Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
L - Lewis, Sinclair - Lewisohn, Ludwig - Lex - Lexikon - Leyden - Lhászá (Lhassa)
Lewis mitívek lelki működését vizsgálta. Főbb művei : La Mentalité primitive (1922), L’Ame primitive (1927). Lewis, Sinclair, amer. író, szül. 1885. Az új amer. regényírók egyik legismertebbje, aki realisztikus, boncolgató és szatirikus Main Street és Rabbit c. regényeivel vonta magára a figyelmet. Többi nagysikerű regénye : Our Mr. Wrenn, The Trail of the hawk, Arrowsmith, Elmer Gantry, The Men who knew Coolidge, Sam Dodsworth, Work of art és legújabb utópisztikus regénye : It can’t happened here. Hobohemia c. színdarabot is írt. Legtöbb műve magy. is. 1930. Nobel-díjat nyert. Lewisohn, Ludwig, amer. író, kritikus, műfordító, szül. Berlin 1883. Gyermekkora óta az É. Egy. Áll.-ban élt, időnként vissza-visszatért Európába. Újabban mindinkább a zsidó öntudat szükségességét hangoztatja műveiben. Up-Stream c. munkájával tűnt fel. Lex, a római jogban a törvény neve, de általában jogszabályt, néphatározatot, a civiljog valamely jogszabályát is jelenti. Lexikon, enciklopédia, amely összes v. valamely szak keretébe vágó ismereteinket betűrendben dolgozza fel. Az első esetben egyetemes, a másodikban szak- L.-ról beszélünk. A L.-ok ősei a középkori nyelvi és teol. szótárak. A XVIII. sz. felvilágosodása rendkívül kedvezett a L.-ok kifejlődésének. Egyre nagyobb szükség mutatkozott a felgyülemlő tudásanyag összefoglalására és tisztázására. Az első egyetemes L., amely a tudományok baconi felosztásán alapult, Chambers angol Cyclopediája (1728), majd ennek nyomán a világhírű, a sz. szellemét reprezentáló 28 kötetes francia Encyclopédie (1751—72), Diderot és D’Alembert szerkesztésében, amelynek többek közt Voltaire és Rousseau is munkatársai. A legterjedelmesebb L. a Zedler-féle, pótkötetekkel együtt 68 kötetes német Grosses vollständ. Universallexikon aller Wissenschaften u. Künste (1732—54). A Panckoucke-féle Encyclopédie méthodique (1781—1832) 166 köt. és 55 köt. metszet, míg az Ersch-Gruber-féle Alig. Encyclopédie der Wissenschaften u. Künste, amely 1831. a Gleditsch-cégtől a Brockhaus cégre szállt, 1818—90. 167 köt.-ben jelent meg. A legnagyobb angol L. az Encyclopaedia Britannica (1. kiad. 3 köt. 1771; 14. kiad. 24 köt. 1929) Németországban a Brockhauson kívül a Meyerféle (1. kiad. 1839—52; 1924—30) és Der grosse Herder (1873 óta; 1932) a legmegbízhatóbbak. Nagy külföldi egyetemes L.-ok ; Franciaországban : Dreyfus-Berthelot: Grande Encyclopédie (31 köt. 1885—1902), Larousse (1854 óta), Olaszországban: Enciclopedia italiana di scienze, lettere ed arti (1929 óta), Grande enciclopedia popolare Sonzogno (22 köt. 1924—30) ; Oroszországban : Bolsaja szovjetszkaja enciklopedija (65 köt. 1926 óta) és Malaja szovjetszkaja enciklopedija (10 köt. 1927— 31) stb. Magy.-on az első betűrendes L. Bod Péter Magyar Athenas c. írói L.-a (1766), ezt követték Ladoucat Históriai dictionarium-ja Mindszenti Sámuel kiadásában (6 köt. 1795—97) ; Új hist. diet. (2 köt. 1808—09) ; Buday Ferenc Polgári Lexikona (3 köt. 1805). Az első egyetemes L. a Közhasznú ismeretek tára (12 köt. 1831— 34., 2. kiad. 1844), amely a Brockhaus Konversationslexikon alapján készült ; az Újabbkori ismeretek tára (6 köt. 1861—64), a Szent István-társulat Egyetemes magyar enciklopédiája (13 köt. 1860—76), a Magyar lexikon (12 köt. 1879—85), Wekerle kis lexikona (2 köt. 1886), az Athenaeum kézi lexikona (2 köt. 1892— 93), a Pallas nagy lexikona (16 köt. 1893— 97), Révai nagy lexikona (21 köt. 1911—35), Tolnai új világlexikona (20 köt. 1926—33), Dante-Pantheon Új lexikona (6 köt. 1935—36). Újabb magyar szaklexikonok a következők : Magyar irodalmi lexikon (1926), Művészeti lexikon (1926, 2. kiad. 1935), Gyakorlati gazdalexikon (2 köt. 1927), Irodalmi lexikon (1927), Társadalmi lexikon (1927), A Sport enciklopédiája (1928), Technikai lexikon (1928), Magyar politikai lexikon (1929), Színészeti lexikon (2 köt. 1930), Közgazdasági enciklopédia (4 köt. 1930— 31), Magyar színészeti lexikon (4 köt. 1930—31), Zenei lexikon (2 köt. és 1 pótfűz. 1930—35), Világirodalmi lexikon (3 köt. 1931—34), Magyar pedagógiai lexikon (2 köt. 1933—34), Természettudományi lexikon (1935) stb. Leyden, 1. Leiden, I.Kuszú (Lhassa), Tibet fővárosa, Tibet K. -i részében, a Szampo (Bráhmaputra) folyótól É.-ra elterülő fennsíkon. 3700 m. sz. f. Kb. 20.000 lak. A városon kívül hegytetőn áll a Potala, a Dalai Láma palotája. L. , az istenség otthona, a lámaista buddhizmus szent fővárosa. Az É.-i buddhizmus hívei közül igen sokan zarándokolnak el L.-ba. Hue és Gabet francia hittérítők voltak az elsők, akik L.-ban jártak, a múlt sz. közepetáján. L.-t tilos córos-nak is nevezik, mert a tibeti lámák szigorúan őrködtek, hogy idegenek, főleg európaiak, ne juthassanak be oda. Több kutató tett 2420