Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
E - Egocentrizmus - Egoizmus (önzés) - Egregy - Egres - Egressy Béni - Egressy Gábor - Egri Viktor - Egri norma - Egry József - Egyed - Egyed, szent - Egyed István - Egyed Zoltán - Egyedárúság (monopólium)
Egocentrizmus Egocentrizmus, az a lélektani magatartás, amikor az egyén önmagát érzi a világ középpontjában s amikor az egyén a dolgokat és jelenségeket nem az objektív mértékükön, hanem az ő saját érdekei, igényei, szükségletei szerint ítéli meg. Az E. fokozott mértékben figyelhető meg gyermekeknél és elmebetegeknél. Egoizmus (önzés), az az etikai magatartás, amikor az egyén minden cselekedetében ridegen és kizárólagosan a saját érdekeit tartja szem előtt. Ellentéte az altruizmus. Egregy, kir., Zala vm., Keszthelyi j. (1930) 417 lak. Vasúti állomás Keszthely, Árpádok korából származó templom. Egres, 1. Köszméte. Egressy Béni, zeneszerző és színműíró, szül. 1814., megh. 1851. Tanítóból lett a kolozsvári társulat színésze. A szabadságharcban főhadnagyi rangban vett részt. A Szózat megzenésítője. Bár a zenében naturalista volt és a hangjegyírást csak később tanulta meg, sok népszínműhöz és színdarabhoz írt zenét. Nótái közül néhány még ma is ismert (Juhászlegény, Ereszkedik le a felhő stb.). Erkel Hunyadi László-jának és Bánk bfán-jának szövegét írta. Egressy Gábor, színművész (családi nevén E. Galambos) szül. 1808., megh. 1866. Nagy drámai és tragikai szerepeket játszott, művelt Shakespeare-színész volt, bejárta a külföldet s elméletileg is foglalkozott a színjátszással. Elsősorban értelmes, intelligens színész volt s némelyek emiatt kissé száraznak és hidegnek találták a játékát. Egri Viktor, szlovenszkói magyar elbeszélő, szül. 1898. A világháború megrázó élményeitől fűtött naturalista író, több regényében erős szociális hit, emberszeretet nyilatkozik meg. Egri norma. A szegények segélyezésének intézményes megoldása, mely a hatóságok, a karitatív szervek és a társadalom összefogása és együttműködése révén egyetemesen akarja megoldani a kérdést. A rendszer a háború utáni években Egerben alakult ki s ma már több mint 20 város és közület tette magáévá. Adminisztrációját Assziszi szt. Ferenc leányainak külön e célra alakult rendje végzi. Egry József, festő, szül. 1883. Párisi és bpesti tanulmányok után Tomajban telepedett le, ahol a Balaton vizének és egének fény- és színjelenségeit egyénien alakította újszerű képekké, amelyekkel úgy itthon, mint a külföldön (Berlin, Drezda, Velence) sikert aratott. Öt képét az Új Magyar Képtár őrzi. Egyed, kir., Sopron vm., csornai j. (1930) 1112 lak. Vasúti állomás Egyed— Rábacsanak. Határában 1831. Izisz tiszteletét szolgáló áldozócsészét találtak. Egyed, szent, szül. Athén, 640 körül, megh. 722 körül. Jómódú gör. családból származott. Örökségét szétosztotta a szegények között és Franciaországban, a Rhône torkolatának közelében remeteségbe vonult. Később bencés apátságot alapított, melynek apátja lett. Egyed István, közjogi író, szül. 1886. 1922. magántan. 1923. ítélőtáblai bíró. 1928. a bpesti egyetemen a közigazgatási jog tanára. A tanárvizsgálóbizottság tagja. Számos önálló munkája jelent meg magy. és német nyelven a közjog köréből. Egyed Zoltán, Székelyvásárhelyi, író, szül. 1894. A Reggel hetilap szerkesztője és az Új Magyarság főmunkatársa. Verseket, egyfelvonásosakat, színműveket, reg.-t irt. A Színpadi Szerzők Egyesületének igazgatója. Egyedárúság (monopólium), jelenti a piacon szembenálló két fél egyikének, rendesen a kínálatnak a szabad versenyt teljesen vagy legalább nagyrészt kizáró helyzetét. Szőkebb értelemben csak akkor nevezik E.-nak a verseny kiküszöbölése V. mérséklése által előállt helyzetet, ha azt törvényes intézkedés hozza létre, mely a szóbanforgó jószág termelését, forgalombahozását stb. állami előjoggá teszi. A szerint, hogy ezt a szűkebb értelemben vett E.-ot az állam pénzügyi v. egyéb (közgazdasági, közigazgatási stb.) okból hozza létre, beszélünk pénzügyi és közjogi monopóliumról. Ezek alcsoportjai a gazdaságpolitikai intézményeken alapuló (pl. szabadalom) jogi E.-oknak. A másik csoportot alkotó gazdasági egyedáruságok ezeknél sokkal gyakoribbak és létrejöhetnek a kereslet v. kínálat nagy részének egy kézben való összpontosulásából (mennyiségi monopólium) v. ami ennél sokkal többször fordul elő, a piaci felek szervezkedése folytán (szervezeti monopólium). Ahhoz, hogy E.-ról beszéljünk, nem szükséges az egész piacra kerülő mennyiséget a kínálat v. kereslet oldaláról felölelő egy egyén v. tömörülés létezése, elég, ha annak csak túlnyomó része egy irányító kézben összpontosul. E szerint különböztetünk meg teljes és részleges E.-ot. A monopólium célja, hogy a piaci verseny kiküszöbölésével az árakat szabályozza a kínált v. keresett mennyiség önkényes változtatásával. E. keletkezését elősegíti a versenyző felek kis száma, a termelt v. kínált jószág természettől korlátolt mennyisége, azok