Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
G - Gurlitt, Cornelius - Gurwitsch-sugárzás - Gusztáv I., Eriksson (Wasa), svéd király - Gusztáv III., svéd király - Gusztáv V., svéd király - Gusztáv Adolf, svéd király - Gutaháza - Gutaütés - Gutenberg, Johannes - Gutin - Gutorfölde - Gúttamási - Guttapercha
Gurlitz, Cornelius, német műtörténetíró, szül. 1850. Mint a drezdai műegyetem tanára, nagy munkát végzett főkép a barokk építészet és iparművészet terén kutatásaival (Geschichte d. Barockstill, Die Baukunst Frankreichs stb.). Gurwitsch-sugárzás, az élő szervezet által kibocsátott igen kis intenzitású ultraibolya-sugárzás, elnevezése (Gurwitsch 1923.) Nevezik mitogenetikus sugárzásnak is, mert első időkben azt gondolták, hogy ez váltja ki a sejtosztódást. Ez a felfogás azonban már túlhaladott. Az utolsó évek kutatásai szerint a G.-sugárzás enzimfolyamatok révén szabadul fel. Gusztáv., Eriksson (Wasa), svéd király, szül. 1496., megh. 1560 szept. 20. 1519. megszökött a dán fogságból, ahova túszként került és főleg a dalarniak (1. o.) segítségével felszabadította Svédországot a dán uralom alól (1521—23). 1523. királlyá választották. Hogy segítsen az állam pénzügyi helyzetén, csatlakozott a protestantizmushoz és keresztülvitte az egyházi javak nagy részének szekularizálását és a papok megadóztatását. A vesterasi országgyűlés (1544) kimondotta, hogy a svéd királyság öröklődik G. családjában. Gusztáv III., svéd király, (uralk. 1771— 92), szül. Stockholm 1746., meggyilkolták u. o. 1792. A rendek hatalmát lényegesen megszorította és ő maga kormányzott a felvilágosult abszolutizmus szellemében. Orosz háborúját a svensksundi győzelem (1790) után kedvező békével fejezte be. Sokat tett a svéd irod.-ért. Gusztáv V. svéd király, uralk. 1907 óta, szül. 1858. Uralkodását a belpolitikában alkotmányosság, a külpolitikában semlegesség jellemzi. Gusztáv Adolf, svéd király, szül. 1594., megh. a lützeni csatában 1632. 1611. lépett trónra. Előbb dán, lengyel és orosz háborúiban biztosította országának keleti tengeri érdekeit, majd amikor ezeket az érdekeket a Habsburg-hatalom északnémet előnyomulása következtében veszélyeztetve látta, 1630 közepén Németországban partraszállva, beavatkozott a harmincéves háborúba. Erre ösztönözte erős prot. hithűsége is, mert az 1620 óta végveszedelembe jutott német protestantizmus megmentésének nem látta más módját. Győzelmesen nyomult előre Bajorországig, miután Tillyt Breitenfeldnél döntően megverte. A Wallenstein fölött aratott nem teljes győzelme Lützennél életébe került. Az ő közbelépése óta a Habsburgház sohasem bírt többé elhatározó fölénybe kerülni a 30 éves háborúban. Gutaháza, kir., Vas vm., vasvári j., (1930) 178 lak. Vasúti állomás Rum. Gutaütés, agyvérzés v. az agy egy verőerőnek elzáródása folytán keletkezik. A gutaütött összeesik, eszméletét veszti, a fej vivőerei teltek, arcbőre szederjes, egyoldalra tekint, lélegzése mély, időszakos, szabálytalan, horkantó, érvelése telt, feszes. Kedvezőbb az eset, ha az első 24 órában magához tér. A G.-t féloldali bénulás követi, esetleg (az agy bal felében történt vérzéskor) beszédzavar is. Az első időben a legfontosabb teendő a teljes nyugalom biztosítása, a beteg magasan felpolcolt fejjel, jeges borogatással feküdjék, lehetőleg ne szállíttassák. Esetleg érvágás ajánlatos. Gutenberg, Johannes (családi nevén : Gensfleisch), a könyvnyomtatás feltalálója, szül. 1394 körül, megh. 1468 Gutenberg legrégibb nyomtatványából (1445—46) körül. Előbb Strassburgban kísérletezett, majd 1450. szülőföldjén, Mainzban állította fel műhelyét. Itt nyomta első nagy művét, a 42 soros latin bibliát. G. találmányának lényege : 1. az összerakható és szétszedhető (különálló) betűnek betűöntőkészülékkel ólomötvözetből való öntése, 2. a jól tapadó festék és 3. a nyomósajtó. Találmánya csakhamar közszükségletté vált, tanítványai és követői igen gyorsan elterjesztették, eleinte a rajnamenti német városokban, majd 1464. Franciaországban, 1473. Hollandiában, 1476. Ausztriában. Hazánkban 1472. végén Hess András alapított nyomdát. Báró A. Gutin, vulkanikus eredetű hegycsoport a Lápos és az Iza völgyei között Máramarosszigettől délre. Gutorfölde, kk., Zala vm., novai j., (1930) 1046 lak. Vasúti állomás. Tégla- és cserépgyár. Guttamási, kk., Fejér vm., móri j., (1930) 272 lak. Vasúti állomás Fehérvárcsurgó és Inota. Guttapercha, többé-kevésbbé szürkéssárga, kemény tömeg, rendesen lemezek formájában kerül forgalomba. Meleg vízbe mártva képlékeny lesz, magasabb hőmérsékleten nyúlós-ragacsos masszává