozik. Szomnambulizmus, a. m. alvajárás (1. o.). Szomód, kir., Komárom vm. tatai f. (1941) 1554 lak., u. t. Tata. Szomoff Konstantin, orosz festő, *1869. A szentpétervári rokokó s a biedermeier-életből vett képeket festett (A szerelem szigete); az orosz szecesszió egyik, külföldön is jól ismert vezető mestere volt. Szomolánka (Smolinské), nyitramegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1172 lak. Szomolány (Smolenice), pozsonymegyei k., Tr—199 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1660 lak. Szomolnok (Smolník v. Schmöllnitz), szepesmegyei városka, Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 2421 lak. Régi rézbányái kimerültek, most vaskovandot, antimont, mangánt, kevés vas- és rézércet bányásznak S. környékén. Szomolnokhuta (Smolnicka Huta v. Schmölnitzer Hütte), szepesmegyei k, Tr.— 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1069 lak. Szomolya, 1937 óta Gömbösfalva, nk. Borsod vm. mezőkövesdi (1941) 2352 lak., u. t. Bogács, Szomor, kir., Komárom vm. tatai j., a budapesti—bajnai és budapest—béregi autóbuszvonalon. (1941) 890 lak. Itt győzték le és fogták el három napos csata után 1046- ban T. Endre hívei Péter királyt. Szomordok, kk., Kolozs vm. egeresi j. (1941) 360 lak U. p. és u. t. Magyarnádas. Tr.—1940: Sumurducu (Románia). Szomorlovászi (Lovasovce), nyitramegyei k. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (19°0) 589 lak. Szomoróc, kk., Vas vm. szentgotthárd— muraszombati j. (1941) 184 lak., u. p. és u. t. Keren-Szomorúfa, azoknak a rendszerint díszfáknak összefoglaló neve, amelyek vesszőiket, ágaikat csak egy bizonyos hosszúságig nevelik felfelé növő irányban, később meghajolnak s lefelé csüngő alakot vesznek fel. Vannak természetes S.-k, ilyenek a szomorúfűz (l. Fűzfa), néhány szülféle stb. Nevelnek mesterségesen is lefelé növő alakúra fákat. A S.-k elsősorban temetőkben, továbbá díszkertekben, parkokban nyernek alkalmazást. Szomory Dezső, író, *1869. Hosszabb ideig Párizsban élt. Egyéni, impresszionista stílusa sajátságos, sokszor idegenszerű zenei hatásba oldja fel az elbeszélő és drámai prózát. Novelláskötetei: Elbukottak, Az isteni kert, Les grands et les petits monneaux (Párizs), Mesekönyv, A pékné, Ünnep a Dühöngőn, A selyemzsinór. Történelmi drámái: A Nagyasszony, Mária Antónia, II. József, II. Lajos. Társadalmi színművei: Bella, A ra. — ez alatt fel nem vett címszók alatt találhatók! — Jongó Bolzay-leány, Györgyike drága gyermek, Glória, Szabóky Zsigmond Rafael etb. Szomory Emil, újságíró, *1874. Több fővárosi napilapnál dolgozott, az Ujságnak 20 éve színházi krónikása (,,Sorry“). Színházi vonatkozású és szépirodalmi jellegű munkákat is írt. Szomotor, kir., Zemplén vm. bodrogközi„ a csap-sátoraljaújhelyi vasútvonalon. (1941) 826 lak. Tr.—1938: Somotor v. S. (CsSzl.). Szonáta (sonata), olasz zenei műszó, a suonare, a. m. hangszeren játszani igéből a hangszerre írt zenedarabok bizonyos szabályos formája. A XVI. sz. végén, az önálló hangszeres zene kialakulásának korában S.-nak neveztek minden hangszeres darabot, szemben az énekkel: cantataval. A név rövidebb formája a Canzone da sonar-nak. Ilyen értelemben szerepel a szó a XVII. sz.-ban, sőt a XVIII. sz. első felében is. A mai értelemben vett S. a hangszeres zenén belül bizonyos formai meghatároltságot is jelent. Ez az új műfaj a XVIII. sz. közepén alakult ki Németországban, a kétszakaszos dalforma kiszélesedéséből. Már az olaszoknál (Legrenz, Vitali) kezd átmenni a régi szabású, merev-ünnepélyes Sonata da chiesa (templomi S.) a táncszvitből kialakult, könnyedebb formálású Sonata da camera (kamara S.) műfajába, s ezzel a S. a házi-zenélés műfajává lett. A modern S. a mannheimi és korai bécsi mesterek gyakorlatában alakult ki (Stamitz, Mann, Wagenseil) és a bécsi nagy klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) tették a szubjektív zenélésmód legjellegzetesebb műformájává. Haydnnál teljesedik ki a klaszszikus S. kerek négy-tételessége: 1. a tulajdonképeni S.-tétel, melynek lényege két ellentétes jellegű téma (fő- és melléktéma) felsorakoztatása (expositio), majd ezek megütközése a feldolgozási részben, végül az expositio visszatérése (repriz), e tétel rendszerint gyors; 2. lassú tétel, rendszerint dalformában; 3. s/4-es ütemű gyorsabb (scherzo) v. lassúbb (menuette) tétel, összetett dalformában; 4. gyors finale-tétel, S. v. rondo-formában (1. o.). A klasszikus formavázon alapul az új-klasszikuss S. is (Bartók, Kodály, Honegger stb.). Szonatina, olasz zenei műszó, a. m. kis szonáta. A XVIII. sz. vége felé kialakult, inkább didaktikus jelentőségű egyszerűbb műfaj. Elsősorban a zongora-irodalomban gyakori. Kiválóbb művelői Beethoven, Kuhlau, Schubert, s főleg Clementi. Az újabb mesterek közül Bartók írt S.-t. Szond. nk. Bács-Bodrog vm. apatini j. (1931) 6872 lak. Állat-, gabona- és kender kivitel. Tr.—1941: Sonta (Jugoszl). Szonda, I. Kutasz. Szondi Lipót, pszichológus és gyógypedagógus. *1893: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadó tanára volt; megalapította az Áll. Kórtani és Gyógytani Laboratóriumot. Kutatta a belső szekréció ideg- és elmegyógyászati vonatkozásait