Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
V - Vadászfegyver - Vaddisznó - Vadevezés - Vadgalamb - Vadgesztenye - Vadi - Vadkacsa - Vádlott - Vadlúd - Vadmacska - Vadna - Vadnai Béla - Vadnai Béla - Vadnay Károly - Vadosfa - Vadrepce - Vadszamár - Vadszőlő - Vaduz - Vág - Vág - Vágánsok (kóborlók) - Vágány - Vágáshuta - Vágina (hüvely) - Vágó József - Vágó József - Vágó Pál - Vágóhíd
Vadászfegyver, kisebb v. nagyobb állatok elejtésére szolgáló lőfegyver, előbbi rendszerint sörétes, utóbbi mindig golyós. A V. fejlődése a lőfegyverével párhuzamosan haladt. A jelenlegi V. sörétes lőszerhez rendszerint kettős csövű, a golyós V. a katonai fegyverekhez hasonló ismétlőszerkezetű. Utóbbi kezdősebessége a 700 m/mp-t is eléri. A sörétes V. ürmérete a 16 mm-ig terjedhet, a golyós V. ürmérete a 8 mm-t ritkán haladja meg. Vaddisznó, 1. Palások, I. A. 1. Vadevezés (vízi turisztika), 1. Evezés. Vadgalamb, 1. Madarak, III. 11. a. Vadgesztenye, más néven lógesztenye, 1. Bokréta) a) élék. Vádi, 1. Folyók. Vadkacsa, I. Madarak, III. 6. Vádlott, a bűnvádi perrendtartás 13. §-a szerint az a terhelt, aki ellen vádhatározatot hoztak. enélkül főtárgyalást rendeltek el. Vadlúd, 1. Madarak, III. 6. Vadmacska, 1. Ragadozók, I. 2. Vadna, kir., Borsod, Gömör és Kishont e. vm., sajószentpéteri j. (1930) 627 lak. Vadnai Béla, író, újságíró, szül. 1896. Mint a Pénzintézeti Közp. Gazdaságstat. osztályának igazgatója, 10 éven át szerkesztette a PK kiadványait. Számos közgazd. statisztikai munkát írt, szerkesztette a Közgazdasági enciklopédiát. Jelenleg az Est-lapok és az Athenaeum Irod. és Nyomdai r. t. vezérigazgatója. Vadnai Béla, biztosítási és könyvviteli szakíró, szül. 1897. Számos közgazd., könyvelési és organizációs szakcikket irt. Vadnay Károly író, szül. 1832., megh. 1902. képviselő. Pályája kezdetén verseket irt s később tért csak át a prózai munkákra. A Hölgyfutár szerkesztője s a Fővárosi Lapok alapítója. Regényein és elbeszélésein kivül Irodalmi emlékek c. műve kortársairól jegyez fel érdekes adatokat. Vadosfa, kir., Sopron vm., csornai j. (1930) 302 lak. Vadrepce, 1. Keresztes virágúak. Vadszamár, 1. Palások, II. 3. Vadszőlő, I. Szőlőfélék. Vaduz, Lichtenstein hgség fővárosa a Rajna jobbpartján, (1930) 1715 lak. Szép villanegyed, szőlő-, gyümölcstermelés, gyapotipar, fellegvár. Vág, a Duna 375 km hosszú balparti mellékfolyója. Felső szakasza a Magas- és Alacsony-Tátrák közötti teknőben van. Rózsahegy alatt a Nagy- Fátrát átszelő szurdokon át folyik az ismét tágas Turóci-medencébe; az Árvával, egyenrangú mellékfolyójával itt egyesül. Ruttka alatt következik a Kis-Fátrát átszelő szurdok, a Sztrecsnóiszoros, amelyen alul a V. a Ny.-i Beszkidek és a Kis-Fátra közötti hegyszerkezeti határvonalon, mészkőszirtekkel telerakott völgyben, nagyobb mellékfolyók vizének felvétele nélkül folyik a Győri-medence kapujáig (Vágújhely). A Kis-Alföldön (Szered alatt) a Dudvág, Feketevíz és Öreg-Dunával karöltve töltötte fel a mátyusföldi vízfenéket. Komáromnál torkolló legalsó szakaszát Vág-Dunának nevezik. Tutajozása nevezetes. Vág, kir., Sopron vm., csornai j. (1930) 1281 lak. Vasúti állomás Pali-Vadosfa és Szany-Rábaszentandrás. Vágánsok (kóborlók, Franciaországban : goliardok) a világi latin líra német, francia és angol képviselői a XII—XIII. sz.-ban, többnyire kóborló barátok, tanulók. Költészetüket főleg a szerelem, bor, a szerencsejáték dicsérete, a papság éles kritikája jellemzi. Vágány, 1. Vasút. Vágáshuta, kir., Abaúj-Torna vm., gönci j. (1930) 403 lak. Vasúti állomás Sátoraljaújhely. Vagina (hüvely), kb. 10 cm hosszú csőalakú női szerv, amely a szeméremréstől a méhhez vezet. (L. még : Ivarszervek.) Vágó József, építész, szül. 1877. Lechner Ödönnel, majd bátyjával, Lászlóval együtt dolgozott. Számos bel- és külföldi pályadíjat nyert. 1926. a genfi népszövetségi palota tervpályázatának egyik nyertese, negyedmagával a terv keresztülvitelére megkapta a megbízást. Művei : Városokon keresztül (1931), Budapest újjáépítése (1936). Vágó József, közgazd. iró, szül. 1877. A Keresk. és Iparkamara volt ügyv. titkára, a Pester Lloyd közgazd. szerkesztője, a Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyv.-igazgatója. Részt vett a Vámpol. Központ alapításában, főként vámpol., ipari és szociálpol. tanulmányokat írt. Die Volkswirtschaft Ungarns c. évkönyv szerkesztője. Vágó Pál, festő, szül. 1854., megh. 1928. Korának egyik legjellemzőbb művésze, sokáig elmés, ötletes tárgyú életképeket festett, majd áttért az alföldi élet festésére (tájak, állatképek, pl. Birkózó bikák), végül megfestette főművét, a szegedi árvizet, a kor realista szemléletében. Vágóhíd. A nagyvárosok nagy hússzükségletüket sokféle vidékről összeszedett állattömeg levágása által fedezik, ezért egészségügyi szempontból fontos, hogy a levágásra kerülő állatokat és a 238+