Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Z - Zetalaka - Zétény - Zeus - Zeuxis - Zevio Stefano da - Zgribeşti, l. Krassógombás - Žiar, l. Zsár - Žibritov, l. Zsibritó - Zichy Aladár gr. - Zichy Antal - Zichy Domonkos gr. - Zichy Géza gr. - Zichy Gyula gr.
tűnik és 5 km után bukkan fel ismét. Podgoricától É.-ra ömlik a Moracsába. 2. A Moracsa folyó jobb oldalán elterülő vidék, nagyjában a mai Crna Gora területét foglalja magában. Régebben Dukljának nevezték, a XV. sz.-tól kezdve mindinkább Crna Gora (Montenegro) a neve; a középkorban a régi szerb 7.-i állam. A közeli Dalmácia hatása alatt Szt. Száva idejéig a Ny.-i vallás és latin elemek voltak túlsúlyban. A lelki élet középpontja Bar volt, r. kat. érsekséggel, melyet 1089 körül alapítottak. A XI. sz.-ban nagy jelentősége volt a szerb történelemben, az első időben hatalma alatt voltak csaknem az összes szerblakta vidékek A XII. szóban hanyatlásnak indult s helyette Kaska emelkedett fel, Nemamja Z.-t is Raskához csatolta. Az ország fővárosa a XIV. sz. végéig Szkadar (Szkutari) volt. 1449-től több évszázadra török uralom alá került s ezután már csak neve őrizte hajdani nagyságát A terület további történetét I. Montenegro alatt. 3. 7.bánság, bánság az egykori Jugoszláviában, a Horvát, Drimai, Vardari, Moraviai bánságok és Albánia, valamint az Adriai tenger között; székhelye Cetinje volt. Zetelaka, nk., Udvarhely vm. székelyudvarhelyi ja Z.—székelyudvarhelyi autóbuszvonalon. (1941) 5309 lak. Váromladék. Tr.—1940: Zetea (Románia). Zétény, kk., Zemplén vm. bodrogközi j. (1941) 855 lak. U. p. Boly, u. t. Királyhelmec. Tr.—1938: Z. (CsSzl.). Zeus, a görög vallásban a legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja”, Kronos és Rhea fia (Kronion v. Kronides). A titánok legyőzése után testvéreivel, Poseidonnal, a tenger, és Hadásszal, az alvilág urával, megosztozott a világ uralmán, de úgy, hogy mint az ég ura, kezében tartotta a főhatalmat. Az éghez való vonatkozása mutatkozik meg elképzelésének legősibb, természeti oldalában: ő irányítja az időjárást, ő okozza a mennydörgést és villámlást s mint a Hórák atyja, ő intézi az évszakok váltakozását is. De evvel függ össze a 7.vallás legfontosabb erkölcsi vonatkozása is, mint ahogyan az ég egyformán borul mindenre és mindenkire, Z. a világ pártatlan bírája, az igazság érvényesülése és a végzet beteljesedése felett őrködik. Ez utóbbi kivált a szoikus filozófusoknál, a görögségen belül is monotheisztikus jellegű, elsősorban erkölcsi követelményt jelentő vallásosság kialakulására vezetett; akkor már háttérbe szorultak a mítosz anthropomorph vonatkozásai is, mint pl. szeretkezései, melyekből a hősök és dinasztia-alapítók egész sem született (Herakles, Perseus stb.) , civakodása féltékeny feleségével, Hérával, valamint a helyi kultusz olyan különös vonásai, mint pl. az, hogy Krétában, gyermeksége színhelyén, sírját is mutogatták. Ábrázolásai közül leghíresebbek az Otricoliban talált márványfej a Vatikánban és Phedias elpusztult szobra, mely I. pánhellén kultuszának főhelyén, Olympiában állt s melynek képét több elisi pénz megőrizte. L. még Görög vallás és Juppiter. Zeuxis, görög festő, Kr. e. 425 körül. Az alsó-itáliai Herakleiából származott, az ion képzőművészet főképviselője. Zevio Stefano da (S. da Verona), veronai festő, *1375, +1438 után. Pisanello s az É.-i mesterek hatása alatt festette műveit, a korai quattrocento stílusában. Főművei Veronában: Madonna a rózsaligetben (múzeum), Madonna a gyermekkel (S. Forma), freskók a S. Giovanni in Valle- és a S. Maria della Scala-templomban. Zgribenti, 1. Krassógombás (Románia). Ziar, 1. Zsár (Szlovákia). Zibritov, 1. Zsibritó (Szlovákia). Zichy Aladár gr., politikus, *1864, +1937. A néppárt elnöke, 1906-tól 1910-ig a koalíciós kormányban a kin. személye körüli miniszter volt. 1925-ben a Szt. István Társulat elnökévé választották. Zichy Antal, író és politikus, *1823, +1898. Tagja volt az 1847. és 1848. országgyűlésnek s 1861 óta is többször volt képviselő. Mint a Pesti Napló vezércikkírója sokat tett a közjogi kérdések tisztázása körül. Kiadta Széchenyi István naplóját, leveleit, beszédeit, cikkeit s megírta két nagy kötetben gr. Széchenyi István életrajzát (1896—97). Zichy Domonkos gr., veszprémi püspök 1842-től 1849-ig. Egyházlátogatásainak jegyzőkönyve fontos művelődéstörténeti anyagot tartalmaz püspöksége idejéről. Az 1849-i kormány megfosztotta méltóságától; a Jellasich-csapatok birtokát, kastélyát kifosztották. Püspökségéről önként lemondott. . Zichy Géza gr., zeneszerző és zongoraművész, *1849. +1924. 14 éves korában elvesztette felkarját, de balkezével rendkívüli zongora-technikára tett szert. Zenei tanulmányait Volkmannnál és Lisztnél végezte, 1875-től 1918-ig a Nemzeti Zenede elnöke, 1892-től 1894-ig az Operaház intendánsa volt. Főbb művei: Alár (1896). Rákóczi-trilógia: 1. II. Rákóczi Ferenc (1909), 2. Nemo (1905), 3. Rodostó (1912), operák. Egyéb művei: balkezes etűdök zongorára, balkezes zongoraverseny, Dolores (karmű), Gemma, táncköltemény, dalok, kórusok stb. Mint író is tevékenykedett. Verseket, novellákat írt; önéletrajza előbb németül, majd 1912— 13-ban magyarul is megjelent. Zichy Gyula gr., kalocsai érsek, *1871, +1942. Innsbrucki és római tanulmányai után 1901-ben XIII. Leónak, majd X. Piusnak szolgálattevő kamarása lett. 1905-től 1926-ig pécsi püspök, 1923 óta egyúttal a kalocsai érsekség adminisztrátora is. 1925-ben kalocsai érsekké nevezték ki. Pécsett a Piusgimnázium és internátus (mindkettő a jezsuiták kezén), az Emericanum, a középiskolai internátus, a „Dunántúl** nyomda és napilap, több iskola és zárda a bizonyítéka kulturális működésének. Uj Idők Lexikona, XXIV. 6225