Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936)
A - A, a betű - Aachen - Aakjaer, Jeppe - Aare - Aarhus - Aba - Abádi Benedek - Abádszalók - Abafi (Aigner) Lajos - Aballar - Abakusz - Abaliget - Abaligeti barlang - Abandon - Aba Novák Vilmos - Abaposztó - Aba Sámuel, magyar király - Abasár
A A, a, az ábécé első betűje (a föniciai és héber alf, a görög alfa, a ya.) Legismertebb rövidítései : a az év területmérték hivatalos jelölése. Pénteken A. az illető ország fő pénzverőhelyének jelzése. Latin feliratokon A. Augustus (császár). Dátumokban a anno (évben), a, zenében az abszolút hangmagasság pontos mérésére szolgáló hang. Magasságát 1858-ban Párisban 4375 egész-, ill. 875 félrezgésben, 1885-ben Bécsben 435 (870 fél) rezgésben állapították meg. Aachen (lat. : Urbs Aquensis, franc.: Aix-la-Chapelle), németországi város a rajnai tartományban, (1933) 162.990 lak. Széntelepek, szövő-fonóipar, üveg-, vasipar. Búcsújáróhely. Környékének meleg forrásait már a rómaiak ismerték, itt állt egy katonai telepük is (Aquae Grani). Nagy Károly palotát és székesegyházat építtetett a városban . 813—1531-ig itt koronázták a német királyokat. Két nevezetes békét kötöttek A.-ben. Az első (1668) véget vetett a háborúnak XIV. Lajos és Spanyolország között ; a másik (1748) az osztrák örökösödési háborút fejezte be. Magyar szempontból fontos az A.-i magyar kápolna, amely 1364—1367-ig épült. A kápolna helyén ma egy XVIII. sz.-i épület áll , megvan azonban a régi kincsek egy része, a magyar ötvösművészet értékes emlékei. Aakjaer, Jeppe, dán költő, szül. 1866., megh. 1930. A jütlandi parasztok életének és a kemény jütlandi természetnek lírikusa és elbeszélője. Megzenésített dalai hazájában igen népszerűek. Legismertebb regénye : Vredens Born (A harag gyermekei, 1905). Aare, a svájci medence főfolyója, egykor a Duna forrása, a Felső- és Alsó-Aar gleccserből ered, átfolyik a Brienzi- és Thuni tavakon. Hossza 485 km, Waldshutnál a Rajnába torkollik. Aarhus, dán kikötőváros Jütlandban, a Kattegatnál, (1931) 81.279 lak. Dánia második legnagyobb városa. XIII. sz.-ból származó templomok. Aba, nk., Fejér vm., székesfehérvári j. (1930) 4067 lak. Vasúti állomás Aba— Sárkeresztúr. Kat. templomában XVIII. sz. freskók. Abádi Benedek, nyomdász, a XVI. sz. elején élt. Az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyv nyomtatója. Mint Nádasdi Tamás nyomdájának vezete Lexikontője, ő nyomtatta ki Erdősi (Sylvester) János magyar nyelvű Uj Testamentumát. Abádszalók, nk., Jász-Nagykún-Szolnok vm., tiszai felső r. (1930) 7463 lak. Vasúti állomás Pusztataksony—Abádszalók. Gőzfűrésztelep, gőzmalom. Abafi ( Aigner) Lajos, író és könyvkiadó, szül. 1840., megh. 1909. Irodalmi, esztétikai, könyvészeti tanulmányokat, cikkeket írt. Később lepkészettel foglalkozott. Fontos munkái : A lepkészet története Magyarországon (1898) ; Magyarország lepkéi (1907). Megírta a szabadkőművesség történetét. Abailard, francia szkolasztikus, 1. Abélard. Abakusz (eredete a görög abax, a. m. tábla, deszka), az antik építészetben az oszlopfő fedlemeze, legfelső alkatrésze. Ősi, görög formája négyzetes, Róma és a renaissance építészetében gazdagabb alakítást nyer. Abaliget, kir., Baranya vm., pécsi r. (1930) 767 lak. Vasúti állomás. Abaligeti barlang (Paplika), a Mecsekhegység északnyugati peremén, Abaliget község (Baranya vm.) határában 220 m absz. magasságban nyílik. Északra néző bejárata déli irányban haladó 446 m hosszú, átlag 3 m magas és 2 m széles járatba vezet. A főágon kívül az A.-nak egy bal-és két jobboldali mellékága is van. A főjáratban belülről kifelé patak folyik. 184 különböző állatfaj él benne. Abandon, a tengerjog szerint a hajó elhagyása, főként az a jog, hogyha a hajó elveszése valószínűvé vált, vagy helyreállításra nem érdemes módon megsérült, a biztosított a biztosítónak átengedheti a hajót a biztosítási összeg ellenében. Aba Kovák Vilmos, festő, szül. Budapest 1894. Rézkarcaival s főkép egyházművészeti képeivel keltett feltűnést (szegedi Szt. Demeter-torony, jászszentandrási templom). Első díjat kapott a padovai egyházműv. kiállításon 1933. Abaposztó, a juh, kecske vagy teve gyapjából háziipari úton szőtt durva kelme. Azonos a szűzposztóval. Aba Sámuel, magyar király (uralk. 1041—1044). Előbb nádor volt, de amikor a zsarnok Péter ellen forradalom tört ki, királlyá választották. III. Henrik németrómai császárnak visszaadta a Szt. István által meghódított területet és ezzel a nemzet bizalmát elveszítette. Ménfőnél 1044. csatát vesztett Henrikkel szemben, menekülés közben meggyilkolták. Abasár, nk., Heves vm., gyöngyösi j. (1930) 2966 lak. Vasúti állomás Gyöngyös és Ludas. Bortermő vidék, szőlőoltvány- Aba ár