Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
J - Johore - Johst, Hanns - Joinville, Jean de - Jókai Mór
Johore Shakespeare-kritika alapját. Igazi nagysága egyéniségének varázsában volt. Korának valóságos irodalmi diktátora, köréje csoportosult a fiatal írónemzedék. Johore, brit védelem alatt álló állam Malakka-félsziget D.-i csúcsán, t. 19.885 □ km, (1934) 499.370 lak. Fővárosa J. Bharu. 1885. kelt barátsági szerződés köti Nagybritanniához. .lohst. Hanns, német író, szül. 1890. Közel áll az expresszionizmushoz, de pol. hitvallásában eltér tőle. A Harmadik birodalom szellemi életében vezető szerephez jutott. 1935. a német írói kamara elnöke. Irt regényeket, lírai verseket, tanulmányokat : Wissen u. Gewissen (1924), de igazi területe a dráma : Der junge Mensch, Der Einsame, Der König, Propheten, Thomas Paine. Dramatizálta Luther történetét és színpadra vitte a nemzeti szocializmus hősét, Schlagetert. Joinville, Jean de, francia krónikás, szül. 1224., megh. 1319. IX. Lajost elkísérte egyiptomi útján. Főműve : Histoire de St-Louis, egyike a francia történelem fontos forrásműveinek. Jókai Mór, a legnagyobb magyar regényíró, szül. Komárom 1825 febr. 18., megh. Bpest 1904 máj. 5. Jómódú, nemesi, kálvinista szülők öt gyermeke közül a legfiatalabb. Szülei régi történetek mesélései közben — atyja részt vett az 1809-i nemesi felkelésben, édesanyja pedig leleményes mesélő hírében állt — korán megtanították a betűvetésre. 1832—35. a ref. kollégiumban tanul. Az iskolai órák előtt már hajnalban Vályi professzortól tanulja az iskolai tárgyakat s különböző nyelveket. Ekkor szokta meg a hajnali munkát, mely a sokat írásának egyik titka. Ügyesen festett. Később kis noteszaiba, amelyekbe regényeinek témavázlatait jegyezte, lerajzolta regényeinek alakjait és a tájakat, amelyeket adatgyűjtés kedvéért megnézett. 1835—37. a pozsonyi líceumba jár. Közben meghal édesatyja, Ismét Komáromban tanul. Kilenc éves volt, amikor Tóth Lőrinc két kis versét a Regélőben és a Társalkodóban megjelentette. 1841—42. Pápán a ref. kollégiumban folytatta bölcseleti tanulmányait. Itt barátkozott össze iskolatársával, Petőfivel, aki kétszer is meglátogatta Komáromban. Még 1842. Kecskemétre került. Jogot tanult. Itt írta első drámáját a Zsidó fiú-t, amelyet Petőfi másolt le. Darabjával a Nemzeti Színház drámapályázatán dicséretet nyert. Kétévi kecskeméti jogászkodás után Komáromban, majd Pesten jurátuskodott. Komáromban ekkor írta első regényét, a Hétköznapok-at. Pesten Petőfi vezette be az íróvilágba. Első novellái a Pesti Divatlapban és az Életképekben, nevét egyszerre ismertté tették. 1846. letette az ügyvédi vizsgát, de egyben végleg felhagyott az ügyvédeskedéssel. Az Életképeknek 1847., huszonkét éves korában szerkesztője. Petőfivel, akivel együtt is lakott, tagja a Tizek Társaságának s vezéralakja az Ifjú Magyarországnak, a fiatal írók pol. egyesülésének. 1848 márc. 15-nek Petőfivel együtt vezére és hőse. Ez év aug.-ban vette nőül Laborfalvi Rózát. Az Életképek címe fölött a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszava, J. a nemesi y helyett i-vel kezdi írni a nevét. Nemzetőr s Kossuth különböző megbízásainak tesz eleget. 1849 elején rövid ideig a Pesti Hirlap-ot szerkeszti. Febr.-ban, mikor az országgyűlés és a kormány már Debrecenbe vonult, megindítja a békülékeny hangú és mérsékelt irányú debreceni Esti Lapok-at. Amint azonban végkép lehetetlenné vált a megbékülés az uralkodóházzal, J. is a köztársaság mellett írt. A főváros felszabadulása után újból a Pesti Hírlapot szerkesztette. A szabadságharc tragikus összeomlása után a borsodi Bükk rengetegeiben és Tardonán rejtőzött. Életét a komáromi Geleitschein menti meg, mivel feleségének sikerült nevét a komáromi kapituláltak közé felvétetni. Ekkor írta Sajó álnév alatt A bujdosó naplójá-t s Forradalmi és csataképei-t (1850—51). A szabadságharc utáni kétségbeejtő, időkben J. volt az első, aki írásaival ébresztgette nemzetét. Munkássága kezdetén már minden tevékenységében erős nemzeti érzés vezette. 1854. részt vett a Vasárnapi Újság megalapításában és szerkesztésében, 1856. a Nagy Tükör majd 1858. az Üstökös c. humorisztikus lapot indította meg. Ez utóbbi lapjában teremtett humoros, népszerű alakjai ; Kakas Márton, Politikus Csizmadia, Tallérossy Zebulon és politikai költeményei is nagy hatással voltak közéletünkre. 1861. képviselő, 1897. a főrendiház tagja. 1862. a Magyar Sajtó-t szerkeszti, 1863. a Tisza-parti Hon-t alapította meg, majd a Nemzet-nek lett főszerkesztője (1866— 99). Közben csodálatraméltó termékenységgel írja regényeit, színdarabjait, verseit. Hire, népszerűsége határainkon túl is egyre nő. A párisi világkiállításon (1900) külön teremben voltak kiállítva művei. Édesanyját 1856., feleségét 1886. veszítette el, 1899. újból megnősült. Az Akadémia 1858. levelező, majd 1861. rendes, 1883. tiszteleti, 1892. igazgató tagjává 1960