Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)

Gy - Gyümölcstermelés - Gyüre - Gyürky-család, Losonci, gróf - Gyűrű

1589 cseresznyét, meggyet és a szedret hasz­náljuk. A csonthéjas gyümölcsök magját kiszedve, a húsát összezúzzuk, nyitott kádban v. hordóban meleg helyen erjedni hagyjuk. Megerjesztés után a kádat v. hordót légmentesen lezárjuk, sőt leta­pasztjuk, míg a lepárlásra sor kerül. A lepárlás v. desztilláció úgy történik, hogy a cefrét erre a célra szolgáló üstben forraljuk és az így keletkezett szeszgőzö­ket csövön keresztül egy hűtött edényen átvezetjük. Itt a gőzök cseppfolyóvá lesznek ; ezt edénybe csurgatva nyerjük a Gy.-t. Nálunk a beépített kisüst, v. a hordozható és buktatós Győry-féle üst használatos. Lithmy I. Gyümölcstermelés, a gyümölcsfáknak állandó helyükön való továbbnevelése azon célból, hogy gyümölcsöt hozzanak. Ez történhet kicsiben, házi szükséglet fedezésére v. nagyban, értékesítés céljá­ból. Házi használatra kertekben rend­szerint minden gyümölcsnemből termel­­jünk és pedig egymásután élő fajtákban, hogy nyártól­ télig legyen gyümölcsünk. Értékesítésre a tömegtermelés szolgál, amidőn az egyes vidékeken kiválóan diszlő gyümölcsnemekből 2—3 fajtát termelünk. Hogy vidékenként milyen gyümölcs­nemek és fajták termesztessenek, a föld­­mivelésügyi minisztérium utasítására az Országos Pomológiai Bizottság szak­emberek és termesztők bevonásával meg­állapította az ország egyes vidékein ter­mesztésre ajánlott fajták névjegyzékét. E jegyzék szerint az ország 65 termesztési körzetre osztatott fel oly módon, hogy minden körzetre az ottan legjobban díszlő és sikerrel termelhető nemeket és fajtákat tünteti fel. A Gy. előmozdítása érdekében a földmívelésügyi minisztérium az általa létesített állami faiskolákból kedvezményes áron gyümölcsfákat oszt szét az erre jogosultak között. Továbbá több éven át a gyümölcsfákban szegény, de Gy.-re alkalmas más vidékeken nagymennyiségű igen mérsékelt áru olt­ványokat adott ki. 1932. évtől kezdve pedig megszervezte a gyümölcsfatelepí­­tési kölcsönakciót, amelynek kapcsán alma, szilva és mandula telepítésére meghatározott vármegyékben holdanként bizonyos kölcsönösszeget bocsát a ter­melők rendelkezésére első helyen való bekebelezésre, oly módon, hogy a kölcsön­összeg törlesztése az ültetett fák termőre­­fordulása után kezdődik. A Gy. fokozása céljából állandó gyümölcsfakezelési és védekezési tanfolyamok rendeztetnek az ország egyes vidékein, hogy a kisgaz­dák a Gy.-t okszerűen elsajátíthassák. Magy.-on kiváló és ismert gyümölcster­melő vidék : Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, ahol kajszibarack, meggy, cse­resznye, nyári és téli alma, szilva ter­meltetik. Jánoshalma almájáról, Buda környéke és Pécs vidéke őszibarackjáról, Tiszahát almájáról és szilvájáról, Vas és Sopron vármegye almájáról ismeretes. Lithvay M. Gyüre, kir., Szabolcs és Ung e. vm., tiszai j. (1930) 1093 lak. Vasúti állomás. Gyürky-csapd, Losonci, gróf, megala­pítója István, aki 1634. Losoncon egy házat kapott adományba. Grófi rangja 1867. (ill. 1874.) kelt. Gyűrű, arany, ezüst v. más fémből készült karika, melyet az ujjakon visel­nek. Az első Gy.-t Egyiptomban szkara­beusz díszítette és pecsé­telésre használták. Ké­sőbb szerepel az a meg­oldás, hogy az abroncs egy részét laposra ka­lapálják és ide vésik a pecsételésre haszná­latos hieroglifákat. Szó- Egyiptomi gyűrű­­­len idejében minden szabad görög ember Gy.-t viselt. A görög­római korban a karika sodronyos, v. reliefdíszt kap. A bizánci császárok pom­pás Gy.-i között volt már zománcdiszes Gy. isi (Nemzeti Múzeum). A népván­dorlás törzsei a keleti gótok, az avarok, a húnok stb., úgy az egyszerű bronz-, v. ezüstkarikát, mint az arany, gránát v. alamandinnal ékes Gy.-t is ismerték, mint azt a sirleletek bizonyítják. A ma­gyar honfoglalás és az Árpádok korában már láthatóan elválik a jelvényt v. címert tartalmazó pecsét­ Gy., a püspöki Gy. (már az V. sz.-tól kezdve püspöke­ i 1—2. Görög. 3. Hellénisztikus. 4. Etruszk. 5—9. Római gyűrűk * Gyűrű

Next