Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936)
B - Borbála, szent - Borbás Vinde (Deétéri) - Borbolya - Borchgrevink, Carsten - Borda (costa) - Borda, Jean - Bordeaux - Bordeaux, Henry - Bordet, Jules - Bordighera - Bordone, Paris - Borecet - Borelli, Giovanni - Borgáta - Borgese, Giuseppe Antonio - Borghese
581 agitációt fejtett ki a leszerelés és Szovjet- Oroszország elismerése mellett. 1930. a londoni tengerészeti értekezleten nagy tevékenységet fejtett ki a hadihajók számának csökkentése és a tengerek szabadsága érdekében. A magyar kérdéssel is sokat és szeretettel foglalkozott. Borbála, szent, szűz és vértanú. Nikodémiában élt a III. sz.-ban. A Maximinus Thrax-féle üldözés alatt kegyetlen kínzások után 306. lefejezték. A tüzérek védőszentjükként tisztelik. (Ünnepe dec. 4.) Borbás Vince (Deétéri), szül. Ipolylitke 1844., megh. Kolozsvár 1905. 1880. a budapesti egyetem magántanára, 1898. c. rk. tanár és 1902. a kolozsvári egyetem növényrendszertan tanára. A magyar botanika történetében korszakot jelentő munkássága, közel 900 közleménye, rendszertani, florisztikai és növényföldrajzi vonatkozású. Borbolya (növ.), 1. Sóskaborbolya-félék. Borchgrevink, Carsten, norvég délsarki utazó szül. 1864. A Southern Cross délsarki expedíciót vezette és hajóval, majd szánnal elérte az addig legdélibb pontot : 75° 50'. Utikalandjai több nyelven is megjelentek (1901—04). Borda (costa), donga alakú csontléc, mely hátul a gerincoszloppal, elől a szegycsonttal ízesül vagy szabadon végződik. Embernek 12, lónak 18, lajhárnak 23 pár B.-ja van. Alacsonyabbrendű gerinceseknél nyaki és hasi B.-k is vannak, embernél ezeknek csak nyomai találhatók. A B.-k emelkedésekor a mellkas tágul (belégzés). Betörések aránylag gyakoriak de jóindulatúak ; ilyenkor a sérült mellkasfélre ragtapaszkötést alkalmaznak. (L. még: Csontok). Borda, Jean, francia fizikus, szül. 1733., megh. 1799. Mérési módszerei tették híressé, tőle származik az új francia mérték- és súlyrendszer és számos gyakorlati mérőeszköz. Bordeaux, a francia Gironde département székvárosa, atlantióceáni kikötő a Garonne tölcsértorkolatában, Franciaország negyedik legnagyobb városa, előkikötője Pouillac és Le Verdon, (1931) 262.996 lak. Hajó-, cipő-, cukor-, ételolaj gyártás, malomipar, vaskohászat, borkereskedelem. Kikötői forgalmára (1932: 43 millió tonna) jellemző a nagy borkivitel és a gabona- és szénbehozatal. Repülőkikötő, 2 rádióleadó állomás, egyetem, 2 csillagvizsgáló, székesegyház (XII. sz.). Az ókorban (Burdigalia) és a középkorban Aquitania fővárosa, majd Guyenne középpontja, 1154—1451 angol birtok volt. Bordeaux, Henry, francia regényíró, szül. 1870. Erősen tradicionalista katolikus szellemben fogant regényeivel társadalmi eszméit óhajtja dokumentálni, akárcsak mestere, Bourget, akinek azonban mögötte marad. Ismertebb művei : La neige sur les pas, Les Roquevillard, La peur de vivre. Több munkája magyarul is. Bordet, Jules, belga bakteriológus, szül. 1870. A brüsszeli Pasteur-intézet igazgatója. Szerológiai kutatásaiért 1919. Nobel-díjat nyert. 1906. Gengou-val felfedezte a szamárköhögés baktériumát. Bordigliera, olaszországi fürdőhely a Riviérán, a francia határ közelében, (1930) 7607 lak. Pompás helyzete, délszaki növényzete miatt látogatott téli üdülőhely és tengeri fürdő. Bordone, Paris, olasz festő, szül. 1500., megh. 1571. Tizian tanítványa volt, nagy velencei festők mellett azonban csak másodrangú szerephez jutott. Előkelőre hangolt képmásai alapján külföldre (Páris, Augsburg) is hívták. Főműve a velencei Akadémián őrzött Szt. Márk gyűrűje. Borecet, 1. Ecet. Borelli, Giovanni, olasz asztronómus, matematikus, fizikus, orvos, szül. 1608., megh. 1679. Theoria planetarum medicearum c. művében először fejti ki, hogy az égitestek között vonzásnak kell lenni és a bolygók pályája ellipszis. B. szerkesztette az első heliosztátot. Ilonjára, kir., Vas vm. celldömölki r. (1930) 448 lak. Vasúti állomás Káld. Borgese, Giuseppe Antonio, olasz egyetemi tanár, regényíró és kritikus, szül. 1882. Jelenleg Amerikában él. Művei : La canzone paziente (1910), Le poesie (1922), Mefistofele (1911), Rube (1921), I vivi e i morti (1923, magy. ford.), Temperta net nulla ; színdarabjai : L’arciduca, Lazzaro. Elmélyedő, filozófus és lírikus természet, akit főleg a halál problémája érdekel. A modern olasz írók közt az egyetlen igazán humanista, klasszikus értelemben vett műveit költő, érzékeny és magányos lélek. Borghese, sienai eredetű római főúri család. Fénykorát Camillo B. alatt élte, aki 1605. V. Pál néven pápa lett és a család hatalmas vagyonát megalapozta. Unokája Scipione B. (megh. 1633) bíboros építtette a Villa B.-t a római Porta del Popolo előtt, amelyben a család hires antik szoborgyűjteményét helyezte el (pl. a B.-i vívó). A műkincsek egy részét 1807. 1. Napoleon Párisba vitte, de 1815. ismét visszakerült. 1892. itt helyezték el a B.-család hires kép Borghese