Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
N - Nacionalizmus - Nád - Nádai Pál - Nadálytő - Nadap - Nadar - Nádas Sándor - Nádasd - Nádasdy-család, Nádasdi és Fogarasföldi - Nádasdy Ferenc gróf - Nádasdy Ferenc gróf - Nádasdy Tamás - Nádasladány - Nadir - Nádler Róbert - Nádor (nádorispán) - Nádosy Imre - Nadrág
Nacionalizmus, pol. irányzat, amely nemzeti érdekek megvalósítását tekinti fő céljának. A N. igazi virágzása a XIX. sz.-ban kezdődik, mikor a legtöbb európai, sőt ázsiai nép is elért a fejlődésnek arra a fokára, hogy államát önálló nemzeti igényei szerint kívánja fölépíteni. A N.-t szembe szokták állítani az inter-N.-sal, amely a nemzeti érdekek fölé helyezi a nemzetek békés együttműködésének érdekét. Nád, 1. Pázsitfű-félék. Nádai Pál, iparműv. író, szül. 1881. Munkái : Könyv a gyermekről, Az iparművészet Magyarországon stb. Nadálytó, 1. Érdeslevelüek. Nadap, nk., Fejér vm., székesfehérvári j. (1930) 702 lak. Vasúti állomás Kápolnásnyék és Velence. Nadar, francia léghajós és rajzoló, szül. 1820., megh. 1910. Eleinte mint karikatúrarajzoló dolgozott, később léghajózással foglalkozott és megépítette a Le Géant óriásballont, amellyel 1863. az akkori idők távolsági rekordját tette meg Páris és Hannover között. 1859. Solferinónál elsőnek készített a levegőből fényképeket az ellenséges hadállásokról. Nádas Sándor, író, szül. 1883. A Pesti Futár szerkesztője. Regényei és elbeszélései : öreg szalámitolvaj, Operai angyalok, Ladikos s a barátja, Úri s női vádlottak, Krisztina sorsa, Akiért csak a kezet kell kinyújtani, A bolondok örökké élnek, A redakció leánya, 369. színművei: Kávéház, Kültelki muzsika, Nagycipőben kisfiú. Nádasd, kir., Vas vm., körmend-németújvári j. (1930) 1773 lak. Vasúti állomás. Nádasdy-család, Nádasdi és Fogarasföldi, a XIII. sz. kezdete óta ismert. Grófi méltóságát 1625. kapta. Mihály 1408. a székelyek ispánja . Tamás (1498—1562), aki János királytól a fogarasvári és huszti uradalmat, feleségével a Kanizsai-javakat szerezte meg. 1540. országbíró, 1553. báró, 1559. nádor . Lipót (megh. 1785) 1746. Magy. főkancellárja . P. Ferenc (1783—1851) 1823. váci püspök, 1845. kalocsai érsek. Nádasdy Ferenc gróf, államférfi, szül. 1625., megh. 1671. 1664. országbíró. Nagyműveltségű, de ingatag jellemű ember. Belesodródott a Wesselényi-féle összeesküvésbe s bár elárulta társait, mégis lefejezték. Hatalmas vagyonát a kamara elkobozta, nagyrészét Esterházy Pálnak adta. Nádasdy Ferenc gróf, tábornagy, horvát bán, szül. 1708., megh. 1783. Az örökösödési háb.-ban Braunaunál megverte a bajorokat (1743), a hétéves háb.-ban Kolinnál kitüntette magát (1757 jún.) és a moys-i győzelem után elfoglalta Schweidnitzet (1757 nov ). Nádasdy Tamás, nádor, szül. 1498., megh. 1562. Grácban, Bolognában és Rómában tanult, ahonnan 1521. jött vissza Magy.-ra. A mohácsi vész után N. ajánlotta fel a magyar koronát Ferdinándnak, aki Buda várkapitányává nevezte ki. 1529. Buda bevételekor török fogságba esett, de kiszolgáltatták Zápolya Jánosnak, mire II. János király pártjára állott és 1530. felmentette Budát Ferdinánd ostroma alól. Jutalmul Fogarasföldet és Huszt várát kapta. 1536. feleségül veszi Kanizsai Orsolyát és újból Ferdinánd pártjára áll. 1537. horvát-szlavón bán, 1540. országbíró, 1553. báró, 1559. nádor. Mint mecénásnak is jelentős a szerepe a magyar művelődés történetében. Ujszigeten (Vas vm.) iskolát és mellette könyvnyomtató műhelyt alapított. Nádasladány, kir. Fejér vm., székesfehérvári j. (1930) 1690 lak. Vasúti állomás Csór-Nádasladány. Tőzegüzem, áramfejlesztő telep. Nadir, 1. Zenit. Nádler Róbert, festő, szül. 1858. Aprólékos gondossággal kidolgozott táj- és genre-képekkel tűnt fel. 1915. az Iparműv. iskola igazgatója, majd a Műegyetemen a díszítőrajz és népmüv. tanára. Képviselve van a Szépműv. Múzeumban. Nádor (nádorispán), az ország első közjogi méltóságát viselő zászlósúr. Eredetileg a király udvaránál működő ispán, aki az udv. személyzet, később az ország nemesei felett is bíráskodott. Az 1845-is.-i cikkek szerint a király helyettese, a kiskorú király gyámja, nemesi felkeléskor az ország főkapitánya, az ország első nagybírája, a király távollétében annak helytartója. Később a felső tábla, a kir. helytartótanács elnöke, Pest vm. főispánja, a hétszemélyes tábla elnöke. A király jelöltjeiből az országgyűlés választotta. 32 jobbágytelekig adományozási joga, 1795-ig saját testőrsége volt. A II.-i méltóság még ma sincs eltörölve, csak betöltése szünetel. Nádosy Imre, orsz. rendőrkapitány, szül. 1872., megh. 1935. A frankügyből kifolyólag nyugdíjazták. Nadrág, férfi ruhadarab, amely a szkíta népektől terjedt el a Ny.-i és D.-i népeknél. A babilóniak, egyiptomiak, görögök nem ismerték, a rómaiaknál is csak a császárság idején kezd feltűnni ; tőlük vették át különböző germán törzsek, akik közül a K.-iek hosszú, övvel megszorított