Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
Gy - Gyümölcstermelés - Gyüre - Gyürky-család, Losonci, gróf - Gyűrű
1589 cseresznyét, meggyet és a szedret használjuk. A csonthéjas gyümölcsök magját kiszedve, a húsát összezúzzuk, nyitott kádban v. hordóban meleg helyen erjedni hagyjuk. Megerjesztés után a kádat v. hordót légmentesen lezárjuk, sőt letapasztjuk, míg a lepárlásra sor kerül. A lepárlás v. desztilláció úgy történik, hogy a cefrét erre a célra szolgáló üstben forraljuk és az így keletkezett szeszgőzöket csövön keresztül egy hűtött edényen átvezetjük. Itt a gőzök cseppfolyóvá lesznek ; ezt edénybe csurgatva nyerjük a Gy.-t. Nálunk a beépített kisüst, v. a hordozható és buktatós Győry-féle üst használatos. Lithmy I. Gyümölcstermelés, a gyümölcsfáknak állandó helyükön való továbbnevelése azon célból, hogy gyümölcsöt hozzanak. Ez történhet kicsiben, házi szükséglet fedezésére v. nagyban, értékesítés céljából. Házi használatra kertekben rendszerint minden gyümölcsnemből termeljünk és pedig egymásután élő fajtákban, hogy nyártól télig legyen gyümölcsünk. Értékesítésre a tömegtermelés szolgál, amidőn az egyes vidékeken kiválóan diszlő gyümölcsnemekből 2—3 fajtát termelünk. Hogy vidékenként milyen gyümölcsnemek és fajták termesztessenek, a földmivelésügyi minisztérium utasítására az Országos Pomológiai Bizottság szakemberek és termesztők bevonásával megállapította az ország egyes vidékein termesztésre ajánlott fajták névjegyzékét. E jegyzék szerint az ország 65 termesztési körzetre osztatott fel oly módon, hogy minden körzetre az ottan legjobban díszlő és sikerrel termelhető nemeket és fajtákat tünteti fel. A Gy. előmozdítása érdekében a földmívelésügyi minisztérium az általa létesített állami faiskolákból kedvezményes áron gyümölcsfákat oszt szét az erre jogosultak között. Továbbá több éven át a gyümölcsfákban szegény, de Gy.-re alkalmas más vidékeken nagymennyiségű igen mérsékelt áru oltványokat adott ki. 1932. évtől kezdve pedig megszervezte a gyümölcsfatelepítési kölcsönakciót, amelynek kapcsán alma, szilva és mandula telepítésére meghatározott vármegyékben holdanként bizonyos kölcsönösszeget bocsát a termelők rendelkezésére első helyen való bekebelezésre, oly módon, hogy a kölcsönösszeg törlesztése az ültetett fák termőrefordulása után kezdődik. A Gy. fokozása céljából állandó gyümölcsfakezelési és védekezési tanfolyamok rendeztetnek az ország egyes vidékein, hogy a kisgazdák a Gy.-t okszerűen elsajátíthassák. Magy.-on kiváló és ismert gyümölcstermelő vidék : Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, ahol kajszibarack, meggy, cseresznye, nyári és téli alma, szilva termeltetik. Jánoshalma almájáról, Buda környéke és Pécs vidéke őszibarackjáról, Tiszahát almájáról és szilvájáról, Vas és Sopron vármegye almájáról ismeretes. Lithvay M. Gyüre, kir., Szabolcs és Ung e. vm., tiszai j. (1930) 1093 lak. Vasúti állomás. Gyürky-csapd, Losonci, gróf, megalapítója István, aki 1634. Losoncon egy házat kapott adományba. Grófi rangja 1867. (ill. 1874.) kelt. Gyűrű, arany, ezüst v. más fémből készült karika, melyet az ujjakon viselnek. Az első Gy.-t Egyiptomban szkarabeusz díszítette és pecsételésre használták. Később szerepel az a megoldás, hogy az abroncs egy részét laposra kalapálják és ide vésik a pecsételésre használatos hieroglifákat. Szó- Egyiptomi gyűrűlen idejében minden szabad görög ember Gy.-t viselt. A görögrómai korban a karika sodronyos, v. reliefdíszt kap. A bizánci császárok pompás Gy.-i között volt már zománcdiszes Gy. isi (Nemzeti Múzeum). A népvándorlás törzsei a keleti gótok, az avarok, a húnok stb., úgy az egyszerű bronz-, v. ezüstkarikát, mint az arany, gránát v. alamandinnal ékes Gy.-t is ismerték, mint azt a sirleletek bizonyítják. A magyar honfoglalás és az Árpádok korában már láthatóan elválik a jelvényt v. címert tartalmazó pecsét Gy., a püspöki Gy. (már az V. sz.-tól kezdve püspöke i 1—2. Görög. 3. Hellénisztikus. 4. Etruszk. 5—9. Római gyűrűk * Gyűrű